Mutasd

>> Esemény2009-10-20

Hát nem volt könnyű ebbe az illusztris társaságba bekönyörögnöm magam :).

A saját amorés oldalamra régóta nem léptem be (majd két éve regisztrált vendég titulusum van), csak külső szemlélőként figyeltem az oldalt, azt viszont szinte naponta. Szinte mindig cél nélkül, mintha kerestem volna valakit, vagy valamit, mintha azt vártam volna, hogy ha megnyitom az amorét, akkor történik valami apró csoda. Bár egy csoda ne legyen apró, kérem :).
Olvasgattam a fórumot, nézegettem a hirdetéseket, picit irigykedve bepislantottam az új tagok oldalára, sőt még vásároltam is matricát az egyik cartárstól. Tag azért nem lehettem, mert nem volt közös képünk alfival.
Aztán rám sütött a Nap, rám villant a vaku és mivel épp alfi mellett álltam, hát azon kaptam magam, hogy mindenképp szeretnék tag lenni nálatok; de persze minél hamarabb, mert hirtelen annyi mindent szeretnék nektek írni, és annyi képet felrakni és annyi kérdést feltenni...
És itt indult huncut kis kalandom a jelszavakkal (engedelmetekkel beülve az időgépbe, mintha most történne minden):

Próbálok belépni (a saját oldalamra), nem sikerül, kiírja, hogy a jelszavam elavult,
készítsek újat, stb.
Oké, kérdem, de hogy, ha nem engedsz belépni...
Ilyesmin nem akadunk fenn, igen kreatívak tudunk lenni, ha nagyon akarunk valamit: rákapcsolunk hát az elveszett jelszó funkcióra, ahol a megadott mailcímemre érkezik is a progi által generált új jelszó.
Ollé, ollé, új próba az új jelszóval, de... none! Hiába! Pirosan villog a belépés ablak, nem enged be sehová. Kínomban rákattintok a villogó ablakra párszor, mintha valami ősrégi háborús játékot játszanék, hátha megdöglik (értsd: leomlik a kapu és én besasszézok), ám semmi... semmi és semmi...
Azaz mégis!, kéretlenül is érkezik a mailemre két új mail, benne két új generált
jelszóval :). (Ekkor kezdtem el először röhögni :D).
Csak közben az amore oldal túl sok hibás próba miatt 5 percre letiltott!
De profi, de profi! – ha lehet, még jobban vágytam hát hozzátok, no meg öt perc nem a világ! - jelentem ki nagyvonalúan és bő 10 perc múlva login név újra bepötty, és legfrissebb, utoljára kapott, általatok generált ropogós jelszó bekopi, majd egy könnyed ENTER és...
Jön is az üzenet, hogy túl sok próbálkozás miatt ezúttal már 6 percre tiltottatok le :D. Elsőre :D.
Ekkor már úgy éreztem magam, mint aki a NASA-hoz akar behatolni, vagy legalábbis Csányi Sanyi számlájáról próbál némi pénzt leemelni; durcás gyanakvással néztem is szét a szobában, de sehol egy lehallgató készülék, sehol egy nyamvadt kandikamera...

És ekkor szinte már meg is kértem egy Tagot, egy igazi amorés Tagot, hogy az előző sztorit, egyben amorés halotti leplemet mások okulására és az én siratásomra terítse ki nevemben valamely fórumtopicban. Mert hogy én már a tagotok nem lehetek soha, azt beláttam. Majd megyek a Suzikékhoz... Csak előbb venni kéne egyet. Vagy kettőt, esetleg hármat... :DD

(Hogy miképp is oldottam meg mindent önerőből? Bevillant, hogy ha az amorés adminok tényleg ennyire tartanak a jelszótolvajoktól, akkor lehet, hogy a bejelentkezésnél nem szabad kopiznom a jelszót; így hat perc múlva semmi kopi, hanem bepötty, hogy 1XCOEe (nyugi, már megváltoztattam), és... beléptem. Sima volt ;). Talán már más is járt így, mint én, és ezért talán érdemes lenne erre a technikai dologra felhívni a dzsojnolás előtt álló kollégák figyelmét :)).

....................................................................................................... Költségem: Egy palack vörös