Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Na, ennek jól járj utána, elég sokat informálódtam ez ügyben mostanában...egyrészt hogy egyáltalán megéri-e a kondenzációs (nagyrészt padló vagy falfűtésed lesz-e?), másrészt hogy milyet veszel.....(állítólag ezek a 350ezresek a belépőszinthez is kevesek).

Engem most konkrétan lebeszéltek a kondenzálósról, állítólag a németek valami újfajta cuccot találtak ki, és azt mondják nagyon terjed...árban olyan 1200€, és állítólag jóval jobb.
Ennek próbálok utánajárni a héten...

Oksi. :)

Naszóval...teljes felújítás előtt áll egy lakrész. Úgy döntöttem, hogy mivel költeni rengeteg dologra lesz még lehetőségem, ezért az villamos hálózat cseréjét én csinálom meg.
Laikusan szemlélve a dolgokat nincs benne semmi extra: kivésem a falban a helyét a szigetelő csöveknek, áthúzom rajtuk a kábeleket, az elágazásoknál dobozokba csokizom őket, felszerelem a kapcsolókat, stb.

A kérdésem az lenne, hogy:
- egész pontosan milyen vezetéket kell beszereznem (vastagság, jellemzők, stb)?
- gondolom most is az OBI lesz a legdrágább, tehát hol érdemes villamosságtechnikai alapanyagokat vásárolnii?
- ha a vízvezetékrendszerem már nem fém, akkor hova érdemes a földelést kötni?
- mire kell az egész folyamat alatt figyelni, tippek-trükkök, stb :)

Előre is köszi a válaszokat!

Ezt.:)

Milyen párazáró fóliát ajánlotok tetőtérbe gipszkarton alá?

Illetve amin még töröm a fejem, hogy hogyan tudom megvalósítani, az egy vízteres kályha beszerzése-bekötése, mert némi fa lenne ingyé' . :)))

Sajna pedig más nem nagyon jöhet szóba, kazán csere kizárt, tehát a meglévőhöz kell alkalmazkodnom és hozzáilleszteni a továbbiakat, főleg úgy, hogy az elsődleges a külső szigetelés és a hőhidak minimalizálása-megszüntetése. Na persze jó lenne egy komplett felújítás, korszerűsítés, de az még sajna odébb van egyelőre. :)

Atomosnak olvastam... :))

Nem rossz, gondolkoztam a sima vegyestüzelésűben is anno, de az se lett volna olcsó...
A másik, hogy utálom a radiátorokat. :)

Soprano, tudom hogy eső után a köpönyed, de nálad sztem ez jöhetett volna elég jó eséllyel szóba.

Ez komoly cuccnak tűnik. Igaz, nem olyan dekoratív, mint egy cserépkályha, és szintén nem sugároz, de fával-brikettel ocsóba üzemeltethető. :-D Alapvetően egy sima vegyestüzelésű kazános megoldás, ami melegvizet gyárt egy kurvanagy puffertartályba, majd abból radiátoros fűtést plusz HMV-t csinál. A trükk a kazánban magában van. Mondjuk ez se olcsó, csak a kazán 300k, plusz még a cubehőr (a puffertartály, pl. a köbméteres 120ezer, a szigetelés hozzá további 100, a HMV tartály szintén 100, ha kieg. elektromos fűtésest választasz, meg a szerelvények... radiátorokkal alsóhangon 1millió)

megint el foglak keseríteni.
Ez a padlófűtés cső a hagyományostól annyiban tér el, hogy a belső csőben kering a víz, körülötte levegő HŐSZIGETELŐ réteg van, majd a külső lépésálló réteg. Annyi a lényege, hogy megspórolsz egy keverőszelepet, és mehet a radiátorral közös melegvíz a padlóba. Szerintem értelmetlen. A keverőszelep alleszcuzammen mindennel együtt max. egy ilyen 40-50ezer forintos tétel, és szerintem sokat mondtam, ez a cső nem tudom, mennyibe kerül, de gondolom drágább, mint a hagyományos, tehát árban ugyanott vagy (sőt...). Én még mindig azt mondom, hogy egy jó kondenzációs kazán, rendes keverőszeleppel, nagyobbacska radiátorokkal amik 55 fokos vízre vannak méretezve, és kész.

