Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Megtörtént, ami már régóta várható volt. Úgy éreztem, Alfám van, ettől minimum 50 centis farkam, és én vagyok Thompson a Valenciai pályán 2007-ben. Megelőztem mindenkit aki az úton volt, majd gondoltam mehetünk haza, aláztam már eleget, de kicsit nagy lendülettel kanyarodtam le az útról, és keresztbevágtam a gépet. (míg el nem felejtem, kell egy nagy aluszárny, hogy legyen hátul is tapadás) Mindez fárasztó 8 órás meló után éjjel fél 11kor, feszülten, az agyam még a pár héttel korábbi szakításomon járt plusz azon, hogy hamarosan találkozom haverokkal. Köztudomású milyen frankó lámpái vannak a 156-nak, főleg utángyártottban, szemből persze forgalom, ergo tompítottal mentem, így későn vettem észre a kereszteződést. Azért elfordult a gép, csak oldalast lerepültem egy majd 3 méteres árokba. A kocsi ki sem látszott. Életem egyik legpocsékabb napja volt, de túléltem, irtó nagy mázlim volt, mert a fejem mögött bejött egy betonlap az utastérbe... Ott feküdtem a kocsiban, bekötve, az oldalamon, kikapcsoltam a rádiót, kicsatoltam a biztonsági övet, valahogy felnyitottam az utasoldali ajtót (van benne anyag, főleg akkor érezni, ha csapóajtóként funkcionál), és kiültem a kocsi oldalára... Még így sem láttam ki az árokból... Felhívtam a családomat, szóltam mindenkinek, hogy szeretem őket, és hogy valakinek ki kellene vontatnia, mert nem igazán tudok kijönni a saját kerekeimen... Végül a helyi önkéntes tűzoltók húzták ki az árokból a szép piros autójukkal. A rendőrök persze odajöttek, hisz ca. 300 méterre szórakoztatták az autóvezetőket a Közúti ellenőrzés című színdarabbal. Azt hiszem nem először láttak itt ilyet, mert nem kérdeztek semmit, csak hogy valaki megsérült-e, aztán mentek a dolgukra. Most itt ülök testileg épen, de valami belül, a lelkemben megtört... Nem tudom érdemes-e még helyrehozatni, amit elszúrtam. Jó eséllyel végeztem az Alfa Romeokkal, rá kellett jönnöm, hogy túl felelőtlen vagyok még egy ilyen kvalitású személygépjárműhöz. Megóvott, ezért hálás vagyok Neki, de ki tudja mennyire törtem meg formás acél testét. Kiszedtem az akkumulátort, megnéztem nem folyik-e valahol az olaj, benzin, stb. Azt hiszem nyáron már nem lesz autó belőle, sőt lehet ilyen állapotában fog eladó sorba kerülni. Félek Tőle, eddig is éreztem, hogy túl nagy és erős nekem. Talán még lesz erőm visszaülni bele. Gyermekkoromban édesapámtól azt tanultam, "azonnal vissza kell mászni arra a lóra amelyik ledobott, különben soha többé nem mersz majd lóhátra ülni". Megfogadom tanácsát, de nem tudom képes leszek-e még félelem nélkül autót vezetni.

Ma sikeresen kaptunk további egy évre zöldkártyát. Kicsit tartottam a dologtól, mivel sokáig 2 hengerrel járt az autó, és emiatt a katalizátor meghalhatott, de minden rendben zajlott.

Beszereltem az új pollenszűrőt. Már ideje volt cserélni, mivel teljesen tele volt magokkal, szeméttel, szerintem már a levegőt sem nagyon engedte át.

Sikeresen átkergették műszakin az autóm. Kellettek bele első lengéscsillapítók, szilentek lettek cserélve, kijavították a légzsákhibát, és pár apróságot is megjavítottak. Jah, és elvitték vizsgára. Három napot voltam autó nélkül, de megérte. Most nem kopog a futómű, nem pattog el az úton, és nem világít a hülye légzsákhiba lámpa a műszerfalon.

Ma hazahoztam a szerelőtől, cserélve lettek a hűtők, az első lökhárító, a lámpák és a ködlámpák, klímacsövek, természetesen klíma is fel lett újra töltve. Kapott a kicsike egy új bal tükröt is, mivel a szerelőnél ráborult egy kapu, és letörte. Sikeresen meghorpadt picit az ablakkeret is.

Sikeresen belecsusszantam egy beton vízelvezetőbe, kicsit lebontottam a kocsi frontját. Most egy jó időre pihizni fog a gép.

Ma felkerültek a téligumik a járműre. 195/65 R15 méretű Michelin Alpin A3 típusúak. Kicsit féltem, mivel nem konkrétan a gyári méret, de nincs komoly gond, még van ca. 1 cm a sárvédőbetétek, és a gumi felülete között. Azért óvatosan fogok vezetni.

Újabb állomásához érkezett a "Renováljuk az Alfa Romeonkat" programsorozat. Kicseréltem a légmennyiségmérőmet egy újra, mivel még mindíg lomha volt a kocsi. Érezhetően könnyebben és gyorsabban pörög fel a motor minden sebességen, minden fokozatban. Mivel a vízhőfokom is 60-70 °C között ingadozik, beépítésre került egy új termosztát is. Most sem sokkal jobb, a 90 °C még ezzel sincs meg.

Rászántam magam, és elmentem életem első Alfás találkozójára. Jól éreztem magam, noha kockásra fagytam. Kicsit gyorsulgattam, de igazándiból méltó ellenfelet nem találtam, ugyanis ennyire lomha 2.0 TS 156-ból szerintem egy van az országban. :DDD Most legalább tudom hogy kellene mennie a kocsimnak. :) Köszönöm a sok beszélgetést a tagoknak akikkel sikerült szót váltanom. Köszönöm a jótanácsokat, és nem utolsósorban köszönet a szervezőknek a jó programért.

Megcsináltattam azt a szervízt ami már jópárezer km óta esedékes lett volna. Kapott a járgány új szíjakat, olajat, 2 felső lengőkart, új kuplungtárcsát. Érezhetően jobban megy, de még mindíg egy gyengébb 1.6-os ereje van benne. :D Hátra van még egy új légmennyiségmérő, és egy új váltókötélzet. Utána már csak a kisebb elektromos hibák maradnak. Most kicsit megállok egy kis pénzmagot gyűjteni, és folytatom tovább a renoválást.