Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

3 napot a Bakonyban töltöttünk a héten. Már előző alkalommal, amikor ott jártunk, azon gondolkodtam milyen jó is lenne ezeken az utakon az Alfával végigmenni. Most átélhettem és rég volt ilyen örömautózásban részem.

A Bakonyt egyébként is szeretem, nagy összefüggő erdők, aránylag kevés lakott település szakítja meg a tempót, néhol rétek engednek kilátást a Bakony idilli dombjaira, patakok és szurdokok rejtőznek az erdők mélyén. A táj emlékeztet a Mátrára ahol felnőttem (és a Salgó rally szakaszaira :) de a mészkő mégis különlegessé teszi.

Bakonykoppányban szálltunk meg már másodszor, a Zirc - Bakonykoppány szakaszt többször megtettük, mert egyik nap Veszprémbe és a Balcsira is elmentünk. A Giuliát ezekre az utakra találták ki. elnyújtott és éles kanyarok váltják egymást rövid egyenesekkel, régi gyűrött aszfalttól a tüköraszfaltig ( pl Bakonybél és Bakonykoppány, között, vagy Csőszpuszta előtt ) minden megtalálható, a régi betonhidak előtt és után megsüllyedt út és a bukkanók miatt nem csak a kanyarokban de néha fel-le is a tapadást teszteli az ember és a gép, de a Giu mindenhol kitűnőre vizsgázott.

Az állatvilágot érdemes bekalkulálni a tempóba, főleg naplemente után, Balcsiról visszafelé 2 őz, egy nyest és egy (vsz) róka is volt az út szélén / szaladt át előttünk...

A Bakonyt mindenkinek csak ajánlani tudom, aki akar egy jót autózni és nem mellesleg szeretne kikapcsolódni, zöld szurdokokban patakok mentén túrázni, szélmalmokat nézni, apátsági sört inni, lovagolni, vagy egy jót enni egy árnyas étteremben, itt mindenki talál magának való szórakozást aki szívesen lecseréli a tömeget egy kis természetre...