Blog >> akkumulátor >> jtd
Reméltem, hogy idén már több meglepetést nem tartogat számomra az autó, de sajnos tévedtem. Hétvégén feltűnt, hogy mintha nyögve-nyelősebben tekerne az önindító, de gondoltam csak a rövid városi utak, és az állandó páramentesítés fokozott igénybevétele miatt nem tud annyit visszatölteni a generátor, mint amennyit kiveszünk az akksiból. Mivel másnap tervbe volt egy hosszabb autózás, nem törődtem vele, hisz elméletileg akkor bőven lett volna ideje feltölteni. Ehelyett viszont mikor teljes harci díszben levonult az egész család, már csak egy erőtlen nyekkenés, és egy negyed fordulat volt a válasz a kulcs elfordítására. Sebaj, gondoltam gyorsan bebikázom a Miniről, s a többi alakul az eredeti elképzelés szerint. Nos ez sem így lett, ugyanis az eddig használt noname gagyi bikakábelemen nem ment át annyi delej, hogy az 1.9JTD be tudjon indulni, így vennem kellett - vasárnap lévén jobb híján az OBI-ban - egy normális szettet.
Evvel már könnyedén beindult, csak mire mindezt lezongoráztam - az amúgy alvásidőre tervezett autózás miatt - a gyerek odafent már el is aludt. Mivel leállítani nem akartam, így jobb híján egyedül autóztam egy órán keresztül bárminemű felesleges fogyasztó nélkül. Mire hazaértem a gyerek is felébredt, nosza akkor ugorjunk el, s legalább vásároljunk be. Durván tíz percre állítottam le, de már nem indult, így be kellett lássam, hogy az alig több, mint két éves Unix-os akkumulátor adta fel a harcot.
Hétfőn vettem bele egy új 74Ah-s QWP akksit, s azóta ismét minden a legnagyobb rendben. Bár az utóbbi két eset egyikéről sem az autó tehet, de elég kiábrándító az évben már a harmadik defektet kapni, s megtapasztalni, hogy az ügyfeleknek általam is előszeretettel puffogtatott - egy akksinak két év után minden nap ajándék - frázis nálam is betalált...
