2013.01.29-én reggel fél 9kor elvitték:( Egy fiatal csaj vette meg első autónak, remélem vigyáz majd rá.
2012.09.06-án elkelt. Kisbarátomhoz, Gasparl kollégához került. Őt is megkönnyeztem.
Párkapcsolatban éltünk. Szerettem. Szerelmes voltam belé, és ő viszontszeretett: boldogok voltunk. Ismertem kívül-belül, tudtam mit szeret és mit nem; hallottam a hangján, éreztem a mozdulatain ha baj volt. A kis hibáit is elfogadtam... de alig volt ilyen. Ha valaki bántotta, ölni tudtam volna. Ha véletlenül én bántottam, kínzó lelkiismeretfurdalásom volt, és mindent megtettem hogy kiengeszteljem.
Hűséges és megbízható volt: megkapott tőlem mindent, és én megkaptam tőle mindent. Büszkén közlekedtünk együtt, begyűjtöttük az elismerő pillanásokat, és sokat, nagyon sokat mókáztunk; néha elfogadtuk a kihívást, máskor fölényesen megmosolyogtuk a próbálkozókat... Imádtam ahogy a bemelegedett boxer harcosan, de finoman morog, és néha izgatottan meg-megrázza a karosszériát...
Mintha hús-vér ember, egy igazi nő lett volna... pedig ő csak egy autó. Hiányozni fog.
2006. szeptemberétől árultam, mert megtaláltam az új szerelmemet :) A GT mellett három hónapig még az enyém volt, sokat állt egy kereskedésben bizományban, míg végül átvittem a Csiki-Bege használtautó telepére. Aztán 2006. december 11. Koz nevű tagunk vette meg! Remélem sok öröme lesz benne!
A képen: közös kép az 145-ösöm új tulajával AlfaCityben! :)
