Nem én írtam álnéven, becsszó...
hagyományos vs megújuló Magyarországon
Nem értek az energetikához csak a józan paraszti eszemet használom, mégis ugyanerre jutottam én is...
Mondjátok, mi a baj a cikkel...
Csak átfutottam,. nem olvastam végig alaposan, nekem elsőre két dolgot szúrt szemet:
- az akkumulátoros tárolás szerintem zsákutca. Biztos van benne tartalék, autózásra, meg egy háztartás igényeire akár jó is lehet, de egy országos szintű kapacitás kiépítésére szerintem nem megfelelő technológia
- a cikk csak a megújuló energiaforrásra koncentrál, nemes egyszerűséggel elhallgatja az általa (elnagyoltan) javasolt alternatívák környezete gyakorolt hatását, nem veszi figyelembe a CO2 kibocsátásukat sem: a biogáz/biomassza CO2 kibocsátása, az akkumulátor előállítás és megsemmisitésével járó környezeti (és társadalmi) károk miatt ezek (még) nem valódi/jó alternatívák
Fórum >> Műszaki-szakmai topicok >> Erőforrás alternativák
carver2020-12-13 12:59:45 // 2817
dyRo2020-12-13 08:41:34 // 2816
Van külső energia forrás. A föld mint termikus rendszer hője. Az energia alapvetően két féle módon létezik. Fizikai (helyzeti és mozgási, stb.) ill kémiai.
A vicc az egészben az, hogy pl egy utazás során fizikai értelemben konkrétan semmilyen munkát nem végzel. "Ugyanaz" a tömeg visszakerül a kiindulási helyére. A közben elhasznált valószínűtlenül sok energia mind hő fejlesztésére megy el. Persze vannak veszteségek, mint kopás, kémiai átalakulás az anyagban (öregedés, anyagfáradás), de ezek szerintem sokkal kisebb nagyságrend.
Az általam írt eszköz valószínűleg az Erhard által is írt hatásfokoknál vérzik el, de hol? Mennyire vagyunk messze?
A vicc az egészben az, hogy pl egy utazás során fizikai értelemben konkrétan semmilyen munkát nem végzel. "Ugyanaz" a tömeg visszakerül a kiindulási helyére. A közben elhasznált valószínűtlenül sok energia mind hő fejlesztésére megy el. Persze vannak veszteségek, mint kopás, kémiai átalakulás az anyagban (öregedés, anyagfáradás), de ezek szerintem sokkal kisebb nagyságrend.
Az általam írt eszköz valószínűleg az Erhard által is írt hatásfokoknál vérzik el, de hol? Mennyire vagyunk messze?
dyRo2020-12-13 08:23:28 // 2815
Nyilván nem perpetuum mobile. Ha lehűl a föld, leáll.
carver2020-12-11 12:27:52 // 2814
jogos, én arra gondoltom hogy miért is ne lehetne már a mostani viszonyok között tovább emleni a megújulók részarányát Magyarországon.
NEM gondolom hogy tisztán megújulóval kéne / lehetne lefedni Magyarország energiaigényét, elismerem Paks létjogosultságát, még ha nem is örülök neki (elég erősen élnek bennem a gyerekkori élmények Csernobillal kapcsolatban, de tudom, hogy ezek már nem azok az erőművek)
NEM vagyok elvakult zöld legfeljebb halványzöld (annak ellenére hogy én a Greenpeace tevékenységét is összetettebnek látom, ha nem is mindennel értek egyet (manapság meg egyébként is divat az erőszakosabb érdekérvényetés a közéletben is, akkor ők a koruk előtt jártak - sajnos... ), szóval azt gondolom hogy egy körültekintően kivitelezett (TCO szemléletű - ahol a cost-ot cseréljük le sustainability-re) tervezésben szerintem a vízerőmű / szivattyús erőműnek is lehet létjogoultsága.
Szlovákia: igazad van nekem csak az jutott eszembe, hogy ha megyek Prágába akkor lapos az egész, pedig gyerekkoromban rendszeresen jártunk a Tátrába. De a Mátrában, Bükkben, Zemplénben, Mecsekben nem lehetne hasonlókat megvalósítani? ( most tekintsünk el az általad definiált zöldek véleményétől, inkább a szakmai szempontra lennék kíváncsi)
NEM gondolom hogy tisztán megújulóval kéne / lehetne lefedni Magyarország energiaigényét, elismerem Paks létjogosultságát, még ha nem is örülök neki (elég erősen élnek bennem a gyerekkori élmények Csernobillal kapcsolatban, de tudom, hogy ezek már nem azok az erőművek)
NEM vagyok elvakult zöld legfeljebb halványzöld (annak ellenére hogy én a Greenpeace tevékenységét is összetettebnek látom, ha nem is mindennel értek egyet (manapság meg egyébként is divat az erőszakosabb érdekérvényetés a közéletben is, akkor ők a koruk előtt jártak - sajnos... ), szóval azt gondolom hogy egy körültekintően kivitelezett (TCO szemléletű - ahol a cost-ot cseréljük le sustainability-re) tervezésben szerintem a vízerőmű / szivattyús erőműnek is lehet létjogoultsága.
Szlovákia: igazad van nekem csak az jutott eszembe, hogy ha megyek Prágába akkor lapos az egész, pedig gyerekkoromban rendszeresen jártunk a Tátrába. De a Mátrában, Bükkben, Zemplénben, Mecsekben nem lehetne hasonlókat megvalósítani? ( most tekintsünk el az általad definiált zöldek véleményétől, inkább a szakmai szempontra lennék kíváncsi)
RomeoOne2020-12-11 10:15:47 // 2813
Hogy lehet hogy nem tudunk olyan gépet, erőművet (a méret egyelőre mindegy is) készíteni, ami annyi hőt nyer ki környezetből, amivel annyi áramot termel, amennyivel legalább saját magát működtetni képes??
Úgy, hogy a termodinamika I. és II. főtétele szerint sem elsőfajú sem másodfajú perpetuum mobile nem építhető :)
Úgy, hogy a termodinamika I. és II. főtétele szerint sem elsőfajú sem másodfajú perpetuum mobile nem építhető :)
RomeoOne2020-12-11 10:12:57 // 2812
engem meg azért fizetnek hogy ne higgyem el amikor azt mondják hogy ez úgysem fog menni
Nézd először azt kell definiálni, hogy miről beszélünk. Mi nem fog menni? Az, hogy minden áram csak fotovoltaikusból meg szélkerékből jöjjön, az jelenleg nem látszik, hogy megvalósítható lenne, mert olyan mértékű energiatárolást nem tudunk megvalósítani jelenleg.
A tárolás legjobb formája a vízenergia hasznosítása. Egy duzzasztó is jól alkalmazható a villanytermelés szabályozására, egy szivattyús-tározós erőmű meg erre lett kitalálva. Hogy is néz ki Brazília villamosenergiatermelése forrás szerint? Így:
Emellé még egész sok fotovoltaikus meg szél is beférne, mert ki tudnák szabályozni. Mégsem nagyon emlegetik Brazíliát a zöldenergia Mekkájaként. A Greenpeace a torkodnak is ugrana, ha ezt tennéd. Ők eléggé a másik oldalon álltak, amikor arról volt szó, hogy hatalmas duzzasztókat kell építeni az Amazonasra és elzavarni az őslakosokat a területről. De erről már meséltem, a PC narratíva szerint a vizet nem szokták a megújulókkal együtt emlegetni.
Szlovákia? Ezen mit kell magyarázni? Az egész országon nincs egy sík terület, hegyekből áll az egész, mnit Svájc vagy Norvégia. Ők is tökéletesen tudják használni a vizet a megújulók szabályozásához. Én anno pl. voltam a Fekete-vági szivattyús tározós erőműben. Kiváló létesítmény, kéne ilyen Mo.-ra is.
