Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Fekete kislány? Húúú, az eléggé ritka! Grats! :) Srácok! Nincs valakinek kisméretű (kb. tacsi) kutyus ismerőse, aki gazdát keres? Egyik munkatársamnak kellene.

Frankón!!!!! És nincs ám elhizva!!!!Csak hatalmas!! A nagypapám hozta az anyukáját Törökországból az sem volt piti!!! Valami vadmacs keverék mert eléggé vad!!(Török sziámi???orvos szerint:) Már 13éves de nem mutatja!!! Nagyon édik a borzik ,mi is gondolkodtunk ,hogy kéne de olvastuk nem pici feladat!!! Na megyük dógozóba!!!!!!Hali! Ja,az irásod nagyon bejött a nejemnek!!!(fijúcska)

7 és fél kiló?! Mivel eteted,mamuttal?! :o)

Sziasztok ,már nagyon kellett egy ilyen topicka!!!
Ime őfelsége a feneséges henceg a maga 7.5 kg-jával elöbb szimplán ,majd dobozos kivitelben!!! :)

Kedves poén mikor az öreg feléje nyúl az meg odakap neki és akkor azt mondja : ezt hazaviszem.. Lehet én is járnék? :-))

1 biztos Krisz33 ritka szigorú ábrázatja van a cicádnak. Nekem egyébként nagyon tetszik! Kedvenc filmem jutatja eszembe Szomszéd nöje cimüt amibe az öreg azt az irtó ronda kutyát viszi el a telepről ami majd nem leharapja a kezét... :-DDDD

Esetleg lánc kesztyüben? :-))

Olyan jó vastag munkavédelmi kesztűben ;o)

nem harap meg lehet simogatni nyugodtan :)))

De aranyos cica mica! Nem harap? :-DDDD

na jo akkor itt van a kis drága :))

Különben meg ha már nyársra húzd akkor kináld úgy mintha nyuszi lenne. Én legalább is így gondoltam mikor ideirtam.:-))

Tedd csak be a képét s és ird alá hogy még nem kapott enni azért néz olyan durván:-))))

Beköszönünk mi is, a koromfekete, Kornél névre hallgató lánycicámmal is. Mi is értünk ám a rendetlenséghez meg az autóalkatrészekhez ám... Az elöbbiröl rakok is be pár képet, a szagértésről meg majd holnap. :o)

oké megprobálom,akkor elajándékoznám icipici nyusziszivü cicamicámat,ide kéne a kép de azt inkább kihagyom mert nem hiszik el amit irtam:))))))))

Csak úgy tálald mint ha nyuszi lenne. :-)))

ha már van kisálatos topiconk is :)) akkor ide is beirom hogy vigyétek el a macskámat,ha héten nem visszi el senki akkor Esztergomi talin télleg nyársra huzzuk :))))

Rugdosást a Tigris is müveli.

Irtok ám!
Ahoz képest, hogy ma nyilott aztán már átlépte a 100-at.
Itt a TIGRISemről még 1 kép

Hát ha volt Rezső, akkor itt van az ikertestvére: Peti :)


Kicsit már kezd öregedni és hasat ereszteni. Előszerettel fekszik a konvektorra és gyanítjuk hogy ennek következtében megfőzte a szőrtüszőit a hasán :)


Kedvenc játéka a hátsólábával rugdosni a szőnyeget :)

Ezt sem most gépelted be :))))

De valamikor csak elkezdték a háziasítást nem?? Biztos van már valakinek vidrája.....