A problémád amúgy az lesz, mint mindenki másnak: eszméletlenül túl vannak méretezve a gázkazánok a piacon. Még egy 200nm-es házba is fölöslegesen nagyok a 24-30kW-os gázkazánok. Amik meg 4-12 vagy 6-16kW közötti teljesítményűek (modulációs égésszabályzással), azok meg ritkák. Itt ugye azt kell figyelembe venni, hogy egy gázkészülék akkor üzemel optimálisan, amikor folyamatosan megy. Egy 100nm-es lakás állandó hőigénye még 0 ... -5 fok külső hőmérséklet esetén is 3-5kW körül van, ilyen kis teljesítményre képes kazán pedig ritka. Én is nézegetem, de alig van a piacon olyan, ami ezt tudná, azok meg jellemzően a nevesebb gyártók prémiumkategóriás készülékei.

Az én tervem amúgy eredetileg az volt, hogy négyzónás fűtés ötkörös gyűjtő-osztóval. Az első kör a fürdőszobában a törölközőszárítós radiátor, fojtva ugyan, de állandóan nyitva. A négy másik kör a négy szoba, külön-külön egy-egy rádiós szobatermosztáttal. A nappali eredetileg padlófűtésesnek készült, egy ilyen termosztatikus keverőszeleppel 27-29 fokos vizet bele, míg a tervezett kazánvíz hőmérséklet 50fok lett volna, hogy a kondenzációs kazán jó hatásfokkal működjön. Bel- és padlómagasságom sajnos nincs a padlófűtéshez (erkélyajtó nem nyílna ki...), tehát marad a radiátoros fűtés és az öt kör, keverőszelep kimarad, a "padlófűtést" a közlekedési folyosón padlóban elvezetett fűtéscsövek alkotják, a visszatérők egy-két fölösleges kunkorral. Tehát ahova lépek (folyosó, fürdő), ott meleg lesz a padló, de ahol tartózkodok (szoba-konyha) ott nem. A termosztát a már említett négy jeladós darab, azt tudja a vevője, hogy ha bármelyik termosztát "fázik", kapcsolja a gázkazánt, és a termosztát számának megfelelő motoros zónaszelepet kinyitja a gyűjtő-osztón, és beengedi a meleg vizet a kérdéses körbe. (Ezt már amúgy megvettem, kurvajó cucc.) Így szobánként akár gyökeresen eltérő hőprofilt tudok kialakítani, a fürdő állandóan nyitva levő törölközőszárítós köre pedig védi a keringetőszivattyút: van merre áramolnia a víznek, amíg teljesen ki nem nyit a zónaszelep, az ugyanis nem egy gyorsvonat: akár fél percig is eltart, mire nyit. A termosztát vevője elvileg tud szivattyú védelmet időzítéssel, tehát előbb nyitja a szelepet és két perccel utána kapcsol kazánt asszem, de a leírásában eleve tanácsolták ezt az úgymond mechanikus szivattyúvédelmet: legyen egy rövid kör, ami mindig nyitott, tipikusan a már említett törcsiszárítós fürdőszobai kör, ahol sosem baj ha mondjuk 20 fok helyett 24 van.

Na, szóval így, ha rendesen be van lőve a kazántermosztát és a szobatermosztát, akkor mínusz 15 fok körüli hidegben napi 24-ből 18-20 órát megy majd a fűtés folyamatosan, enyhébb időben pedig nyilván kevesebbet. Ha meg mégis cidri lenne, még mindig elég a kazánvíz hőmérsékletét mondjuk öt fokkal 50-ről 55 fokra emelni. Hátránya a vázolt módszeremnek az, hogy a keringetőszivattyú folyamatosan megy, ez akár napi 1kWh elektromos áramot is elemészt, azaz havi 1500 forint csak a villanyszámlája a gázfűtésnek, viszont (noha ez nehezebben derül ki) szerintem a gázfogyasztásban ez az 1500 bőven visszajön folyamatos üzen esetén. Ha pl. 85 fokos vízzel óránként kétszer ki-be kapcsolgatna tíz percekre úgy sztem havi 1500nál jóval magasabb lenne a többlet gázfogyasztás.

