Tagok >> Cgo >> Giulia 2.2 Super >> Blog
- Típus:Giulia 2.2 Super
 Mindent erről a típusról
 Tagok, akik birtokolják a típust
- Évjárat:2019
- Színe:Imola
Mivel kisebb rendszámról álmodni sem lehet (sőt, újabban már az oldalra tolt rendszám sem lesz elérhető), régóta agyaltam, hogyan lehetne minél kisebbre varázsolni a keretet. Végre sikerült reklámmentes, tényleg minimalisztikus keretet találnom. Az olasz trikolor már csak hab a tortán.

A regisztracional mindig megkerdezik, hany rallin vettunk eddig reszt es mindig csak tippelek. Ezuttal elhataroztam, hogy megszamolom. Szoval igy volt...
2000	kihagytuk		Budapest, Zsambek
2001	kihagytuk		Diosjeno
2002	146 TS			Diosjeno
2003	146 TS			Diosjeno
2004	146 JTD			Diosjeno
2005	146 JTD			Diosjeno
2006	146 JTD			Pecs
2007	146 JTD			Pecs
2008	156 SW			Pecs
2009	156 SW			Pecs
2010	kihagytuk		Tokaj
2011	kihagytuk		Veszprem
2012	kihagytuk		Kalocsa
2013	feher Giulietta		Diosjeno
2014	kihagytuk		Etyek
2015	piros Giulietta		Etyek
2016	fekete Giulietta	Szarvasko
2017	fekete Giulietta	Varpalota
2018	fekete Giulietta	Hegyhátszentjakab 
2019	fekete Giulietta	Holloko
2020	elmaradt	
2021	elmaradt	
Tehat lemaradt az eleje es 4x kimaradt, osszesen 14x voltunk.
Még a koronakarantén előtt sikerült elintézni a regisztrációt. Megvan a rendszám, a regisztráció 246 Euro volt és enyhe 3 óra várakozás. 
Mióta felraktam a rendszámot, megállás nélkül sípol az első parkolószenzor.
Vettem kötelező felszerelés csomagot is Alfás kistáskában, 30 Euro.
A fogyasztás egész szépen 5 alatt tud maradni, az átlag lement 6.2-re.
A hátsó keréknyomás 2.2 - 2.3 között ingadozik és néha jelez, hogy kevés, egy picit talán mégis rá kéne fújni.


Nulla Giuliás tapasztalattal vettem meg az autót, s bár volt egy kis kitérő a Land Rover Discovery Sport irányába, valahogy mindig visszatért a gondolat, hogy márpedig Giulia kell. Mégse próbáltam soha. Most is csak azért volt próbaút, mert az eladó erőltette - anélkül is tudtam, hogy ez az AUTO kell. A legnagyobb dilemma az volt, hogy maradunk a dízel vonalon vagy nem. Végül az döntött, hogy megmaradt 4 MY2019 akciós autó közül 1 benzines tök alap volt utólag belefúrt tolatószenzorokkal (jaj), 2 benzinest meg elvittek az orrom elől, így a legelőször kiszemelt MJET maradt meg. Eredetileg a színe miatt tippeltem ki, majd félredobtam, mert semmi esetre sem szerettem volna xenon nélküli autót. Az égiek viszont másképp akarták, meg talán én is :) 
Ott tartottam tehát, hogy nulla tapasztalatom volt a típussal, így kisgyerekként, sok apró örömön és bosszúságon keresztül fedezhetjük fel egymást :)
Az első gondom azzal volt, hogy ez a motor bűn gyenge. 2020-ban 150 LE-vel árulni autót... Hmmm. Az eladó csak mosolygott. Dynamicba csavarta a DNA-t és megkért, hogy szóljak, mikor érzésre elfogy a motor ereje. Mikor szóltam, az óra 146 km/h-t mutatott.... Gyengének gyenge, de az érvényben lévő sebességkorlátokat figyelembe véve nincs nagyon szituáció, mikor ez gondot okoz. Főleg, ha ez ember múltjában ott virít hatalmas mementóként 8 hónap jogosítvány nélküli időszak.
Szóval a motorral gyorsan megbarátkoztunk. Induláskor van zavaró rántás, amit más autókban nem szoktam érezni, de a hangja, ereje, karakterisztikája mind rendben van. A fogyasztása egyelőre 6,8 körül alakul, a dugókat nem szereti.
Ami álomszerűen jó, az futómű. Gokart szintű kanyarodás, precíz és direkt kormányzás, mellette a 17-es lufik által komfortos suhanás az úthibákon is - a Peugeot pattogása és minden áron az útról való leesési vágya után - mint kés a vajban. Kacag az ember szíve, mikor nekilódul az autó és vágtat, mint a világbajnok paripa a végtelen prérin. Ebben a legjobb partner a 8 fokozatú ZF váltó, nehezen tudnék valami jobbat elképzelni, mint amit ma a Giulia nyújt.
Ami az első naptól borzasztó, azt életem első 4 ajtósa nyújtja - a csomagtér apró. Nagyon apró. Nyílása mini. A fiam iskolatáskáját nem lehet állítva betenni. Két iskolatáska, 2 tornatáska és tele vagyunk. A fiam mankója nem fér be :)  Akinek fontos a csomagtér mérete, biztosan mérjen párat a vásárlás előtt, nehogy kellemetlen meglepetés érje....
Picit tartottam a tekerős menürendszertől, jobban szeretem a mindenre külön gomb van rendszereket, de meglepően intuitív az egész. Néha ugyan bajban vagyok és nem tudok hirtelen átkapcsolni telefonról rádióra vagy rádióról másmire, de inkább jónak mondanám a rendszert, mint rossznak. Az eko mód statisztikáit egyáltalán nem értem, utána kell olvasnom :)
A könyv szerint mindegyik MJET AdBlue-s, de az autón ilyen tartályt nem találtam. A tank is pici, 52 literes. Az eladó szólt, hogy rögtön menjek tankolni, ennek ellenére az autó egyszer sem figyelmeztetett, hogy szomjas. Ez főleg azért furcsa, mert az első tankolás kerek 52 liter volt, vagyis pár csepp lehetett már csak benne. Ezt jó lesz megjegyezni.
A Giulia elméletileg több emeletet ugrott felfele, már ami a prémiumságot illeti. Ennek ellenére van jópár hátborzogató megoldás, ami eléggé méltatlan az autóhoz. Kimondottan zavaró a biztosági öv hangos és kelletlen fel-lecsavarása. Gondolom bekopik majd, de olyan olcsó érzésem van miatta. Akárcsak a sebváltó hátulja miatt, ahol a tükörsima alumínium(utánzat?) találkozik a műanyag fekete résszel, mindig arra gondolok, hogy most már biztosan bevágja az ujjaim. Ezen még faraghattak volna picit. Akárcsak az ajtók sarkában az igénytelen műanyag, ill. a váltó mögött lévő panel, közepén az USB-vel.
Hátborzongatóan jó viszont a visszaváltó fül hideg, fémes érintése. Ezt nagyon nagyon eltalálták.
Idegesítő a gombok fehér megvilágítása, esélyen sincs nappal kitalálni, hogy be van kapcsolva a klíma vagy nincs. Ez azóta megoldódott, elég nappali fényre váltani az állandó helyett és a kapcsolók megvilágosodnak.
Egyelőre ennyi 300 km után :)




0
366


