Az úgy kezdődött, hogy egy ismerős megkérdezte, nem akarok-e egy hétvégére Fiat-ot tesztelni. Gondoltam miért ne, az 500 egyébként is érdekelt, a kisköbcentis turbós motorról nem is beszélve. Sajnos a kettő együtt nem lehetséges egyelőre, sőt az 500-ról is le kellett mondanom, azt még nem adják oda 2 napra.
Annyi baj legyen, ide nekem a Puntot, lássuk mit tud a 120 lóerő a valóságban.
Nos, hát nem keveset. Nagyon rugalmas, bárhol, mármikor megindul, persze azért kell a 2500 1/min fordulat, hogy töltsön a csiga.
Csöndes a gép, a német autópályán :-P :-D 150-nél szinte csend van, se szélzaj, se gördülési. SImán elérte a 200-at, egyszóval tök jó a motor.
De azért vannak árnyoldalak is. Kemény, kopogós a műszerfal, nem bőr a kormány és a váltó, de legalább izzasztó műanyag. Bár sokkal lejjebb engedhető, mint a 146 ülése, de még így is egy kicsit magas, és nincs elég oldaltartás. Egyik barátommal utaztunk együtt 150 km-et, ő azért azt mondta, hogy a saját Astra-jához képest ezek már sportülések... no comment :D
Kissé pontatlan a váltó, bár a gyors váltás nem akadály.
Ami viszont abszolút negatívum: a központi zár vezérlése. Szombat reggel a jobb hátsó ajtót nem lehetett nyitni, csak belülről, tegnap reggelre meg a bal hátsót. Ma reggel viszont minden ajtó elsőre nyilt. :-)
Szóval azért még van mit reszelni a gépen.
Teli tankkal kaptam, úgy is adtam vissza, és bizony ez is benyelte a 10 litert. Igaz meg is lett hajtva rendesen.
Kedves Alfa Romeo!
Írtózatos iramban tessék fejleszteni azt a motort, ami legalább 2000 köbcentis lesz, lesz rajta egy Ollah által is elfogadható és letesztelt turbó :-)
Elmegy melletünk a világ, pedig csak a másik csarnokból kellene átrángatni azt a néhány mérnököt, akik ezt kis méregzsákot megalkották. Látszik, hogy ügyesek, és ha végre meglenne a 250 fújtató paripa, a 159-es 1700kg-ja se lenne annyira sok...
