Nem egyszerű vihar támadt az esti órákban. Majd egyszercsak elkezdett ömleni az eső, és vele a jég is. Felkaptam az első kezem ügyében lévő pokrócot (Dia nagy örömére), és már rohantam is le az ötödikről megóvni a kicsikémet. Ráterítettem a tetejére, majd még egy plédet előrántottam a csomagtartóból (egy mindig van nálam), és az került a motorháztetőre. Enyhén eláztam, de nem nagyon érdekelt a dolog, csak hogy védjem az autómat. Vihar után lementem, és örömmel vettem tudomásul, hogy nem történt semmi baja. Igaz, a többi autónak sem, nem verte el őket a jég, de lehetett volna rosszabb is.