Amíg nem kell több napnyi energiát eltárolni vízben, vagy nincs szárazság, addig ez tökéletesen működik. Persze, ha csak napot és szelet és vizet szeretnél az energiamixben látni, ahhoz már kéne valami olyan tárolási mód, amivel nem csak egy fél-1 napot lehet áthidalni az időjárásfüggők termelésének hiányában.
A vízenergia hasznosítása az egyik záloga a fotovoltaikus és szélenergia hasznosításának elterjedéséhez. De, amint mondtam is, a "zöldek" nem ugrálnak nagyon a víz, mint energiaforrás hasznosításáért...
Nézd először azt kell definiálni, hogy miről beszélünk. Mi nem fog menni? Az, hogy minden áram csak fotovoltaikusból meg szélkerékből jöjjön, az jelenleg nem látszik, hogy megvalósítható lenne, mert olyan mértékű energiatárolást nem tudunk megvalósítani jelenleg.
A tárolás legjobb formája a vízenergia hasznosítása. Egy duzzasztó is jól alkalmazható a villanytermelés szabályozására, egy szivattyús-tározós erőmű meg erre lett kitalálva. Hogy is néz ki Brazília villamosenergiatermelése forrás szerint? Így:
Emellé még egész sok fotovoltaikus meg szél is beférne, mert ki tudnák szabályozni. Mégsem nagyon emlegetik Brazíliát a zöldenergia Mekkájaként. A Greenpeace a torkodnak is ugrana, ha ezt tennéd. Ők eléggé a másik oldalon álltak, amikor arról volt szó, hogy hatalmas duzzasztókat kell építeni az Amazonasra és elzavarni az őslakosokat a területről. De erről már meséltem, a PC narratíva szerint a vizet nem szokták a megújulókkal együtt emlegetni.
Szlovákia? Ezen mit kell magyarázni? Az egész országon nincs egy sík terület, hegyekből áll az egész, mnit Svájc vagy Norvégia. Ők is tökéletesen tudják használni a vizet a megújulók szabályozásához. Én anno pl. voltam a Fekete-vági szivattyús tározós erőműben. Kiváló létesítmény, kéne ilyen Mo.-ra is.
Amíg nem kell több napnyi energiát eltárolni vízben, vagy nincs szárazság, addig ez tökéletesen működik. Persze, ha csak napot és szelet és vizet szeretnél az energiamixben látni, ahhoz már kéne valami olyan tárolási mód, amivel nem csak egy fél-1 napot lehet áthidalni az időjárásfüggők termelésének hiányában.
A vízenergia hasznosítása az egyik záloga a fotovoltaikus és szélenergia hasznosításának elterjedéséhez. De, amint mondtam is, a "zöldek" nem ugrálnak nagyon a víz, mint energiaforrás hasznosításáért...
WarbiRunner (Gyuri)2020-12-11 10:09:22 // 2811
A hőszivattyúnak a nevében a lényege :-) Kint hideg van, bent meleg. A benti meleg a ház szerkezeti adottságainak megfelelően megpróbál lehűlni. A természet ilyen, egyensúlyra törekszik. A hőszivattyú semmi mást nem csinál, csak a hőmérséklet különbséget próbálja növelni. Nem történik csoda, az egyik oldalon felvett hőt leadja a másikon. Nem termel energiát.
Hasonló, mintha lenne egy kicsit lyukas tartályunk tele vízzel. A víz szivárog belőle, de rákötünk egy szivattyút, és kintről toljuk bele a vizet. Így mindig tele lesz a tartály, sőt még a légkörinél nagyobb nyomást is tudunk bent létrehozni. Kint légköri nyomás, bent nagyobb, mégsem termeltünk energiát. Ugyanaz, csak a nyomáshoz nem kötünk gondolatban "energiatermelés" képzetet.
Jelen tudásunk szerint nem lehetséges olyan szerkezetet létrehozni ami az általa felhasználtnál több energiát hoz létre külső energiaforrás nélkül.
Így marad nekünk az, hogy minél jobb rendszer hatásfokot tudjunk összehozni. Minél kevesebb veszteséggel juttassuk el az adott energiatípust a fogyasztóhoz.
Hasonló, mintha lenne egy kicsit lyukas tartályunk tele vízzel. A víz szivárog belőle, de rákötünk egy szivattyút, és kintről toljuk bele a vizet. Így mindig tele lesz a tartály, sőt még a légkörinél nagyobb nyomást is tudunk bent létrehozni. Kint légköri nyomás, bent nagyobb, mégsem termeltünk energiát. Ugyanaz, csak a nyomáshoz nem kötünk gondolatban "energiatermelés" képzetet.
Jelen tudásunk szerint nem lehetséges olyan szerkezetet létrehozni ami az általa felhasználtnál több energiát hoz létre külső energiaforrás nélkül.
Így marad nekünk az, hogy minél jobb rendszer hatásfokot tudjunk összehozni. Minél kevesebb veszteséggel juttassuk el az adott energiatípust a fogyasztóhoz.
Zsolt1552020-12-11 09:20:50 // 2810
Zsolti, ezt ne erőltesd. :)
:-)))
Ezért írtam, hogy:
"... Remélem jó adatokkal és jól számoltam. :-)))
Nem ismerem a pontos - hiteles - teljesítmény adatait sem Paksnak, sem a napelemfarmoknak. Ezt csak az amit az interneten találtam adatokból kalkuláltam. :-))) ..."
Ha van valakinek pontosabb adata, vagy ebben dolgozik és megosztja a pontos számokat, akkor az jó, mert nincs kizárva, hogy én tudom vagy írtam rosszul, hibásan. Ha így van, akkor érdekel, mert tanulni sosem késő. :-)))
:-)))
Ezért írtam, hogy:
"... Remélem jó adatokkal és jól számoltam. :-)))
Nem ismerem a pontos - hiteles - teljesítmény adatait sem Paksnak, sem a napelemfarmoknak. Ezt csak az amit az interneten találtam adatokból kalkuláltam. :-))) ..."
Ha van valakinek pontosabb adata, vagy ebben dolgozik és megosztja a pontos számokat, akkor az jó, mert nincs kizárva, hogy én tudom vagy írtam rosszul, hibásan. Ha így van, akkor érdekel, mert tanulni sosem késő. :-)))
Erhard 242 (Pure Energy)2020-12-11 09:17:10 // 2809
a hőszivattyú csak bizonyos hőmérsékleten tudja ezt aztán ahogy csökken vele együtt a hatásfok is...ráadásul a bekerülési ára nagyon magas nem igazán térül meg sajnos...
Zsolt1552020-12-11 09:16:38 // 2808
A pontosítás kedvéért:
A meg nem újuló energiaforrásoknak hívják a következőket:
- a fosszilis tüzelőanyagok (pl.. kőszén, kőolaj, földgáz, propán-bután gáz)
- az urán mint az atomenergia energiahordozó anyaga.
Ezek olyan természeti erőforrások, aminek nincs újraképződési mechanizmusa, vagy emberi léptékkel túlságosan hosszú időbe telik.
Röviden ezek inkább energiahordozók.
A megújuló energiaforrások lehetnek:
- a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása,
- a szélenergia
- a vízenergia
- a tenger hullámzásából vagy az árapályból kinyerhető energia
- a fatüzelés
- a biomassza
- a geotermikus energia.
Ezekre meg azt mondják, hogy emberi időléptékben képesek megújulni. Röviden ezek inkább energia források és nem energia hordozók! Ez nagyon nagy különbség!