Én meg EZEN agyalok, olvasgatom, csak még nem találtam 'bótot' ahol lehetne kapni. Ugyanis az a lényeg, hogy meglévő fűtésrendszerhez csatlakoztatható. :)

F@sza! Hogyé' mérték? Hajdúban nem volt? :)

Mellesleg ezt figy, mit vettem.
Vízszintesen fölszerelhető 125 literes indirekt tároló, beépített elektromos fűtőszállal. Tehát ha akarom villanybojler, ha akarom gázkazán csinálja bele a melegvizet. Cseszkó gyártmány valami öt év garanciával. Ami nem tetszik benne, hogy nincs lerelézve benn a 2kW-os fűtőszál, szóval a tekergetős termosztát direktbe kapcsolja a közel 10 ampert, de egyrészt úgyis indirekt tárolónak fogom használni (gázkazán csinálja majd bele a melegvizet, és így a termokapcsoló csak a kazánt meg a háromutas szelepet kell csak hogy kapcsolja) úgy meg elmegy, másrészt meg garanciális, szóval egyelőre nem izgat a dolog. :-)

hja. Igen. Nos, az a 335ezer és az előző linken kiszámolható 200-220 ezer forint között megint csak észlelek némi eltérést.

Szerintem jól jársz, ha megjegyzed magadnak, hogy közepesnél nem szarabb (tehát a 2010-es viszonyok között az elfogadható minimumot tudó) 100nm-es lakás/ház évente olyan 2000 köbméter gázt fogyaszt fűtésre főzésre és melegvízre. Akkor már nem fagysz meg, de nem is pazarolsz esztelenül. Azt meg a mindenkor aktuális köbméterárral felszorozva megvan az éves költség (jelen esetben 250k/év körül).

Ez persze csökkenhet, ha 1.) lakásról van szó (körülötted fűtenek) 2.) nem gázzal főzöl vagy csinálod a melegvizet 3.) szigetelt a kecó 4.) jó a fűtésrendszer. Egész 1300-1400ig simán lemehet egy patent indirekt tárolóval, gáz főzőlappal és elektromos sütővel, kondenzációs kazánnal és 50 fokos kazánvízzel a radiátorokba.

ez. :)

Ez is érdekes.

Pont ehhez találtam egy kalkulátort, gáz-hőszivattyú. Sajna akkor ha odaérünk, nem ússzuk meg, hogy szétverjük a házat. :)

Amit Soprano írt, az igaz. A sugárzó hő miatt komfortos az infrapanel, kiegészítő megoldásnak jó, amikor a hideg helyiségben kell ücsörgés közben valami a fejed fölé.
A filmes megoldás meg úgy gondolom, hogy a legrosszabb. A gázos melegvizes padlófűtés ugyanazt tudja, csak olcsóbb üzemeltetni, mint az már kiderült. Nincs sugárzó hő, gyakorlatilag egy elektromos padlófűtés, ami drága, nem hatékony, és nagy az kör időállandója, tehát nem tudod órára pontosan szabályozni. Amivel érdemes foglalkozni, az a hőtárolós kályha (~fele költség a vezérelt áram miatt), a hőszivattyú(~harmad-negyed költség a COP/EER értéke miatt ráadásul itt is képbe kerülhet a vezérelt áramhoz hasonló geotarifás áram, ami napi 24ből 20órában van és 28 forint /kWh, direkt erre van kitalálva) , és a kondenzációs kazán esetleg splitklímával kiegészítve.

