Gondoltam ezt így egyben mert hát együtt használja az ember.
Na ez lesz az első olyan poszt ami nem csak a lelkendezésről szól... Rengeteget olvastam a váltóról, meg hogy 150-szer küldte vissza Marchionne, de azt kell hogy mondjam hogy eleinte azért nem találtam annyira tökéletesnek a váltót, valószínűleg azért mert az első egy-kétszáz kilométert városban tettem bele. A városi közlekedésben pedig vannak hiányosságai, és ehhez hozzájárulnak a pedálok.
Itt hozzá kell tennem hogy én nem szeretem a ride-by-wire-t (vagy ezt a fajtát). Amennyire közvetlen a kormány annyira nem közvetlenek a pedálok. A Honda Jazzunkben is direktebb a gázreakció az old school bowdenes pedállal mint a Giuliában, pedig itt kétszer akkora a ménes.
A fék is kevésbé érzékeny nekem mint ahogy én egy spor(os) autótól várnám, az nem OK hogy egy enyhe lassítás és egy vészfékezés között annyi legyen a különbség hogy 4 centiméterrel lejjebb meg egy kicsit erősebben nyomom a pedált...
Szóval a visszajelzés hiánya megmarad, meg kell szokni, de ha ezt megvan (én 3 hónap alatt megszoktam) akkor igazából nagyon finoman lehet adagolni a gázt és a féket is.
A váltóval is kellett egy darabig barátkoznom mert nekem az sem volt elég közvetlen. Menet közben tényleg elképesztően jól vált, de két helyzetben vártam volna gyorsabb reakciót: ha például kereszteződésben hirtelen kell kiugrani mert már 4 perce várok és jön egy talpalatnyi hely :) vagy országúton egy gyorsabb előzéshez neki akar iramodni az ember egy vastag gázzal. Ilyenkor eltelik az a kb 0,8 másodperc ami pont arra elég hogy a szemöldök felszalad, de azután rögtön helyre is billen a világ a lovak felnyerítenek és nekiiramodnak.
Na ez a hiányérzet megszűnt amikor először próbáltam ki a mágikus D betűt. Egy darabig kíméltem a drágát, de ezer kilométer felé már nem bírtam tovább és felfelé is elkezdtem kapcsoltni az Alfa tulaj legjobb barátját: a DNA kapcsolót. Na ez az az autó amit én meg akartam venni, hirtelen felélénkült a váltó, a fordulatszám magasabban pörög, így a nyomaték is hamar megjön, ott már szinte tökéletes a világ.
És van néhány helyzet amit meg a gyönyörűséges váltófülek oldanak meg, pl egy előzésnél mindig is gyorsabb lesz a váltófüllel visszaváltani kettőt mint megvárni hogy a szembejövő elmenjen és akkor rábeszélni a gázpedállal a váltót hogy nekiiramodjon...
De az tény hogy mindezek a problémák megszűnnek létezni amint az ember elhagyja a lakott terület végét jelző táblát. Országúton az automata villámgyorsan és észrevételül dolgozik, igazából csak azért nyúlkál az ember a váltófülekhez mert egyszerűen öröm kapcsolgatni őket...