Lényegében mind a kettőt arra használjuk, hogy elektromos áramot termeljünk. Az energiahordozó elégetésével, vagy nukleáris láncreakció koncentrált előidézésével hőenergiát hozunk létre, amelyek utána egy gőzturbina segítségével generátorokat hajtanak meg és úgy termelnek elektromos áramot.
A megújuló, pedig valamilyen "természetes" energiát használ fel áramtermelés céljára.
De az energiamegmaradás törvénye értelmében, az energia átalakítható egyik formájából a másikba, de nem lehet létrehozni vagy megsemmisíteni!!!
A meg nem újuló energiaforrások áramtermelése szabályozott, míg a megújuló energiaforrások erőművek nagyon változó mértékben állítanak elő elektromos energiát, előre pontosan meg nem jósolható időtartamban.
Ha például meg akarsz építeni egy megújuló erőművet, ahhoz stabil áramforrásra van szükség. Vagy gyógyszert, élelmiszert szeretnél előállítani, kórházat üzemeltetni ahhoz sem mindegy, hogy hogyan áll a rendelkezésre az elektromos áram.
De mindegy mit csinálsz, mert csak nagyobb energia befektetéssel tudsz kisebbet előállítani. Ez a megújuló energiaforrások előállítására alkalmas erőművekre is igaz. Itt is a teljes életciklust kell figyelembe venni, nem csak a másiknál.
Röviden a teljes rendszer üzemeltetése itt is több energiába kerül, mint amit kinyersz belőle.
Mindegy melyikkel tervezel, mert mind a kettő környezetszennyező. Csak más módon.
:-)))
A meg nem újuló energiaforrásoknak hívják a következőket:
- a fosszilis tüzelőanyagok (pl.. kőszén, kőolaj, földgáz, propán-bután gáz)
- az urán mint az atomenergia energiahordozó anyaga.
Ezek olyan természeti erőforrások, aminek nincs újraképződési mechanizmusa, vagy emberi léptékkel túlságosan hosszú időbe telik.
Röviden ezek inkább energiahordozók.
A megújuló energiaforrások lehetnek:
- a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása,
- a szélenergia
- a vízenergia
- a tenger hullámzásából vagy az árapályból kinyerhető energia
- a fatüzelés
- a biomassza
- a geotermikus energia.
Ezekre meg azt mondják, hogy emberi időléptékben képesek megújulni. Röviden ezek inkább energia források és nem energia hordozók! Ez nagyon nagy különbség!
Lényegében mind a kettőt arra használjuk, hogy elektromos áramot termeljünk. Az energiahordozó elégetésével, vagy nukleáris láncreakció koncentrált előidézésével hőenergiát hozunk létre, amelyek utána egy gőzturbina segítségével generátorokat hajtanak meg és úgy termelnek elektromos áramot.
A megújuló, pedig valamilyen "természetes" energiát használ fel áramtermelés céljára.
De az energiamegmaradás törvénye értelmében, az energia átalakítható egyik formájából a másikba, de nem lehet létrehozni vagy megsemmisíteni!!!
A meg nem újuló energiaforrások áramtermelése szabályozott, míg a megújuló energiaforrások erőművek nagyon változó mértékben állítanak elő elektromos energiát, előre pontosan meg nem jósolható időtartamban.
Ha például meg akarsz építeni egy megújuló erőművet, ahhoz stabil áramforrásra van szükség. Vagy gyógyszert, élelmiszert szeretnél előállítani, kórházat üzemeltetni ahhoz sem mindegy, hogy hogyan áll a rendelkezésre az elektromos áram.
De mindegy mit csinálsz, mert csak nagyobb energia befektetéssel tudsz kisebbet előállítani. Ez a megújuló energiaforrások előállítására alkalmas erőművekre is igaz. Itt is a teljes életciklust kell figyelembe venni, nem csak a másiknál.
Röviden a teljes rendszer üzemeltetése itt is több energiába kerül, mint amit kinyersz belőle.
Mindegy melyikkel tervezel, mert mind a kettő környezetszennyező. Csak más módon.
:-)))
dyRo2020-12-11 08:47:27 // 2807
Van itt sok témához értő ember, úgyhogy talán tudja valaki a választ:
Létezik hőszivattyú, ami a működtetéséhez szükséges energia 4-5-szörösét tudja a környezetből kinyerni hőenergiában. Létezik hőerőmű, amivel a hőenergiát villamos energiává alakítjuk. Hogy lehet hogy nem tudunk olyan gépet, erőművet (a méret egyelőre mindegy is) készíteni, ami annyi hőt nyer ki környezetből, amivel annyi áramot termel, amennyivel legalább saját magát működtetni képes??
Létezik hőszivattyú, ami a működtetéséhez szükséges energia 4-5-szörösét tudja a környezetből kinyerni hőenergiában. Létezik hőerőmű, amivel a hőenergiát villamos energiává alakítjuk. Hogy lehet hogy nem tudunk olyan gépet, erőművet (a méret egyelőre mindegy is) készíteni, ami annyi hőt nyer ki környezetből, amivel annyi áramot termel, amennyivel legalább saját magát működtetni képes??
dyRo2020-12-11 08:39:00 // 2806
Zsolti, ezt ne erőltesd. :)
Egyrészt a kalkulátor, amit linkeltél havi energiamennyiséget számol, amit te Paks éves termelésével vetettél össze. Tehát itt van egy 12-es osztás a négyzetméteredben. Aztán 40% hatásfoktól nagyon messze vagyunk még, jelenlegi csúcs 20% körül van. DE ez mindegy is, mert a hatásfok a fenti termelésben már figyelembe lett véve. Tehát nem kell újabb 2,5-lel szorozni! Újabb DE: a napelem mellé vagy tárolás kell (több hónapra, mert az augusztusi termelésből kell januárban fűteni, világítani) aminek újfent van vesztesége, vagy a januári napi igényre kell méretezni. Na így is 70km2, de már nem megye nagyságrend (bár ez még csak paks)!
Amúgy tényleg érdekes lenne megnézni, hogy ha csak az épületek tetejét nézzük meg, azokon mekkora napelem mennyiség férne el gazdaságosan (északi oldalt nem számítva, stb.).
Egyrészt a kalkulátor, amit linkeltél havi energiamennyiséget számol, amit te Paks éves termelésével vetettél össze. Tehát itt van egy 12-es osztás a négyzetméteredben. Aztán 40% hatásfoktól nagyon messze vagyunk még, jelenlegi csúcs 20% körül van. DE ez mindegy is, mert a hatásfok a fenti termelésben már figyelembe lett véve. Tehát nem kell újabb 2,5-lel szorozni! Újabb DE: a napelem mellé vagy tárolás kell (több hónapra, mert az augusztusi termelésből kell januárban fűteni, világítani) aminek újfent van vesztesége, vagy a januári napi igényre kell méretezni. Na így is 70km2, de már nem megye nagyságrend (bár ez még csak paks)!
Amúgy tényleg érdekes lenne megnézni, hogy ha csak az épületek tetejét nézzük meg, azokon mekkora napelem mennyiség férne el gazdaságosan (északi oldalt nem számítva, stb.).
carver2020-12-10 22:39:58 // 2805
engem meg azért fizetnek hogy ne higgyem el amikor azt mondják hogy ez úgysem fog menni :)
Világos hogy Magyarország más feltételekkel rendelkezik mint pl Norvégia, számunkra nem az lesz a járható út.
Ezen az oldalon ha letekersz a
"Renewables: how much of our energy comes from renewables?"
részhez akkor láthatod országonkénti bontásban, hogy ki mennyi megújuló energiaforrást használ. Az egy dolog hogy vannak nagyon szép példák a világban ahol ez már ma is működik (a megoldatlan tárolás mellett is), mint pl Brazília, Kanada, Skandináv országok, de az meg hogy van hogy Szlovákiában is 2x akkora a megújuló? Ebben is elhúztak mellettünk?