Szóval akkor szerinted egy nagy kalap xar az egész és nem érdemes vele foglalkozni? Én meg már úgy megörültem neki, főleg ennek a filmes megoldásnak, hogy nem kell a kis régi házikónkat szétverni egy fűtéskorszerűsítéshez és még jobban is ki lesz fűtve a ház. :)

najó, a sugárzó hő az sugárzó hő, ez rendben is van, de ez csak becsapás. Én legalábbis hosszú távon nem szeretem. Kicsit olyan érzés, mint a kismacskának lenni a mikrosütőben.
A cserépkályha nem rossz, de ha már tüzelünk, akkor vízteres pellet kandalló, faelgázosító kazán, meg egy-két ehhez hasonló ötlet is van. Ezt én nem szeretem, mert szar dolog lenne a másodikra felcipelni a pelletet meg a fát is. :-) A klíma amúgy folyamatos üzemre van kitalálva, mint minden más légbefúvásos fűtési/hűtési mód. Arra jó, hogy állandó 22 fokot tartson nyáron 16 télen meg 27 fokos levegő befújásával. Klímával mintegy 2-3 nap, mire rendesen átmelegszik vagy áthűl a szoba. A sok okostóni meg úgy szokott megfázni, hogy küldi befele ezerrel a hideglevegőt amíg a szobában van, amikor meg elmegy kikapcsolja, mert azt hiszi a klíma arra való, hogy őt hűtse. Nálunk is ki-be kapcsolta valami okostóni az irodában a klímát állandóan. Reggel megjött letekerte ötfokra, amikor meg elment, kikapcsolta. Egész elcsodálkozott, amikor visszajött betegszabiról, hogy jó idő van az irodában, nincs jeges orkán, és különbenis, hogyhogy 24 fokra van állítva az a tekerős izé a falon? :-) Mérnök, és nem fogta fel, hogy is működik a termosztát :)

Nem rossz a klíma, de azért hőérzetben bőven elmarad az infrától. Persze az üzemeltetése se annyi...
De ha már új rendszer kell és van rá lehetőség, akkor csakis cserépkályha! Nekünk nagyon bejött. Ott figyel a ház közepén és még messzebb is érezni a hőjét. Persze ha gyorsan kell meleg, akkor jöhet a klíma + a fürdőben is van sima olcsó infrás hősugárzó (de ott nem is kell mindig huszonixfok), ja meg ugyi a hálóban az infrapanelek.
Mi napi két begyújtással, nagy hidegben kisegítve az említettekkel is kijövünk 100ft fa +havi kb +5ezer villanyszámlából (de csak a fűtési szezonban), ez összesen nincs 150 ezer. Na ha azt nézzük, hogy a közelünkben nem lakik senki és a tetőn nincs is szigetelés, akkor elég jó eredmény a 60nmre.
És ez főleg a kályhának köszönhető, ami persze szintén nem olcsó, mert 540ezer volt, de elvileg 15-20 évet kibírnak. Na most ez legyen csak 10 év, de akkor se drága, mert karbantartást nem igényel...

Lehet... Szüleimnél 30ezer felett van a gáz, de az ugyi egész évben. Kb 100nm, de sorház, szal jobbról-balról fűtik. Igaz nincs dryvit és új ablak se...

Ilyen van nekünk! :)

na, még picinykét utánagondolva: ez a hőtárolós radiátor, amiről ír, ez persze kalapszar, de a régi békebeli hőtárolós kályhák még mindig jó alternatívák a gázfűtés helyett: éjszakai áramról 26 forintért felmelegít cefetül vagy 3-400 kiló körbe hőszigetelt samottot, majd a szobatermosztátja csak egy ventillátort kapcsolgat ki-be ami nappaliról megy, és fújja le a többszáz fokos tégláról a meleg levegőt a lakótérbe. Elméletileg az a pár óra, amíg este van éjszakai bőven elég ahhoz, hogy felfűtse a téglákat, és ezek kitartanak egész nap.

