Mostanában azt vettem észre, hogy egyre sz@rabbul világítanak a lámpáim. Sötétben, esőben szinte a korlátba kellett kapaszkodnom a nulláson, hogy ne tévedjek el rajta :)
Szétburitottam a lámpákat...
A kiszedés, szétszedés nem volt különösebben vészes, leszámítva, hogy alig lehet hozáférni a csavarokhoz... :S
A képeken láthatók a vetítőlencsék és a mögöttük levő foncsorozott parabolatükör, ugyanolyan jobb és bal oldalon is.
Az egy dolog, hogy a lencsén mindkét oldalt letelepszik idővel egy finom porréteg, de sajna a tükör is "bevakul", megég, elhomályosodik a tükröző mivolta...
Marki jóvoltából évek óta pakolgatok ide-oda egy doboznyi búra nélküli bontott lámpát, most szétkaptam azokat is.
Meg is örültem, amikor találtam bennük két olyan lencsét, amiben szép a tükör. Akkor már kevésbé, amikor kiderült, hogy az egyik angol autóból van, azaz fordított a vetítési képe :))
Muszáj volt hát jobban szétkapni és összeházasítani a régiekkel. Persze a rohadékok szegecselve voltak.
Balkormányos és jobbkormányos lámpa közt a különbség szerencsére csupán a terelő vagy takaró lemezen levő hullám.
A lencse és a tükör ugyanaz mindkettőn.
Összelegóztam, elnyaltam szépen a búrát is, kicseréltem az egyik magasságállító motort, meg egy elnyalt fejű beállítócsavart, majd kipróbáltam egy halogénnal. Mintha jobban világítana :) Xenonnal fotonágyú?
Végül a halogén maradt benne kíváncsiságból. Ma mentem vele sötétben is, azt kell mondjam, hogy fényévekkel jobb lett, újra látok megérte a reszelést :)