Egyébként már akartam javasolni, hogy miután jól kiveséztük a megújuló erőforrásokat, lassan áttérhetünk az "alacsony CO2 kibocsátású" energiaforrásokra, mert abban meg benne van az atomenergia is (kevesebb lesz a vita ;) cserébe nincs benne a biomassza mert az meg csúnyán füstöl....
Ez ugye egy másik problámára ad választ, a megújuló azért jó mert nem fogy el, a másiktól meg nem halunk meg tüdőrákban, nem fogunk sült halat horgászni a tengerekben stb
Világos hogy Magyarország más feltételekkel rendelkezik mint pl Norvégia, számunkra nem az lesz a járható út.
Ezen az oldalon ha letekersz a
"Renewables: how much of our energy comes from renewables?"
részhez akkor láthatod országonkénti bontásban, hogy ki mennyi megújuló energiaforrást használ. Az egy dolog hogy vannak nagyon szép példák a világban ahol ez már ma is működik (a megoldatlan tárolás mellett is), mint pl Brazília, Kanada, Skandináv országok, de az meg hogy van hogy Szlovákiában is 2x akkora a megújuló? Ebben is elhúztak mellettünk?
Egyébként már akartam javasolni, hogy miután jól kiveséztük a megújuló erőforrásokat, lassan áttérhetünk az "alacsony CO2 kibocsátású" energiaforrásokra, mert abban meg benne van az atomenergia is (kevesebb lesz a vita ;) cserébe nincs benne a biomassza mert az meg csúnyán füstöl....
Ez ugye egy másik problámára ad választ, a megújuló azért jó mert nem fogy el, a másiktól meg nem halunk meg tüdőrákban, nem fogunk sült halat horgászni a tengerekben stb
Zsolt1552020-12-08 18:06:09 // 2804
Köszönöm. Ezt nem.tudtam.:-))
WarbiRunner (Gyuri)2020-12-08 16:03:16 // 2803
Rohadt elektronok.. mindig visszamennek a helyükre. Mi meg szívunk miattuk XDDD
És próbáljuk a kis primitív módszereinkkel legalább egy kicsi időre egy kupacban tartani őket. A természet meg röhög rajtunk. A Föld magja ahogy kavarog, mint egy hatalmas elektromágnes, mágneses mezőt hoz létre, amit a felszínen érzékelünk. Közben cikáznak a villámok, és ha megmérnénk, a szabad levegőn az orrunk 200V-tal nagyobb feszültségen van, mint a talpunk (Feynmann), és valahogy nem akar egyensúlyi állapotba "letöltődni" a Föld felszíne, ki tudja miért. Csak.. :-))
És próbáljuk a kis primitív módszereinkkel legalább egy kicsi időre egy kupacban tartani őket. A természet meg röhög rajtunk. A Föld magja ahogy kavarog, mint egy hatalmas elektromágnes, mágneses mezőt hoz létre, amit a felszínen érzékelünk. Közben cikáznak a villámok, és ha megmérnénk, a szabad levegőn az orrunk 200V-tal nagyobb feszültségen van, mint a talpunk (Feynmann), és valahogy nem akar egyensúlyi állapotba "letöltődni" a Föld felszíne, ki tudja miért. Csak.. :-))
RomeoOne2020-12-08 15:29:34 // 2802
Láttam már ezt, mielőtt linkelted. Ezek azért sokszor eléggé más kontextusba helyezett számok és alma körte hasonlítások. Olcsó áramot termel a napelem? Akkor amikor akarom? Vagy akkor, amikor ő akarja és nekem át kell venni az "olcsó" áramot akkor is amikor semmi szükségem nincs rá?
Érted, lehet, hogy Marika néninél 150 ft egy liter tej, Jolikánál meg 130 ft, de Marikánál van mindig és akkor veszek, amikor akarok, Jolika meg úgy hozza ezt ilyen áron, hogy jön, amikor épp van neki, de akkor meg is kell vennem, nem csak akkor, ha tejet szeretnék...
...meg a tárolás problémája sincs megoldva...
Az egésznek megújulós témának sosem az ára volt a legnagyobb kerékkötője. Hanem a szabályozhatatlansága. Amire a tárolás lenne egy megoldás. Szóval ez nem csak egy tényező, ez a kritikus kérdés. Amíg erre nincs megoldás, addig ez nem fog semmilyen alternatívát jelenteni a jelenlegi rendszerre...
Érted, lehet, hogy Marika néninél 150 ft egy liter tej, Jolikánál meg 130 ft, de Marikánál van mindig és akkor veszek, amikor akarok, Jolika meg úgy hozza ezt ilyen áron, hogy jön, amikor épp van neki, de akkor meg is kell vennem, nem csak akkor, ha tejet szeretnék...
...meg a tárolás problémája sincs megoldva...
Az egésznek megújulós témának sosem az ára volt a legnagyobb kerékkötője. Hanem a szabályozhatatlansága. Amire a tárolás lenne egy megoldás. Szóval ez nem csak egy tényező, ez a kritikus kérdés. Amíg erre nincs megoldás, addig ez nem fog semmilyen alternatívát jelenteni a jelenlegi rendszerre...
RomeoOne2020-12-08 15:22:23 // 2801
Csak annyi, hogy a Paksi Atomerőmű termelése a hazai igények (fogyasztás) csak kb. harmadát fedezi (~32-33%). A hazai termelésben jelent kb. 50%-ot. Ugye az eltérés a magas import miatt adódik.
Zsolt1552020-12-08 11:11:07 // 2800
Az az áram, amit mondjuk megtermelünk, de nem használunk fel, az elveszik. Ergo ha nem szeretnénk, akkor el kell vezetni. Viszont a vezetékben csak akkor indul meg az elektronok áramlása, ha a másik végén van egy fogyasztó. Izzó, vagy akkumulátor az teljesen mindegy. Az áramot a vezetékben NEM tudsz tárolni. Meg nem is ott lakik. :-)))
A vezeték: szupravezető még csak az álmokban van jelen. Persze a fémeknek, gázoknak extrém alacsony hőfokon vagy nagy nyomáson megváltozik bizonyos fizikai tulajdonsága, például szupravezető lesz, de az is megoldhatatlan kategóriában van. Nincs olyan ami nem csak szobahőmérsékleten, hanem kint a szabadban "légvezetéken" is működőképes lenne.
A tárolás:
1, akkumulátorban: ahhoz hogy az ideális legyen, állandó hőfok és páratartalom kell. Ugye azt is megépíteni és üzemeltetni kell. Mindezt abból az áramból kell üzemeltetni, amit elvileg a gyengébb termelési időszakra szeretnénk tárolni.
2, például: gravitációs vagy víztornyos energia tárolás. Ha sok az áram felpumpálják egy víztoronyba, ha kevesebb, akkor a lefelé áramló víz meghajt egy turbinát, ami visszatermel a rendszerbe. A kérdés, hogy mennyi és mekkora víztározókat kellene építeni.
3, például: A lendkerekes rendszerek a vákuumban nagy sebességgel forgó tömeg mozgási energiáját tárolják. (HELIX, New York metró) Előnyös tulajdonságuk a hosszú élettartam, hatásfokuk 90-95 % körül alakul, azonban a bonyolult műszaki megoldások miatt a lendkerekes energiatárolás rendkívül drága. Tehát drága lesz. Ezért azoknak akik használják több másmilyen termelést kell folytatni, hogy azt meg tudják fizetni. Ez is környezetszennyezést fokoz.
stb. stb.
Azaz amikor azt hiszik meg van a megoldás, akkor mindig jelentkezik egy új, egy újabb, vagy még újabb probléma.
