Szöveg és fotók: Halesz
Teljes képgalériánk a Facebookon!
Hihetetlen, hogy ilyen gyorsan eltelt hat év. Mintha most lett volna: 2010 tavaszán hatalmas lelkesedéssel vártuk a 147-es Alfa utódját, hogy végre kipróbálhassuk az autót, amitől akkor hatalmas csodát várt az Alfa Romeo. Először márciusban, a Genfi Autószalonon láthattuk élőben, Magyarországon pedig májusban, AlfaCityben volt a premierje.
Azóta bebizonyosodott, hogy nem a Giulietta mentette meg az Alfa Romeót. Az Alfa 159-es 2011-es megszűnésével még komolyabb szerep hárult rá, ő maradt a legnagyobb méretű Alfa Romeo, egészen öt éven keresztül. Ezzel ugyan nehezen birkózott meg, kénytelen volt a paletta meghatározó modelljeként bizonyítani, főleg amikor évekig mindössze hárman voltak, a Mito-val és a sokak számára elérhetetlen, rétegmodellel, a 4C-vel együtt.
Az azóta már ugyancsak megszűnt Fiat Bravo műszaki alapjaira épülő Giulietta 2016-os változatában ülve nem érezzük, hogy elszállt volna ez a hat év. Mai szemmel is üdítően vagány formaterv a Giuliettáé, főleg az idei változtatásokkal.
Nézzük sorban, miket változtattak az eredeti formatervhez képest:
- Apróság, de a Giulietta (és persze a MiTo, valamint a 4C is) megkapta az új Alfa Romeo emblémát.
- Az autó fenekén a Giuliáról megismert kalligráfiával szerepel a típusjelzés. Ez középről kikerült az autó jobb hátsó lámpája alá.
- A scudetto rácsozata teljesen megújult, a rács mintája itt is ugyanaz, mint a Giulia elején.
- A lökhárító aljának közepe nem színre fújt és kapott egy látványos piros csíkot (Veloce-csomag).
- A hátsó lökhárító designja is változott, itt is visszaköszön a piros csík (Veloce-csomag).
- A beltérben új anyagok rendelhetők, köztük a MiToból ismert puha, karbonmintás műanyag.
Beülve a már ismert környezet fogad, tesztautónkban a karbonmintás, puha műanyag uralkodik a műszerfalon és az ajtókon. Jó ez az anyag, de szeretnénk látni, hogy 8-10 év múlva, hogyan kopik…
A Giulietta műszerfala egyébként nem változott másban a ráncfelvarrás óta, azóta sem értjük, hogy a 8C-re hajazó kis billenő kapcsolókat miért kellett elhagyni, azok voltak a legstílusosabb részei a beltérnek. Ha ezen túl tudunk lendülni, akkor egy teljesen letisztult, kényelmes, funkcionális műszerfalnak örülhetünk – viszont kevés alfás jellegzetességgel.
Ami viszont tényleg nagyon jó, az a kormány: alul csapott, kellemes tapintású a bőrborítás, a hüvelykujjaknak kialakított betéttel. Középen pedig ott díszeleg az új Alfa Romeo logó fekete-ezüst változata. Vagányak a kormány mögött lévő pici váltófülek (60 ezer forintos extra) is, bár méretre lehetnének nagyobbak.
A Veloce csomagban található fekete szövet/alcantara kombinációjú ülések sportos formájúak, a piros varrással látványosak, oldaltartásuk pedig pont megfelelő. Anyaguk a legjobb választás – feltéve, ha nem szeretnénk inkább bőrt.
A legnagyobb királyság viszont ebben a Giuliettában a 120 lóerős dízelmotor, ami ebbe az autóba egy TCT-váltóval párosítva került. A motor meglepően halk, a kormánynál ülve többször elbizonytalanodtunk, hogy biztosan nem egy benzines autóban ülünk-e… és tényleg nem a fülünk volt rossz! Eleve nincs az a kelletlen, kattogós, kávédaráló hangja, ráadásul nagy jól leszigetelték, pörgetve is teljesen kellemes a hangja – már-már kezdtük újra megszeretni a dízelt… Persze csak 4.500-ig lehet pörgetni, szóval hamar kiderül a turpisság. Ha lenne ilyen díj, a legszebb hangú négyhengeres dízelmotor aranyérme tuti, hogy az Alfáé lenne.
A hatsebességes TCT-váltót régóta szeretjük, a DNA-kapcsoló Dynamic állásában nagyon lendületeset autózhatunk vele, és itt jön a másik érzéki csalódás: a 120 lóerő sokkal többnek tűnik. Ugyanis a gyorsulása nem egy eget rengető, 10,2 mp alatt van százon, de a 320 Nm-es nyomaték valahogy elhiteti velünk, hogy gyorsak vagyunk. Nem is a lámpától-lámpáig gyorsulás ennek a Giuliettának a terepe, hanem inkább az országúti előzések, padlógáz, a TCT pedig teszi a dolgát, visszavált, és meglódítja az autót. Normál állásban, ha egy picit nem figyelünk oda, észre sem vesszük, hogy váltott az automata. Városban zseniális, a napi rohangálásban ez kell, biztos, hogy automatával választanánk. Sokan biztosan megvetnek majd ezért: egy cseppet sem vagyunk kíváncsiak arra, hogy milyen lehet ez a motor kézi váltóval.
A gyári adatként megadott 5 literes városi, és a 3,9-es vegyes fogyasztást ne higgyük el, mi 6,5-ös átlaggal zártuk a tesztet, amiben volt város, országút és egy kevés autópálya is. De biztosak vagyunk benne, hogy ezt 6 liter alá is be lehet vinni.
A Giulietta 2016-ban sok dologban kicsit már idejétmúlt, a modellfrissítésnél örültünk volna már egy start/stop gombnak. Főleg az automata váltó mellé jobban illene egy kulcsnélküli indítás. A két fő műszeregység között lévő monokróm kijelző is nagyon retró mai szemmel nézve, kiváltképp úgy, hogy a műszerfal közepén egy 6,5 colos, érintőképernyős UConnect-rendszer van.
Ezektől eltekintve a Giulietta ezzel a Veloce csomaggal nagyon jó választás, pont annyira teszi látványosabbá az autó külsejét, hogy az alfások irigykedve nézzék: mi már a faceliftes verzióban ülünk, a többi autós meg úgyis szájtátva nézi majd vadonatújnak az egyébként több mint hatéves formatervet. Ami picit eltántoríthat, az az ára: az 1,6-os dízel motorral 7,2 milliótol indul a Giulietta, de a Veloce-csomagos, TCT-váltós tesztautónk ára már 8,1 millió forint körül van.
A Giuliettának az Alfa Romeo jelenlegi tervei szerint 2018-ig kellene kihúznia, akkor kap majd utódot, amely már hátsókerék-meghajtásos lesz, mint a Giulia.
Teljes képgalériánk a Facebookon!