Amúgy az én tippem új építésű háznál a hőszivattyús fal és mennyezethűtés/fűtés, ha ez túl drága, akkor a sima, túlméretezett radiátoros fűtés alacsony vízhőfokkal és kondenzációs kazánnal + splitklímával. (Amúgy gyanítom, hogy a splitklíma + gázfűtés alig olcsóbb a hőszivattyús megoldásnál).
Lakásban vagy régi ház felújításánál sokszor nincs lehetőség áttérni padló - fal - mennyezetfűtésre, marad a radiátor + splitklíma. Nálam is ez lesz, előnye, hogy külön-külön is projektálható: nekem pl. a gázkazán radiátorostól egyenlőre marad, a következő az LG FM30AH lesz (inverteres hűtő-fűtő, négy beltéri csatlakoztatható, 8,5kW hűtő és 9,5kW fűtőteljesítmény). :-)))

Még rugóznék rajta picit, mert annyira felbassza a csőröm, amikor valaki ennyire nyilvánvalóan faszságokat írogat.

A 120nm-re (nagyon helyesen) 9000kWh éves fűtési hőigényt ír, ez reális, megfelel átlagos gázfűtés esetén kb. 1400 m3 gáznak. Namost... nemtudom ki hol tart, én még valahol ott, hogy olyan 120 forint körül van a gáz köbmétere, szóval ez évi 168.000 forint, nemtudom hogy a picsába is jön ki ez a 480 ezer forint?!

Visszafelé: 4000 köbméter gáz 120 nm-re az kuuurvasok, amikor megvettem a lakásom, 2200 köbméter volt az előző tulaj gázfogyasztása egy évben a 100nm-re, úgy, hogy a.) szigeteletlen volt, szar eredeti 35 éves ablakokkal b.) melegvízcsinálás is bennevolt és c.) főzés is bennevolt továbbá d.) szerette a meleget: 22-24 fok volt a lakásban.
Én most tartok 1300 köbméternél évente, de közben felugrott az utcai falakra 10 centi hungarocell, a 35 éves ablak helyett 3rétegű Ug=0.6 W/m2K ablakok lettek, lecseréltem a kazán és szobatermosztátot rendesre, nálam 20 fok van 24 helyett, továbbá szinte sosem főzök, meg ketten és nem négyen lakunk tehát a melegvízfogyi is kevesebb. Egyből szinte perkettő. És a kazán, csövek, radiátorok maradtak!

A harmadik dolog ezzel kapcsolatban, amiről mélyen hallgat a kollegosz: akinek gázfűtése van, általában a melegvizet is gázzal gyártja, hadd ne ragozzam, miért is jó az, ha nem 250 forintot, hanem csak 100 forintot fizetek 100 liter víz felmelegítéséért...

A cuccok árairól meg már elmélkedtem. Lássunk azért egy gázos cuccot: Schiedel kémény: 35ezer/méter, kondenzációs kazán: 300ezer, indirekt tároló 100ezer, szerelvények, csövek, apróságok 200ezer, többzónás szobatermosztátok, zónaszelepek satöbbi 100ezer, radiátorok 25ezer/db, tehát mondjuk 150ezer. Ez pediglen már olyan, hogy négy külön körre osztott fűtés, négy külön szobatermosztáttal, amelyek egyenként tudják kapcsolni a kazánt, és nyitni a megfelelő zónaszelepet a gyűjtő-osztón, hogy kizárólag az a radiátor kapjon csak melegvizet, amelyiknek valóban kell is. Ez mennyi is? 1.2 milka ha 10 méter kémény kell, és jól számoltam? Ráadásul már bruttó? Ráadásul leisszop? Ezzel megoldható az, hogy este a hálószobában 21 fok legyen, napközben 17, a nappaliban meg fordítva, míg teszemazt a két gyerekszobában meg egész nap állandó 22 fok... egész egyszerűen a heti programot a termosztáton úgy kell megírni ahogy tetszik.