Meg az a fizikai törvény sem elhanyagolható, ha csak nagyobb energia befektetéssel lehet kisebbet előállítani. (Energiamegmaradás törvénye.)
A vezeték: szupravezető még csak az álmokban van jelen. Persze a fémeknek, gázoknak extrém alacsony hőfokon vagy nagy nyomáson megváltozik bizonyos fizikai tulajdonsága, például szupravezető lesz, de az is megoldhatatlan kategóriában van. Nincs olyan ami nem csak szobahőmérsékleten, hanem kint a szabadban "légvezetéken" is működőképes lenne.
A tárolás:
1, akkumulátorban: ahhoz hogy az ideális legyen, állandó hőfok és páratartalom kell. Ugye azt is megépíteni és üzemeltetni kell. Mindezt abból az áramból kell üzemeltetni, amit elvileg a gyengébb termelési időszakra szeretnénk tárolni.
2, például: gravitációs vagy víztornyos energia tárolás. Ha sok az áram felpumpálják egy víztoronyba, ha kevesebb, akkor a lefelé áramló víz meghajt egy turbinát, ami visszatermel a rendszerbe. A kérdés, hogy mennyi és mekkora víztározókat kellene építeni.
3, például: A lendkerekes rendszerek a vákuumban nagy sebességgel forgó tömeg mozgási energiáját tárolják. (HELIX, New York metró) Előnyös tulajdonságuk a hosszú élettartam, hatásfokuk 90-95 % körül alakul, azonban a bonyolult műszaki megoldások miatt a lendkerekes energiatárolás rendkívül drága. Tehát drága lesz. Ezért azoknak akik használják több másmilyen termelést kell folytatni, hogy azt meg tudják fizetni. Ez is környezetszennyezést fokoz.
stb. stb.
Azaz amikor azt hiszik meg van a megoldás, akkor mindig jelentkezik egy új, egy újabb, vagy még újabb probléma.
Meg az a fizikai törvény sem elhanyagolható, ha csak nagyobb energia befektetéssel lehet kisebbet előállítani. (Energiamegmaradás törvénye.)
Zsolt1552020-12-08 10:24:34 // 2799
Csak játszom a gondolattal, hogy mi lenne, ha a Paks I. Atomerőművet kiváltanánk napelemmel.
Volt olyan cikk, ahol azt olvastam, hogy Paks I., 2016-ban 16 053 900 000 kWh-t termelt. Egy napelem kalkulátor szerint 100kWh-hoz 5,1m2 napelem szükséges.
Akkor - ha 1kWh-hoz 0,051m2 kell - 16 053 900 000 kWh-hoz 818 748 900m2 felületű napelem szükséges. Jelenleg 40%-os hatásfok, a napelemeknél már igen jónak tekinthető.
Tehát: 818 748 900m2-nek kell termelnie 16 053 900 000 kWh-t, de csak 40%-os hatásfokkal számolva, a 2,5 szerese kellene, hogy legyen a teljes felülete.
De ha tartósan felhős az időszak esetén csak 10%-ék a hatásfok, akkor értelemszerűen nagyobbnak kell lennie.
Azaz 2 046 872 250 m2 felületű napelem termelne 40%-os hatásfok mellett annyit, mint amennyit Paks I. termel, ami még mindig "csak" ~50-55%-a hazai igényeknek.
Azaz minimum 2 046,872 km2 felületű napelem farm kellene Paks I. kiváltásához.
Magyarország alapterülete:93 030 km2,
Balaton alapterülete: 600 km2,
Hortobágy alapterülete:284,6 km2
Budapest alapterülete: 525 km2
Komárom-Esztergom megye alapterülete: 2.264 km2
Nógrád megye. 2.544 km2
Győr-Moson-Sopron megye: 4.208 km2
Szabolcs megye: 5.933 km2.
Ha jól számolom, akkor Komárom-Esztergom (vagy Nógrád) megye szinte teljes területét be kell fedni egy egybefüggő, teljes napelem farmmal, hogy azt a szükséges energia mennyiséget megkapjuk.
Ha az egész országét szeretnénk napelemmel biztosítani, akkor Komárom-Esztergom és Nográd, vagy csak teljes Győr-Moson-Sopron - esetleg Szabolcs - megye felett kell az eget teljesen befedni.
A kérdés, hogy mit szólnának az ott lakó emberek, hogy árnyékban kell élniük. (Mondjuk nyernek is vele, mert nem kell tető a házuk felé, meg hó sem fog esni, így az utakat sem kell sózni. Dupla haszon..:-DD ) Ez Magyarország területének 2,5-6,0%-át jelentené.
Remélem jó adatokkal és jól számoltam. :-)))
Nem ismerem a pontos - hiteles - teljesítmény adatait sem Paksnak, sem a napelemfarmoknak. Ezt csak az amit az interneten találtam adatokból kalkuláltam. :-)))
Volt olyan cikk, ahol azt olvastam, hogy Paks I., 2016-ban 16 053 900 000 kWh-t termelt. Egy napelem kalkulátor szerint 100kWh-hoz 5,1m2 napelem szükséges.
Akkor - ha 1kWh-hoz 0,051m2 kell - 16 053 900 000 kWh-hoz 818 748 900m2 felületű napelem szükséges. Jelenleg 40%-os hatásfok, a napelemeknél már igen jónak tekinthető.
Tehát: 818 748 900m2-nek kell termelnie 16 053 900 000 kWh-t, de csak 40%-os hatásfokkal számolva, a 2,5 szerese kellene, hogy legyen a teljes felülete.
De ha tartósan felhős az időszak esetén csak 10%-ék a hatásfok, akkor értelemszerűen nagyobbnak kell lennie.
Azaz 2 046 872 250 m2 felületű napelem termelne 40%-os hatásfok mellett annyit, mint amennyit Paks I. termel, ami még mindig "csak" ~50-55%-a hazai igényeknek.
Azaz minimum 2 046,872 km2 felületű napelem farm kellene Paks I. kiváltásához.
Magyarország alapterülete:93 030 km2,
Balaton alapterülete: 600 km2,
Hortobágy alapterülete:284,6 km2
Budapest alapterülete: 525 km2
Komárom-Esztergom megye alapterülete: 2.264 km2
Nógrád megye. 2.544 km2
Győr-Moson-Sopron megye: 4.208 km2
Szabolcs megye: 5.933 km2.
Ha jól számolom, akkor Komárom-Esztergom (vagy Nógrád) megye szinte teljes területét be kell fedni egy egybefüggő, teljes napelem farmmal, hogy azt a szükséges energia mennyiséget megkapjuk.
Ha az egész országét szeretnénk napelemmel biztosítani, akkor Komárom-Esztergom és Nográd, vagy csak teljes Győr-Moson-Sopron - esetleg Szabolcs - megye felett kell az eget teljesen befedni.
A kérdés, hogy mit szólnának az ott lakó emberek, hogy árnyékban kell élniük. (Mondjuk nyernek is vele, mert nem kell tető a házuk felé, meg hó sem fog esni, így az utakat sem kell sózni. Dupla haszon..:-DD ) Ez Magyarország területének 2,5-6,0%-át jelentené.
Remélem jó adatokkal és jól számoltam. :-)))
Nem ismerem a pontos - hiteles - teljesítmény adatait sem Paksnak, sem a napelemfarmoknak. Ezt csak az amit az interneten találtam adatokból kalkuláltam. :-)))
WarbiRunner (Gyuri)2020-12-07 22:44:33 // 2798
Ez egyrészt igaz, ismét Kínának köszönhetjük. Megtanulták a technológiát úgy, hogy hatalmas mennyiségben, akár process control nélkül képesek nagyon hatékonyan gyártani. Napelemek méréstechnikájával is foglalkozok elég régóta, és az igazság az, hogy a méréstechnikára valójában már alig volna szükség. Úgymond rutinból megy a gyár. A gyártott mennyiségek miatt azonban nem mindegy, hogy 99.8, vagy 99.9%-os hatásfokkal megy a gyár (selejt szám). Mennyire brutál mennyiséget gyártanak, ha megéri ennyi selejtszázalék miatt 100e dollárokat beruházni a picinek tűnő javulásra!