Nos,lassan elteszem őket aludni,elötte egy kis olvasnivaló a vadászgörények (és az őket kiszolgáló személyzet) életéből: Jó éjt! :o) Hétköznapok Hajnali fél öt. A szobában még sötét van, Manó békésen szuszog a jobb oldalamon. Ki gondolta volna, hogy e miatt leszek zabos Rá? Ugyanis Ő nem hallja, amit én. Hogy mit? Az előszoba irányából akusztikusan érzékelhető rettenetes robajt, melyet a két „rém” produkál a ketrec padlóján ide-oda taszigált üres etetőedénnyel. Mivel még nem tértem magamhoz -és ez magával vonzza reflexeim lassúságát- Mushu fokozza az őrületet: kaparni kezd. Kész, ez a vég. Muszáj felkelnem és enni adnom nekik. Próbálok minél kevesebb macerával kijutni az ágyból, a dolog nem egyszerű, lévén a matrac úgy hánykolódik alattam, mint mentőcsónak a viharos tengeren. Némi közelharc a takaróval, csendesen elmormolt szitkok az ágy végén, megint sikerült beütnöm a lábam a vasba, bekapcsolt radar a papucs keresésére, aha, megvan. Csoszogás, előszoba, katt, fény vetül a ketrecre, benne négy pislogó szemre. Azannya, vagy félbevágott pók, vagy két vadászgörény… Konyhaszekrény kilőve, a szárazkaja ilyenkor nem jön be. Hűtőgép, alsó polc, egy tányérnyi tészta integet felém búsan, újabb szitkok, este elfelejtettem kivenni húst a fagyasztóból. Fagyott matéria ki, leejtem, majdnem elreped a padlólap. Üvegtál, hús bele, mikró. Sztella és Mushu a ketrecben fel-alá járkálva követik minden mozdulatomat. Meg mernék rá esküdni, hogy egyikük mancsában az előbb megvillant egy stopperóra… Diszkrét csilingelés, mikró kész, cucc ki, a fenébe, ez fagyosabb, mint mikor betettem. Mosogató, csap kinyit, pár másodperc cselgáncsozás, közben halk jókívánságok az átfolyó rendszerű gázkazán tervezője felé, melegvíz megjön, hús áztat, puhít, szétszed. Mushu a hátam mögött türelmetlenül köhint, szabadkozó megjegyzések, próbálok magyarázkodni. Sztella lemondóan sóhajt, visszamászik a függőágyba, meg tudom érteni, ennyit bénázni a reggelivel, hihetetlen. A húsdarabok élvezettel úszkálnak a forró vízben, nekem hólyagosodik a mutatóujjam. Végre. Ehető. Víz lecsurgat, néhány tétova lépés a ketrec felé, bocsánatkérő mondatok kíséretében. Az Uralkodó Páros felnéz, Sztella kegyesen biccent, Mushu nemes egyszerűséggel rám dönti a ketrecajtót, amikor kinyitom. A rutin működik, tányér betesz, ezzel párhuzamosan aktív görény visszatömködés. Mikor rájönnek, hogy a kaja is befelé ment, letesznek abbéli szándékukról, hogy amputálják a jobb kezem. Egyszerre két célkereszt állapodik meg az etetőedényen, örülök, hogy ezt ez a szegény pulyka már nem érte meg. Felsandítok az órára, öt óra öt, hm, elég jó a részidőm, bár azt hiszem a két kiscsajnak más a véleménye. Ajtó becsuk, sikerült egészben kizsilipelnem magam. A ketrecből hangos csámcsogás, fújtatás, mormogás hallatszik, bátran bemerném Őket ajánlani az Alien 5 szinkronstúdiójába. Kézmosás (ehe-ehe, megint nincs melegvíz), romok eltüntetése. Közben a görénylakban némi csetepaté, ha jól veszem ki egy méretesebb pulykaalkatrész a vita tárgya. Nem szólok bele, előbb-utóbb lesz annak a húsnak gazdája… Sztella nyert. Ennyit számít a hazai pálya előnye. Mushu egy darabig úgy tesz, mintha mélységesen fel lenne háborodva, de csak a rend kedvéért. Öt perccel később, mikor az utolsó falat is elfogyott, a legnagyobb egyetértésben szenderegnek a függőágyban. Asszem én is kész vagyok, újabb óraellenőrzés, öt óra harminc. Még van egy órám a hivatalos működési idő kezdete előtt, visszastartolok az ágyba, bevackolom magam a takaró alá, zuhanok az álom felé, amikor… … Manó telefonja éktelen hanggal rángat vissza az ébrenlétbe. A Szentem, a Drágám, az Egyetlenem, ez a kis… Hát nem most kell kelnie?! Feladom. Jobb oldali ágyszomszédom mozgolódni kezd, ennek eredményeképp megint átmegyek hajóhintába. Telefon lecsap, saját telefon átállít, plusz fél óra, ennyit megérdemlek, legfeljebb nem borotválkozom. Manó kászálódik, készülődik. Ezen tevékenysége természetesen magával vonzza a görények érdeklődését. Ennyit az alvásról. Ágyból ki, ágynemű elrak, ágy összecsuk. Előszoba, ketrecajtó ki, a két „rém” kitódul, El Nino a csodájukra járhatna. Reggeli „sorpuszi”: Manónak, Sztellának, Mushunak. Következő fejezet: bejutni a fürdőszobába. Tánclépések az ajtónál, kettőt előre, egyet hátra, egy görényt balra, egy görényt jobbra… ajtón be, öt perc nyugalom, kint két fenyegető árnyék sétál fel s alá. Odabent rövid technikai megbeszélés, párhuzamosan a zuhanyzással, hajmosással. Rajtpozíció, ajtónyitás, két kétlábú ki, két négylábú be, ez így nem lesz jó. Rövid kézitusa, Sztella méltatlankodó fújtatásától és Mushu „eressz már el” jellegű makogásától kísérve. Mindenki az előszobában topog, én mennék a ruhámért, Manó menne dolgozni, a görények szerint menjünk a fenébe. Egyetértek, bár megjegyzem, ruha nélkül kevésbé vagyok szívderítő látvány. Sztella bemászik aludni, Mushu eltökélten harcol a félcipőmmel, feltett szándéka, hogy kibelezze. Mikor felvilágosítom, hogy abban mennék a munkahelyemre, sértődötten elvonul, és jól beleharap a földön felejtett zoknimba, csak hogy tudjam, merre hány méter. Lassan mindenki megtalálja a helyét, Manó villámgyors mozdulattal kijut a bejárati ajtón, Sztella összegömbölyödve durmol a függőágyban, Mushu valahol a szoba mélyén tanítja móresre a gumicsirkét… Csak én állok az előszoba közepén, kialvatlanul, borostásan, ruha nélkül, és azon töprengek, hol rontottam el a gondosan felépített stratégiámat, melynek meg kellett volna alapoznia a mai nap zökkenőmentes indulását. Annak fényében, amit reggel tapasztaltam, átgondoltabban fogom kivitelezni védekező és támadó taktikámat. Ilyenkor hálálja meg magát az a rengeteg stratégiai játék a számítógépen. Statisztikailag a Blitzkrieg-gel könnyebben elbántam, mint a két „szörnnyel”. De amíg a gép reakciója kiszámítható, a Természet által kreált lények viselkedése olyan, mint a higany. Legyintek, volt már rosszabb is. Nemrégiben három görény tépte reggelente az idegeimet, két rosszcsont már meg sem kottyan. Beoldalazok a szobába, óvatos mozdulatokkal felveszem a nadrágomat, remélve, hogy alul a lábam bukkan ki, és nem egy vadászgörény feje. Immár ruhával felvértezve kergetem Mushut, jó a meccs, kár, hogy vesztésre állok. A videó órája kárörvendően átvált negyed nyolcra, Mushu rápillant, felkacag, majd elbujdosik a kanapé mögé. Öt perces heves „na hol vagy Kicsim” jellegű kutakodás után elkapom a grabancát, két puszi kíséretében betessékelem a ketrecbe. Összekapom a slusszkulcsomat, kabátomat, telefont, az ajtóból még nyivákolok egy „viszlát lányok!” -ot, söprés le a lépcsőn (a liftben nem bízom, már beragadtam párszor), lent a bejárati ajtó előtt rövid töprengés után rájövök, hol hagytam a kocsit, az első pozitív hír ma reggel, még megvan. Ajtónyitás, gyújtás, irány a tébolyda, vagyis a munkahelyem. folyt. köv.

