Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Megérkezés után hamar otthonosan éreztük magunkat,szomjunkat csillapítottuk és hamarosan kész lett az ebéd,ami rendkívül finomra sikeredett.Nevét nem tudom de csirke az volt benne. Persze erre megint szomjasak lettünk.Finom borok voltak és sör is akadt.

Ismételten elindultunk a nagy tó felé,ezúttal Szigligetre,mégpedig Whiteskull és Falcokc meghívására.Nagyszerű buli van készülőben.Ott fog várni ránk még Zsifiék,Selespeed,aki nem kevés távolságot tesz meg a buli kedvéért,persze nem maradhat el a paksi különítmény GEORGE és Csocsi sem és Boyci képviselte Veszprém megyét.Elindultunk hát,Yoyo barátom most utasként szerepelt.Nagyjából,amikor odaértünk,akkor indult utánunk Rich1.Mivel mindenkinek volt tartozéka,feleségek,gyerekek,így 30nál többen lehettünk,nagy nyüzsgés lett hát.Legfiatalabb részt vevő címet a hét hetes Lackó érdemelte ki,aki Whiteskullék utódja.

Na,ma végre megoldódott a probléma,miszerint időnként benzinszag volt a kocsiban.Nos a benzincső végén levő bilincs elvesztette a szorítóképességét,ezért kissé szivárgott a cső végén.
Bilincscserével egyből kiváló lett a helyzet.

Elindultunk hát haza,ismét átkelve az Alacsony Tátrán,kanyargós utakon.Összegezve az utat kiderül,hogy 745 km-t autóztunk és 51 liter benzin kellett ehhez a melóhoz.Az igen derék fogyasztás:6,6 lityi benya.Pedig négyen voltunk dugig rakott csomival.Bele is ért a sárvédő a kerékbe az úthibákon.

Izmokat megdolgozva búcsút intettünk a nagy hegyeknek.

Nekivágtunk hát a csúcsnak.Kriván a neve és 5 méter híján 2500 méter magas.Nem volt könnyű felmászni a hegyre a kőgörgeteges rendkívül meredeken de megérte.Lenyűgöző kilátás nyílott a tájra.Az érintetlen meredély láttán nagyon kicsinek éreztem magam.Még hátra volt a leereszkedés,ami semmivel sem volt könnyebb a felkapaszkodásnál.

Csalódottan kezdtük a reggelt,mert ködös idő virradott ránk.Annál nagyobb volt a meglepetés,amikor a fogaskerekű egyre feljebb kapaszkodott és egyszer csak a felhő fölé kerültünk,ahol ragyogó idő várt ránk.

Jóllakva és élményekkel tele indultunk vissza kis falunkba.Szomorúan láttuk a csupasz hegyeket,melyek szélvihar által lettek letarolva néhány éve.Mindazonáltal a hatalmas hegyek lenyűgöző látványt nyújtottak.Igazán élvezetes autót vezetni a kanyargó aszfaltcsíkon.Még az sem zavart,hogy túltoltam és plusz 30-at mentünk.Most hiányoltam igazán a biciklimet,tudom élveztem volna 80-as tempóval suhanni lefelé.Jó előtte fel kellett volna tekerni de hát semmit sem adnak ingyen.

Miután megnéztük a lenyűgöző várost,megéhezvén betértünk a főtér egyik éttermébe,ahol rendkívül finom étekkel kínáltak,bár sokat kellett várni rá,mert elfelejtették a rendelést de nem estünk kétségbe,mivel az aranylón sárgálló Pilsner Urquell-t kortyolgattunk addig párás falú korsókból.

Arra ébredtünk ma reggel,hogy köd lepé el a tájat,eltakarván a bérci tetőt.Arra jutottunk teljes egyetértésben,hogy e fehér lepel akadályozván a kilátásban erősen csökkenti az élvezeti értékét az erdőben való gyaloglásnak,minekutána egyébként is.Így hát megszavaztuk a városnézést. Patinás városokban bővelkedik a környék.Lőcsére esett a választás,amit nem bántunk meg,bár a fehér asszonynak nyomát sem leltük,viszont nagyon hangulatos kis városban jelentős sétát tettünk,ahol nagy nyüzsgés volt és mivel nagyon frissek voltunk felsétáltunk egy hatalmas dombra,ahol is remekbe szabott templomra leltünk.