Viszont a dolog elakadt. A technológia már tovább tudna lépni (pl. PERC technológia), de senki nem invesztál. MIután Kína beszippantotta a világ napelemiparát nagyjából kompletten azáltal, hogy mesterségesen alacsonyan tartotta az árat, be is fagyott minden. Továbbra is jóval olcsóbb a napelem annál, hogy valóban nyereségesen lehessen gyártani, ezért senki nem lép, nem invesztál. Már Tajvanon is bezárt a legtöbb szolár gyártó, vagy átköltözött a Mainland-ra. És itt 10 centekről van szó napelemenként, ennyin múlik!
A lényeg, hogy a napelem egy nagy (inkáb elképzelhetetlenül brutálisan nagy) mennyiségben tömeggyártható valami, ezért esett ennyit az ára az évtizedek alatt. :-)
Viszont a dolog elakadt. A technológia már tovább tudna lépni (pl. PERC technológia), de senki nem invesztál. MIután Kína beszippantotta a világ napelemiparát nagyjából kompletten azáltal, hogy mesterségesen alacsonyan tartotta az árat, be is fagyott minden. Továbbra is jóval olcsóbb a napelem annál, hogy valóban nyereségesen lehessen gyártani, ezért senki nem lép, nem invesztál. Már Tajvanon is bezárt a legtöbb szolár gyártó, vagy átköltözött a Mainland-ra. És itt 10 centekről van szó napelemenként, ennyin múlik!
A lényeg, hogy a napelem egy nagy (inkáb elképzelhetetlenül brutálisan nagy) mennyiségben tömeggyártható valami, ezért esett ennyit az ára az évtizedek alatt. :-)
carver2020-12-07 22:16:37 // 2797
Nem kell végigolvasni (csak energetikai szakembereknek :) :
Why did renewables become so cheap so fast?
Elég ha megnézitek a 3. ábrát (The price of electricity from new power plants)
Ezen látszik milyen durva ütemben csökkent ( és lett a legolcsóbb) a napelemekkel és szélerőművekben előállított áram ára.
Ettől persze még nem fog többet fújni a szél Magyarországon, meg a tárolás problémája sincs megoldva, az adatokban meg nyilván lehetnek eltérések országonként de a trend mindenhol ugyanaz lesz.
Ha megoldjuk a tárolást akkor jönni el Kánaán és elektromosságból lesz a kerítés - ja az már most is van...
Why did renewables become so cheap so fast?
Elég ha megnézitek a 3. ábrát (The price of electricity from new power plants)
Ezen látszik milyen durva ütemben csökkent ( és lett a legolcsóbb) a napelemekkel és szélerőművekben előállított áram ára.
Ettől persze még nem fog többet fújni a szél Magyarországon, meg a tárolás problémája sincs megoldva, az adatokban meg nyilván lehetnek eltérések országonként de a trend mindenhol ugyanaz lesz.
Ha megoldjuk a tárolást akkor jönni el Kánaán és elektromosságból lesz a kerítés - ja az már most is van...
Zsolt1552020-12-07 19:13:16 // 2796
Ha ezt ma csinálnák, akkor a legnagyobb magyarból, a legnagyobb közellenség lenne pillanatok alatt Széchenyi. De az 1840-es években még nem voltak "zöldek". :-)))
Kazes☻2020-12-07 10:10:43 // 2795
Nekünk egyelőre nem dob össze senki ennyit, pedig nekem is igen jól jönne! 😃
WarbiRunner (Gyuri)2020-12-07 10:05:21 // 2794
Jesszus... a legdurvább, hogy erre a hülyeségre összedobtak 53M Eurot. Mégis könyörgöm mi értelme? Tényleg professzor kell ahhoz, hogy megmondja, hogy pille könnyű és gyenge, vagy óriási felületű autó kell ahhoz, hogy napelemmel működjön? Azért akarjunk pillekönnyű autót nehéz akkumulátorral, mert még nincs elég értelmetlen ötlet a világon. Láttak ezek már napelemet? :-)) Miért nem jó az a nyomorult napelem a garázs tetején, vagy a parkolók mellett, vagy netán napelem farmokon a város szélén? Ha már úgyis akkumulátor kell bele..
Nem mondom, legyen napelem, töltse az akksikat, csak egyelőre felejtsük el, hogy kizárólag az hajtja.
Nekem nem akar a sok ökör 53 millát összedobni valami hajmeresztő zöld marhaságra? Professzort is tudok aki nagyon tudományosan bármit megmond :-))
Nem mondom, legyen napelem, töltse az akksikat, csak egyelőre felejtsük el, hogy kizárólag az hajtja.
Nekem nem akar a sok ökör 53 millát összedobni valami hajmeresztő zöld marhaságra? Professzort is tudok aki nagyon tudományosan bármit megmond :-))
Kazes☻2020-12-06 22:18:59 // 2793
Zsolt1552020-12-04 20:45:24 // 2792
A Reformkorban még más volt az elképzelés és a jövőkép. ☺
Igazából az ipari forradalom vívmányai mellett inkább a közlekedés fejlődése hozta meg az igazi fellendülést. ☺
Igazából az ipari forradalom vívmányai mellett inkább a közlekedés fejlődése hozta meg az igazi fellendülést. ☺
Zsolt1552020-12-04 20:41:08 // 2791
Jogos! Igazad van. 😔☺
RomeoOne2020-12-04 19:18:48 // 2790
A Dunán elférne úgy 5 db és azok nem is ilyen törpe teljesítménnyel lennének, mint a tiszai. Összességében legalább 500 MW-ot ki lehetne nyerni a Dunából.
liusz2020-12-04 19:09:59 // 2789
70 db ilyen vízierőmű kellene hozzá. A Tiszán minden 8-9 km-en a jelenlegi Magyarországon belül. De ennek se lenne semmi értelme, mert a folyó lejtése csak 36m. Tehát kb. még 5 db 28MW-os egységet tudna kiszolgálni. Ennyi, de ez kevéske.
Kazes☻2020-12-04 18:43:16 // 2788
Nyilván jobban érdekelte őket, hogy a hajózás ne kerüljön annyiba...!
Zsolt1552020-12-04 18:36:39 // 2787
Tiszafüred --- Tisza-tó
"... A Tisza szabályozása előtt – az 1800-as évek első felében még igazi vadvíz ország volt ezen a területen. A XIX. század második felében megkezdődött a Tisza folyó szabályozása, amit gróf Széchenyi István kezdeményezett és Vásárhelyi Pál, a reformkor legkiválóbb vízmérnöke tervezett. ..."
Ezért mondtam, hogy: "... az állatok visszatérnek oda ..."
:-)))
"... A Tisza szabályozása előtt – az 1800-as évek első felében még igazi vadvíz ország volt ezen a területen. A XIX. század második felében megkezdődött a Tisza folyó szabályozása, amit gróf Széchenyi István kezdeményezett és Vásárhelyi Pál, a reformkor legkiválóbb vízmérnöke tervezett. ..."
Ezért mondtam, hogy: "... az állatok visszatérnek oda ..."
:-)))
Zsolt1552020-12-04 18:29:04 // 2786
"... Olyan mennyiségű állat telepedett le tartósan / átmenetileg vonulás miatt ami korábban elképzelhetetlen volt. ..."
