Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Az autót 2012 májusában hoztuk el előző gazdájától, aki azzal a reménnyel adott túl rajta, hogy ezentúl nem egy félig leszakadt fóliasátor alatt fogja szívni a nap a színt a vedlő karosszériáról, és nálunk több esély van rá, hogy új gazdára leljen.
Ez sajnos nem történt meg egészen 2014 augusztusáig, amikor úgy döntöttem, hogy nem hagyhatom tovább hogy egy ilyen autó ilyen sorsra jusson, ezért elkezdtem megbarátkozni vele. Sajnos üzemképtelenül és elég rossz formában pihent az utcán, ezért szépen lassan elkezdtük a feltámasztását. Eleinte a sok állás, és a törődés hiánya miatt több sebből vérzett. A lyukas üzemanyagtank, és a hibás kábelköteg csak a kezdet volt, amint sikerült életre kelteni, előjött egy újabb hiba, rendes olasz autóhoz híven. :) Először az volt a terv, hogy műszakilag rendberakjuk, hogy legalább újra részt tudjon venni a forgalomban, de végül arra jutottunk édesapámmal, hogy jobb lesz, ha még az előtt kijavítjuk minden hibáját, mielőtt túlságosan megszeretném. (Meg hát nem is ment..) Így hát lelkes amatőr módjára, délutánonként munka után elkezdtem darabjaira szedni, és végül 2015 októberében elvittük a csupasz karosszériát javításra, ahonnan már haza is érkezett. Jelenleg fényezésre vár, remélem idén nyárra elkészülünk vele. Annyi biztos, hogy nem a gyári állapot visszaállítása a cél, hanem megpróbáljuk jobbá tenni ahol csak lehet. Amolyan restomod-utcai-versenyautó az elképzelés. Fogunk még vért izzadni érte, de így legalább valóban a sajátomnak mondhatom majd.