Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

2007. december 28., 105429 km

Rengeteg Alfázás után arra jöttünk rá, hogy mindenhol voltunk már a környéken, de ex-fővárosunk valahogy kimaradt. Utoljára kisgyerekként jártam arra. Aztán karácsonyra egy gázolajutalványt kaptam - egy tank gázolaj, ami csak akkor váltható be, ha Prága felé megyünk. Érvényesség 2007....

Nekem se kellett több, pénteken reggel 6-kor keltünk és még reggeli se kellett, már száguldottunk is. Schengen óta ez egy nagyon egyszerű út, hiszen Pozsony - Prága egy egyenes autópálya út. A hangulatot nagyon feldobta, hogy két hónap csend után mára vártam a gyári kódot a rádióhoz, hogy végre zenét hallhassak a felverődő kövek helyett. Annál nagyobb volt a csalódás, mikor kiderült, hogy a telefonon lediktált kód nem kell a rádiónak...

Végig -1 és -2 fok körül volt a hőmérséklet, így a sebességgel nem nagyon mertem túlzásba vinni, még szoknom kell a 156 puttonyát, főleg élesebb kanyarokban bennem volt a félelem, hogy jégre futok és valami történik.

Az autópálya matrica eléggé drága volt, a szlovák 150 Sk még OK az egy hétre, de a cseh 299 Sk egy hétre (vagyis nálam egy napra) eléggé sok, főleg ha az út minőségét figyelembe veszem - kb. az út fele még nincs aszfaltozva, a betonkockás út rettenetes hangos és rázós.

Ehhez még hozzájött egy bosszúság - a benzinkúton vett magyar gyártmányú EVOX -40°C (2 liter 149 Sk) egyszerűen befagyott. Mivel másfél litert öntöttem a 2,5 literes tartályba, vagyis hígítottam a löttyöt, -2 foknál azonban akkor sem szabadott volna befagynia...

A tempomatot tehát 130-ra állítottam és alig kaptam észbe, már Prágában is voltunk. A Vencel tér környékén kerestettem parkolót a Garminnal, 50 cseh korona volt egy órára. Innen rögtön a Vltava partjára mentünk, majd a Károly hídon átmentünk a Malá Strana városrészbe. Szinte nem is vettük észre, hogy Csehországban vagyunk, mindenhol olaszok, spanyolok és angol nyelvű turisták voltak. A hídon szinte verekedni kellett, hogy továbbjussunk, annyi volt az ember. A várban megvártuk az őrségváltást, de nem mentünk be sehova, mert csak közös jegy létezik, amivel bárhova be lehet menni, arra viszont nem volt időnk. Még az Arany utcácskába sem engedtek be jegy nélkül, ami bizony csalódás volt. Egy isteni ebéd következett a Tri stoleti étteremben (árban majdnem fél tank gázolaj :)))), majd visszasétáltunk a Staromestské námestie-re, ahol hatalmas karácsonyfa és karácsonyi vásár fogadott. Az Orloj elütötte a 4 órát, az egyre halványuló napfényben még csináltunk pár képet és elsétáltunk a Vencel térre, majd a parkolóba. Az árnyékban parkoló autó plusz 2 fokot mutatott, aminek azért örültem, mert végre működött az ablakmosó. 300 cseh korona volt a parkolás ára, kifizettem és indultunk haza.

Meglepően sok volt az autó az utakon, viszont a sötétben nem látszottak a tél jelei, így jóval nagyobb tempót diktáltam, mint idefele. Sokszor a világító hópehely miatt elvettem a lábam a gázról, mert már a 160-at nyaldosta a mutató.

A gondok ott kezdődtek, mikor a szitáló köd odafagyott a szélvédőre. A gyors melegítés funkció tényleg gyors, pár másodperc alatt leolvasztotta a szélvédőt, sőt meg is szárította, aminek az volt az eredménye, hogy csinos sárréteg alakult ki a szélvédőn. Ez se lett volna baj, ha nem fagy újra be a vacak szélvédőmosó. De befagyott, így szinte vakon kormányoztam be az autót a kútra, ahol szélvédőt kellett mosni. A következő kétszáz kilométer alatt még 2x álltunk meg hasonló okból. Közben vettem olvasztó folyadékot is (39 cseh korona), amit a zárba szokás önteni, de ez sem segített, hiába öntöttem az egészet a spriccelőkre.

Brünn előtt 23 kilométerrel újabb kínos eset - 7 autó rohant egymásba, ami majdnem fél órás állást jelentett.

Végül minden gond nélkül hazaértünk este fél kilencre.

Pár adat a Garmin szponzorálásában:

átlagsebesség 76,8 km/h
átlagsebesség a megállások nélkül 101 km/h
az utazás ideje 9:16 óra
az utazás ideje a megállások nélkül 7:03 óra

az átlagfogyasztás a számítógép szerint 5,3 liter volt.