Én inkább úgy mondanám, hogy az állatok visszatérnek oda. :-))
Mert a reformkori folyószabályozás során:
"... Úgy gondolták, hogy a folyók gátak közé szorításával a pusztító árvizeket is meg lehet akadályozni. Az 1846-ban megkezdett Tisza-szabályozás során 94 kanyart vágtak át, és 453 kilométerrel rövidítették meg a folyó hosszát. ..."
"... Sok élőlény pusztult ki életterük megszűnésével, és sok foglalkozás (pl. pákász, csikász, mely halászmesterségek voltak) vált lehetetlenné. ..."
"... 1846. augusztus 27-én reggel Széchenyi tette meg az első kapavágást, a Tiszadob-Szederkény közötti átvágás munkálatai jelentették a rendszeres Tisza-szabályozás kezdetét. ..."
A Tisza-tó egyébként a Kiskörei erőmű részeként létrehozott mesterséges tó. A Kiskörei vízerőmű négy turbinájának összkapacitása 28 MW, amit többnyire kiszámíthatóan biztosít. Ezzel szemben Paks 2000 MW teljesítményű, amivel az ország áramtermelésének az ~50%-át biztosítja.
Tehát Magyarországon még kb.7 darab vízerőművet kellene még építeni, hogy kiváltsd azt az egy paksit! Nem tudom, hogy ennyit a Duna és a Tisza vonalán egyáltalán ki lehetne alakítani vagy sem.
A Bős–nagymarosi vízlépcső is csak ország áramszükségletének a 2%-át biztosította volna a tervek szerint.
Én inkább úgy mondanám, hogy az állatok visszatérnek oda. :-))
Mert a reformkori folyószabályozás során:
"... Úgy gondolták, hogy a folyók gátak közé szorításával a pusztító árvizeket is meg lehet akadályozni. Az 1846-ban megkezdett Tisza-szabályozás során 94 kanyart vágtak át, és 453 kilométerrel rövidítették meg a folyó hosszát. ..."
"... Sok élőlény pusztult ki életterük megszűnésével, és sok foglalkozás (pl. pákász, csikász, mely halászmesterségek voltak) vált lehetetlenné. ..."
"... 1846. augusztus 27-én reggel Széchenyi tette meg az első kapavágást, a Tiszadob-Szederkény közötti átvágás munkálatai jelentették a rendszeres Tisza-szabályozás kezdetét. ..."
A Tisza-tó egyébként a Kiskörei erőmű részeként létrehozott mesterséges tó. A Kiskörei vízerőmű négy turbinájának összkapacitása 28 MW, amit többnyire kiszámíthatóan biztosít. Ezzel szemben Paks 2000 MW teljesítményű, amivel az ország áramtermelésének az ~50%-át biztosítja.
Tehát Magyarországon még kb.7 darab vízerőművet kellene még építeni, hogy kiváltsd azt az egy paksit! Nem tudom, hogy ennyit a Duna és a Tisza vonalán egyáltalán ki lehetne alakítani vagy sem.
A Bős–nagymarosi vízlépcső is csak ország áramszükségletének a 2%-át biztosította volna a tervek szerint.
Kazes☻2020-12-04 14:34:11 // 2785
Meg betegek sem. :P
Föckös2020-12-04 13:10:49 // 2784
Orvos se lesz, meg asszisztencia sem.
Kazes☻2020-12-04 12:28:05 // 2783
Már miért ne lenne, az is jó biznic... 😜
Föckös2020-12-04 12:22:01 // 2782
Itt nem az áram miatt nem lesz műtét, hanem azért mert nem lesz aki műtsön...
Kazes☻2020-12-04 11:57:35 // 2781
Mit nem lehet ezen érteni... nem biznic nekik, avagy a másik nagyobb, abból lehet menni karibi hajóútra és hasonlók... a teljesség igénye nélkül. A többi nem számít... máshol sem, csak ott meg úgy megy, ahogy... 😉
carver2020-12-04 11:39:03 // 2780
csak hogy egyértelmű legyen, tehát az lenne a jó, ha a megújuló kapacitást annyival túl lehetne tervezni, hogy egész napos szélcsend és borús idő esetén is leadjon annyi áramot amennyire szükség van (és ezt ha egyre többen telepítenek otthon napelemet miért is ne lehetne) viszont ha egész nap süt a nap és fúj a szél akkor se omoljon össze a rendszer...
carver2020-12-04 11:29:28 // 2779
2. ez érdekes szempont de azért erre tudok ellenpéldát is hozni. A Tisza szabályozásával kapcsolatban ma már a vízügyi szakemberek sem egyöntetűen lelkesek, de a Tisza tó azt gondolom nevezhető sikerprojektnek.
Én voltam egyszer megnézni a darvak vonulását a nemzeti parkban (mindenkinek ajánlom, összeköthető egy jó kis autózással a Hortobágyon át..) Olyan mennyiségű állat telepedett le tartósan / átmenetileg vonulás miatt ami korábban elképzelhetetlen volt. A Tiszató körül pedig nem úgy tűnik mintha halódna a mezőgazdaság (vagy a turisztika)...
3. Én nem amellett kardoskodom hogy dobjuk ki az automerőmávet és állítsuk elő az áramot naperőművekkel. Szerintem (anélkül hogy lennének ismereteim Magyaroszág áramfelhasználási szokásairól - RomeOne gondolom már leírtad, ha megvan a post száma írd be :)
Én egy olyan felállást tudnék elképzelni optimálisnak ahol az éjjel-nappal meglévő igényt atomenergiából és vízenergiából állítanánk elő a napközbeni plusz igényt pedig nap/szél/geotermikus energiából.
Azt pedig el tudom képzelni, hogy ha túl kell tervezni a kapacitást akkor az gondot jelenthet az energetikai rendszereknek, de javaslom hogy a jól fizetett enrgetikai szakemberek álljanak össze a szintén jól fizetett informatikusokkal ;) és biztos lehet találni olyan megoldást ami másodpercre pontosan tudja szabályozni a grid betáplálási pontjain hogy melyik eszköz mennyit adhat hozzá a rendszerhez...
Egyébként nem tudom hogy működnek pl az otthoni napelemek (mármint hogy néz ki a szerződés), kötelező átvenni az ELMŰ és Co-nak az otthon termelt energiát?
Én voltam egyszer megnézni a darvak vonulását a nemzeti parkban (mindenkinek ajánlom, összeköthető egy jó kis autózással a Hortobágyon át..) Olyan mennyiségű állat telepedett le tartósan / átmenetileg vonulás miatt ami korábban elképzelhetetlen volt. A Tiszató körül pedig nem úgy tűnik mintha halódna a mezőgazdaság (vagy a turisztika)...
3. Én nem amellett kardoskodom hogy dobjuk ki az automerőmávet és állítsuk elő az áramot naperőművekkel. Szerintem (anélkül hogy lennének ismereteim Magyaroszág áramfelhasználási szokásairól - RomeOne gondolom már leírtad, ha megvan a post száma írd be :)
Én egy olyan felállást tudnék elképzelni optimálisnak ahol az éjjel-nappal meglévő igényt atomenergiából és vízenergiából állítanánk elő a napközbeni plusz igényt pedig nap/szél/geotermikus energiából.
Azt pedig el tudom képzelni, hogy ha túl kell tervezni a kapacitást akkor az gondot jelenthet az energetikai rendszereknek, de javaslom hogy a jól fizetett enrgetikai szakemberek álljanak össze a szintén jól fizetett informatikusokkal ;) és biztos lehet találni olyan megoldást ami másodpercre pontosan tudja szabályozni a grid betáplálási pontjain hogy melyik eszköz mennyit adhat hozzá a rendszerhez...
Egyébként nem tudom hogy működnek pl az otthoni napelemek (mármint hogy néz ki a szerződés), kötelező átvenni az ELMŰ és Co-nak az otthon termelt energiát?