Eeegen...de azért csak vadon élő állat...(mielött azt mondanád,hogy a vadászgörény is, sietve jegyzem meg,hogy évszázadokkal ezelőtt háziasították és vadásztak vele)...:o)

Ez szerintem minden állatnál így van...egy idő után megjegyzi,hogy fehér köpeny+szúrós szagok+erős kéz=rossz,fájdalmas dolog.

Nem 100%os lakásra gondoltam. Van nagy kertünk ott lehet neki pancsi is. Halat is tudnék szerezni neki. Pedig olyan édesek. :))

Jó fej a malac...:o) Sajnos nekem folyamatosan pechem volt velük (mind1,hogy rövidszőrű vagy hosszúszőrű egyed-e),egy év alatt hármat temettem el...:o( Nemtom mi volt a baj...gyereKkoromban 3 évig is elélt a tengerimalacom (pedig albínó volt)...

Nálunk a fő hisztérika azért a szuka stafford.Az valami szörnyű,hogy ha valami nem úgy van ahogy ő akarja,akkor hogy tud kiabálni.:))) A roti csak besértődik,és nem hangoskodik, ugrál meg ilyesmi.:)

Édesek nagyon!! Mostanában nekem iszonyatosan tetszenek a vidrák. Nincs valakinek? Egyáltalán lehet őket lakásban tartani? Amúgy macsekom van és szörnyen sértődős Mikor állatorvoshoz viszem utána napokig meg van sértődve :)))

Egyébként szvsz a fiú (kan) kutyák hisztisebbek tudnak lenni,mint a nőstények. Vagy tévedek?

Haláli fej a csincsilla. Szerettem volna azt is,de félő,hogy a Lányok uzsonnának nézték volna...:o(

Látod? Tudja mit szabad,mit nem. Ha sajátba megyünk,lesz egy rakás kutyánk. Pont. Nagyok. Dögönyözhető méretűek. :o)

Spontán érdeklődés a plüsskutya iránt.Jelzem,Csárli fiu.

