Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Batmobilt egy bantu tezsvírtől vásároltam egy napos október eleji napon, ami nem indult valami jól, de akkor még nem sejtettem hogy lelkes autóvásárlási szándékom milyen kalandokat szabadít majd rám.
Van az a nap amikor elalszol de épp csak annyira hogy a reggeli szokásaidra ne jusson idő, kapkodva ugyan de épp csak egy kicsivel később indulsz útnak mint kellett volna és érzed a gyomrod legmélyén hogy ma van az a nap amikor nem szabad elindulni, beteget kell jelenteni és a paplan alatt maradni, máskülönben rossz lesz és fájni fog de nem veszel róla tudomást, sőt le is tagadod (ne mondjátok el senkinek de ez a napom ilyen volt)... Tovább nehezítette a dolgot, hogy bantu tezsvír is elaludt ami elég bosszantó volt, mert szinte percre ki volt számolva az időm hogy meg tudjam venni az autót és beérjek utána a munkahelyemre (nagyon nem sikerült).
Végre megérkezett, gyorsan mentünk vele egy kört, benéztünk a motorháztető alá (nem mintha olyan sokat értenék hozzá), és amúgy is ez már csak okoskodás volt, mert szerelem volt első pillantásra és tudtam megveszem, még ha tolnom is kell hazáig (persze ezt senki nem gondolja komolyan), amikor érzed hogy kell neked, pedig tudod hogy baj lesz...
Sietve papíroztunk, tényleg sietve; mi sem mutatja jobban hogy sietős volt az egész, mint az hogy mikor elindultam a kocsival az órát nézegetve hogy mennyit fogok késni, egy piros lámpánál oldalra pillantva látom, hogy jobboldali ajtóban az ablaknál be van szúrva egy csavarhúzó, amit addig nem vettem észre, kihúztam gondolván mi baj lehet, hát az ablak szépen lecsusszant... Mivel benzin sem volt az autóban elegendő, én meg már alaposan késésben voltam és az ablak is menthetetlenül le volt ereszkedve, félre álltam és korábbi elgondolás szerint rögzítettem az ablakot. Ha tudom hogy pár percen belül egy sokkal nagyobb problémával szembesülök nem bosszantott volna annyira.
Amit bantu tezsvír elfelejtett közölni velem, hogy a két kulcs amit átadott nekem (az egyik félbe volt törve) abból az egyikkel lehet indítani a kocsit, a másikkal lehetne zárni ha nem lenne törött; jó pár percig bénának éreztem magam, hogy nem tudok bezárni egy autót; aztán telefonáltam, kb. 6 -ik hívásra felvette és ekkor értettem meg, hogy nem én vagyok béna, hanem jelenleg nem lehet bezárni az autót...
Szerencsére mindig van egy segítőkész ismerős aki épp ráér, némi telefonálgatás után, elindult velem szembe, valahol találkozunk, átadom neki a kulcsokat, és elmegy az autóért és hazaviszi, hozzájuk mert nyitva ott mégis nagyobb biztonságban van, képzelitek hogy nem az ideg ölt egész nap hogy a frissen vásárolt első Alfa Romeónk valaki szépen el fogja lopni (de)... Szerencsére senkinek sem tetszett meg hogy ellopja, este büszkén mehettem érte. Hát így vásároltam meg az első Alfa Romeónk, de ez még csak kezdete kalandos kapcsolatunknak...