100nm lakás két utcafronti és két szomszédos főfallal, nem legalsó nem legfelső 25-30k/hó rendes kazánnal, a téli hónapok átlagára, így van. Tehát 1000-1200 köbméter évente, kérdés mennyire és mettől-meddig van hideg.

Ez balfaszság. Mármint a gázszámlás és a villanyszámlás része. A számításban meg kurvanagy csúsztatás van: miazhogy 4millió320ezer a 120nm padlófűtés?!? Oszt ez hogy jött ki bázmeg?! Ha a padlófűtéstől pöppet korrektebb falfűtést veszem, akkor még a készre szerelt vizes falfűtés/falhűtés panel ára is 10.000 forint / nm, nem pedig 30-40.000! Ha hűteni is akar az ember, akkor kell belőle 100nm a 120nm-re, az 1 millió, legyenek szerelvények szabályzók satöbbi további félmillió (az azért elég nagyvonalú), a hőszivattyú mostanság megvan 1,5 millióból, akárhogy is számolom ez eddig 3! Plusz a beszerelés, kútfúrás, satöbbi... oké-oké, de baszki hatmillióért én kiskanállal is kiásom azt a kurva kutat ha arról van szó :-DDD

Ha a zengetes nyelvezettel akarok én is élni:

Villanyáramból 1kWh villamos energiából optimális esetben 1kWh hőenergiát tudsz kreálni infrafűtéssel, infrafűtőpanellel vagy olajradiátorral. Ez 48 forintodba kerül.

Gázból 1 köbméter gáz elégetésekor 9kWh hőenergia szabadul fel,ez kerül 120 forintba, tehát 1kWh 14 forint.

Na, most jön a trükk, figyeld a kezemet, mert csalok. A gázkazánnak van egy mondjuk 60%-os hatásfoka (ezeréves FÉG kazán, ócska radiátorok, vastag, szigeteletlen csövek a padlóban elvezetve), tehát máris 14/0,6 = 24 forintnál tartunk. Ez még mindig feleannyi, mint a villanyos fűtésnél. További probléma a szabályozhatatlansága a gázfűtésnek, tehát ha kapcsol a termosztát akkor fűt mint az istennyila, nem érdekli hogy a napsütéses nappaliban már 22 fok van, a hálóban csak 18 tehát meleget ide. Na, itt szintén bukik egy bő 30%-ot a gázfűtés, de még mindig 35 forintnál tartunk (és ott, hogy a nappaliban 24 fok lesz, mire a hálóban 20). Akárhogy is nézegetem, a gázfűtés sosem lesz drágább, egész egyszerűen NEM LEHET drágább a natúr villanyfűtésnél, ráadásul ezek már eszméletlenül durva veszteségek voltak, amit írtam: normál esetben a sima, nem kondenzációs kazán 85%-os hatásfokú, a radiátoros fűtés 90% ha jól dereng nagyhőmérsékleten, a szabályozás meg nem megoldhatatlan szobánként.
Lássunk egy modern, termosztátfejes radiátoros rendszert. Gázkazán kondenzációs, a 9kWh-ból marad minimum 8, aljzatbeton szigetelve, csövek szigetelve, minden radiátoron pöpecül beállított termofej kivéve a kazántermosztátos szobában, a 9kWh-ból még mindig marad 7kWh, tehát 17 forintba kerül egy kWh-nyi hő... Villanynak alig több, mint harmada.

További tájékoztatásul: nekem PONT egy ezeréves FÉG kazánom van a fent vázolt szar vezérléssel és radiátoros megoldással. Havi 35-50 közt volt a TÉLI gázfogyasztásom, a gecinagy hidegekben. Elfosta magát a kazán fűtésszezonban. Pont jó, hogy akkor épp nem a mínusz 15 fokok voltak, hanem "csak" mínusz hét-tíz fokok. Előkotortam két olajradiátort, és vártam egy hetet a fartúró gázszerelőre. EGY HÉT ALATT a két olajradiátor megevett 20 ezer forint villanyáramot, és dideregtem a kecóban. Szóval ennyit a villanyos fűtésről.