Szóval ezek is megsértődnek...Nekem a roti is csinálta ezt.Sőt van hogy nem szól hozzám. A rotim annak ellenére hogy kan, sértődös mint egy igazi nő.:)))Ha nem játszom vele akkor sértődés van, nem néz rám,meg tüntetőleg anyukámhoz bújik.(Áruló) A staffordunk viszont tiszteli az alfát.Ugyanis amikor vittem orvoshoz, nem mászott fel a bőr ülésre,hanem a kesztyű tartó alatt ült.Pedig minden eddigi autóban felülta az ülésre.Az alfában nem.:)

Annyira,hogy még nyaralni is elvittük őket és mivel csak a kempingig mentünk kocsival,onnan biciklivel jártuk a környéket,Ők is megtanultak két keréken közlekedni...:o)



Ofkorsz,nagyrészt durmoltak...:o)

Hát ő tényleg nagyon cuki. :) Nekem minden apró állatka cuki :) Pláne ha az enyém :)))

Ez jó hír. Lassan kezdek megint gondolkozni egy ilyen kis zsebszörnyeteg beszerzésén.:)Mindig is tetszettek, csak voltak ilyen tévhiteim,amiket hallottam.Most mindet megcáfoltátok.Ja, mit eszik meg mennyit?Gondolom,nem annyit mint az én kiskutyám:))

Helyes a dörgés: egy helyre piszkít és egy helyre hordja a lopott árút...:o) Kivétel,ha megsértődik,akkor odabattyog az almostálhoz (tök nyóc melyikhez,van vagy négy a lakásban),mélyen belenéz a szemedbe és pottyant,miközben erősen belekapaszkodik az illemhely peremébe...kívülről. :o)

Öööö...rá merjek kérdezni,mit művel a csincsilla a harmadik fotón?! :o)

Pöpec állatok, mindig egy helyre, és mindent egy helyre. :)) ha egyszer egy helyre rászokik akkor utána már nemigen piszkít máshova.

:))))) Azt hittem hogy csak az enyim lehet olyan hülye hogy betámadja a vekjuumklínört! Belenézés, harapás, ugrabugra, és makogás a konfiguráció porszívó ellen. :))) Jaj, de örülnék neki, ha nálunk is ilyen nagy lehetne a szabadsága gönyinek, hogy mindig kint lehet. Csakhát fater nem szívleli a szőrös apróbüdijószágokat neki csak szimplán patkány a drágám. :)) De azért ha muszáj akkor megeteti, meg ilyesmi, de szigorúan csak ketrecen kívülről. Ja és a ketrec, fullextrás bujkálócsöves, soktakarós legénylakás, összkomforttal, trepnikkel, mindig teli tállal és itatóval. :))

Kicsifijjú, És a szobatisztasággal mi a helyzet?Mennyire nevelhető erre?

Akkor nagy a szabadság :)

Többé-kévésbé...éjszaka ketrec (full extra,kivéve bőr és aut.váltó),mikor otthon vagyunk szigorú szabadláb bealvásig (ilyenkor maguktól elcaplatnak aludni,vagy ott alszanak el,ahol vannak).

Akkor elmondjam,hogy Ezeknek annyira nincs félelelmérzetük és annyira megbíznak az emberben,hogy eccer porszívóztam és levettem a fejet,mer valami cűk hejjjre kellet vón' befírnem és ez a balga jószág (Sztella) érdeklődve belenézett a bekapcsolt porszívó csövébe... Annyit hallottam,hogy :"-Slupp!" csakhát vállban kissé szűk volt a cső...:o) Kikapcsoltam az ördögi masinériát (majnem elnyelte az 1ik Drágaszágomat...:o)), Sztella kihátrált a csőből...hát azt látnotok kellett volna...egy roppantúl csodálkozó arcot vágó kicsi,szőrös rokker pislogott rám,a feje tetején hejre kis taréjjal,a vákuumtól kissé elborult tekintettel...:o)) De annyira nem zavarta a dolog...öt perc múlva már megint zuhanórepülést hajtott végre a vákumklíner ellen...:o)

és ők egész nap kint téblábolnak? :)

A négy kép egy kb. 1 perc 30 másodpercen belüli folyamatot ölel fel,onnatól kezdve,hogy az első képen látható könyvek a helyükön vannak, egészen addig,míg az egyik szörny feltünt a látóteremben (és sütis tányéromban) kissé jobbra...:o)

Norbee!
Ezeket a képetet feltétlenül mutasd meg a Párodnak,mielött bedölne annak a tévhitnek,hogy "ezekmijjenkisaranyosállatoknemrendetlenekám"...:o)
Ja?!
Én épp azt mondtam tegnap,hogy rendetlenek.
:o)

Hát lassan kezd kabaré lenni,csurog a könnyem a nevetéstől!