Mutasd

>> Esemény2009-08-22

Most éppen Bajára, unokatesóm dunaparti nyaralójába. Két éve nem voltunk, mindíg csak toltuk arrébb.20.-án, csütörtökön reggel 7-kor indultunk Dabasra ahol volt egy üzleti ügyem, onnan át az 51-re Tass felé. Hát aki a futóművét akarja tesztelni azon a 30 km-en van rá lehetőség. A 4 kerék egyszerre sose volt az úton, többször felütött, de azért élveztem. Nem mindenki. Miután megálltunk hányni, továbbhúztam az 51-re Baja felé. 10 körül leértünk. A ház a Duna-főág partján van a nyaralósoron, a Sugovica-torkolattól fél km.-re, a Futrinka utcában (tényleg!).
Örültünk egymásnak, megstíröltük a kéglit, kicsit lazítottunk a parton, ebéd, pihi, este húzás vissza Bp.-re. Azon nyomós okból, mert másnap reggel korán célbavettük Balatonakarattyát a kánikula és a remek vízhőfok miatt. Estig ott hemperegtünk, irdatlan pancsolások közepette. Találkoztunk rokonokkal is, nekik ott van nyaralójuk.
18 h. körül - miután rongyá égtünk és a labdahajigálástól elfáradtunk- elindultunk haza. A strandparkolóban felfedeztem cartársakat, HOT rendszámú pezsgőszínű 156-os, meg egy 147-es is volt, de úgy látom nem tagok. Útközben integettem mindenfelé, általában kölcsönös volt. Másnapra olyan izomlázam lett, amilyet évek óta nem éreztem. Akármit megnyomok magamon az fáj. Tanulság: ne labdázz órákig a vízben ha nem vagy hozzászokva. Még a nyakam is fáj. Azt hiszem most úgy csinálok mint Schummacher : ma nem ülök autóba :)