Villannyal max. klímával éri meg fűteni: láthatjuk, hogy 1kWh hő gyártása a szobába gázból MAXIMUM 35, villanyból MINIMUM 48 forintba kerül. Nade, ha van egy klímánk, ami a 48 forintba kerülő 1kWh felhasználásával belecsinál 2-3.5kWh hőt a szobába? Amíg nincs csak 0 ... -5 fok, addig simán tudja ezt, így 15-25 forintból megúszod az 1kWh meleget, ez versenyképes a gázrendszerrel, sőt, átmeneti időben +10 és 0 fok között feleannyiba van a klímával fűtés mint a (rossz, régi, szar) gázfűtés.

'estét Urak!

Elektronyos témában kérdezhetek? Van itt valaki hozzáértő?

a hőszivattyú ami igazán ütős csak az ára is az egyenlőre...

így van 32A-ig csak regisztrációs díj van ami papírleadással stb olyan 17500ft...aztán van a mérőautomata, kiselosztók stb...32A kb olyan 85e ft a telekre ...mondjuk érdemes éjszakai villanyt is kérni mert az 26ft/kw és este 6 után meg hétvégén él arról mehet a mosógém meg nyáron a klíma :P

Érdekes viszont, hogy az elektromos áram ennyire gazdaságos lenne mint fűtés?

"Megéri-e?

*
Például: 120m2 lakásterületre - hő-technikai számítások nélkül - 125×80W = 10 000W energiára lehet szükség. Ez 8 db 1250W teljesítményű fűtőtestet (680×630 mm méretben) jelent. Ennek ára 8×600EUR= 4800EUR (= 1 368 500 Ft + Áfa).
A hozzá tartozó vezérlő berendezések ára még kb. 240 000 Ft + Áfa. Azaz szereléssel együtt 1 600 000 Ft + Áfa beruházást jelent.
A berendezések 6 hónapos fűtési igény esetén 180 nap alatt, napi 5 órát üzemelve 180×10kW×5óra = 9000kW villamos energiát fogyasztanak. Ennek átlag ára 36,5 Ft/kWh átlagáron számolva 328 500Ft/év. Egy 120 m2-es ház gázfűtési költsége a fűtési idényben havonta meghaladja a 80 000 Ft-ot, ami évente évente legalább 480 000 Ft. Ez a beruházás tehát olcsóbb, mint a gázfűtés + radiátor vagy falfűtési rendszer kiépítése.
*
Ha e rendszerhez napelem és/vagy szélkerék rendszert választ, akkor a 9000 kW villamos energia igényhez például 24 db 230W-os napelemmel évente 9000kWh villamosenergiát termelhetünk meg. E hálózatba tápláló rendszer ára 6 500 000 Ft.
* A teljes beruházás (hőtárolós radiátor + napelem) költsége a fentiek alapján kb. 8 millió Ft.
* A pályázat útján (hamarosan megjelenik !) elnyerhető összeg ennek kb 40%-a, azaz 3,2 millió Ft, azaz saját beruházás 4,8 millió Ft.
* A beruházás tehát - a jelenlegi gázárakon számolva 10 éven belüli megtérülést biztosít, s utána igyen fűtést biztosít !
* Egy ugyanekkora alapterületű ház padlófűtési rendszerének szerelési és anyagdíja: 4 320 000 Ft+Áfa, melyhez még meg kell venni a fűtő berendezést is.
Egy talajkollektoros hőszivattyú beruházási költsége kb. 5 000 000 Ft + Áfa.
Azaz összesen 9 320 000 Ft + Áfa -ba kerül a teljes fűtési rendszer kiépítése.
Hasonlítsa ez össze a villanyradiátoréval ! "

Meg ez. :)

Nekem most ez tetszik nagyon, szerintem szuper! Igazán megfontolandó! :)