Zsolt1552020-12-04 10:27:25 // 2778
1, "... a kormány - és ezt a mai napig nem magyarázta el nekem senki, hogy miért - sok évvel ezelőtt ellehetetlenítette a szélerőművek építését, ..."
Ezt sokan nem értik.
2, Vízlépcső, vízenergiából.
Ahol nincsenek akkora természetes zuhatagok, és duzzasztani kell, ott azért más a helyzet. Ha építesz egy vízlépcsőt, akkor az a lényeg, hogy a víz mozgási energiáját felgyorsítsd, hogy tud azt hasznosítani. Ergo a másik oldalon lelassul a víz sebessége és tavak vagy nagy árterületek jönnek létre.
Ha lelassul a víz, akkor elindulnak bizonyos természeti folyamatok, mint például a nagy felületű vízből az ammónia kipárolgása - köszönhetően például a rothadásnak - felgyorsul.
Az ammónia mérgező hatású gáz, amely a levegőbe jut, majd savas eső formájában kerül vissza. Így viszont a mezőgazdasági területeket is tönkretesszük. Áramunk lesz, viszont lehet egy kicsivel kevesebb ehető élelmiszer.
Konkrétan a megújuló energia termelése egy kicsit olyanná teszi a vízlépcső környezetét, mintha ott egy fejlett ipari telep lenne.
3, "... november 9-én sűrű köd volt egész nap, ahhoz képest a 40%-os termelés napenergiából szerintem tekintélyes. ..."
Gondolom a cikk írója szerint, vagy adatai szerint a napelemes erőművek 40%-os hatásfokkal működtek. Csak azt nem írja, hogy egy adott időpontban érte el ezt az értéket, vagy egész nap stabilan ennyi volt a hatásfoka. Mert nem mindegy, hogy kb.5 percig, vagy 24 órán keresztül tartósan termelt ennyit.
Az iparnak vagy például az egészségügynek nagyon nem mindegy. Ha egy borús nap csak 40%-ék tartósan(!) az áram termelés, akkor az mondjuk azt jelentheti egy kórház esetében, hogy például november 09-én 10 műtétből csak 4-et tudtak elvégezni, és 6-ot nem az energiahiány miatt.
De még a 99%-os arány sem lenne jó! Magyarországon éves szinten 191.000 műtétet végeznek el. Ha csak egy százalék marad ki, akkor az azt jelenti, hogy 191 embert az energia hiány miatt nem tudnak ellátni megfelelően. Vagy majd azt mondják, ha kisüt a nap lesz műtét, ha borús lesz az ég, akkor nem?
Nagyon-nagyon nem mindegy.
Szerintem jelenleg az atomenergia az ami stabilan tudja hozni, azt ami miatt megépítették.
:-)))
Ezt sokan nem értik.
2, Vízlépcső, vízenergiából.
Ahol nincsenek akkora természetes zuhatagok, és duzzasztani kell, ott azért más a helyzet. Ha építesz egy vízlépcsőt, akkor az a lényeg, hogy a víz mozgási energiáját felgyorsítsd, hogy tud azt hasznosítani. Ergo a másik oldalon lelassul a víz sebessége és tavak vagy nagy árterületek jönnek létre.
Ha lelassul a víz, akkor elindulnak bizonyos természeti folyamatok, mint például a nagy felületű vízből az ammónia kipárolgása - köszönhetően például a rothadásnak - felgyorsul.
Az ammónia mérgező hatású gáz, amely a levegőbe jut, majd savas eső formájában kerül vissza. Így viszont a mezőgazdasági területeket is tönkretesszük. Áramunk lesz, viszont lehet egy kicsivel kevesebb ehető élelmiszer.
Konkrétan a megújuló energia termelése egy kicsit olyanná teszi a vízlépcső környezetét, mintha ott egy fejlett ipari telep lenne.
3, "... november 9-én sűrű köd volt egész nap, ahhoz képest a 40%-os termelés napenergiából szerintem tekintélyes. ..."
Gondolom a cikk írója szerint, vagy adatai szerint a napelemes erőművek 40%-os hatásfokkal működtek. Csak azt nem írja, hogy egy adott időpontban érte el ezt az értéket, vagy egész nap stabilan ennyi volt a hatásfoka. Mert nem mindegy, hogy kb.5 percig, vagy 24 órán keresztül tartósan termelt ennyit.
Az iparnak vagy például az egészségügynek nagyon nem mindegy. Ha egy borús nap csak 40%-ék tartósan(!) az áram termelés, akkor az mondjuk azt jelentheti egy kórház esetében, hogy például november 09-én 10 műtétből csak 4-et tudtak elvégezni, és 6-ot nem az energiahiány miatt.
De még a 99%-os arány sem lenne jó! Magyarországon éves szinten 191.000 műtétet végeznek el. Ha csak egy százalék marad ki, akkor az azt jelenti, hogy 191 embert az energia hiány miatt nem tudnak ellátni megfelelően. Vagy majd azt mondják, ha kisüt a nap lesz műtét, ha borús lesz az ég, akkor nem?
Nagyon-nagyon nem mindegy.
Szerintem jelenleg az atomenergia az ami stabilan tudja hozni, azt ami miatt megépítették.
:-)))
RomeoOne2020-12-03 08:17:05 // 2777
Egész szimpatikus ez a Musk, amikor épp értelmes dolgokról beszél: Ja zur Kernenegie: Erst Elon Musk reißt die Deutschen aus ihren Öko-Träumen
Kazes☻2020-11-29 13:34:31 // 2776
carver2020-11-28 13:58:53 // 2775
Még egy érdekes szempont az autók jövőjét illetően (sry, de én szeretem Chris Harrist)
Gordon Murray T50 vs Aston Martin Valkyrie
Az egy dolog hogy a fiatalokat már nem érdekli annyira a vezetés és nekik nincs "szabadságérzethiányuk" amit az autózás megadna nekik.
Egy másik fontos dolgot Harris mond ki amikor a Rimacról meg a többi elektromos hypercarról beszél:
Minek meg hova lehet még fejleszteni az autókat? Mindent kihoztak a belsőégésű motorokból amit lehet, az a plusz gyorsulás meg nyomaték amit az elektromos autók adnak már csak egy "party trükk". Azaz nincs már nagyon hova fejleszteni az autókat...
Ez a másik oka amiért már nem a teljesítmény, meg a futómű meg a többi technikai dolog számít egy új autónál hanem a "gadget"-ek mert ott még van lehetőség szemmel látható fejlődésre és megkülönböztetni magad a konkurrenciától...
Gordon Murray T50 vs Aston Martin Valkyrie
Az egy dolog hogy a fiatalokat már nem érdekli annyira a vezetés és nekik nincs "szabadságérzethiányuk" amit az autózás megadna nekik.
Egy másik fontos dolgot Harris mond ki amikor a Rimacról meg a többi elektromos hypercarról beszél:
Minek meg hova lehet még fejleszteni az autókat? Mindent kihoztak a belsőégésű motorokból amit lehet, az a plusz gyorsulás meg nyomaték amit az elektromos autók adnak már csak egy "party trükk". Azaz nincs már nagyon hova fejleszteni az autókat...
Ez a másik oka amiért már nem a teljesítmény, meg a futómű meg a többi technikai dolog számít egy új autónál hanem a "gadget"-ek mert ott még van lehetőség szemmel látható fejlődésre és megkülönböztetni magad a konkurrenciától...
Föckös2020-11-27 14:01:05 // 2774
nem nem, a szemét megy Napoliba, láttam a Gomorrában :-)
Kócosw2020-11-27 13:25:52 // 2773
hát jóvan biztos eladják az osszeset külföldre és már ződ is.. 😁
Karbonsemleges kohászat. Kohók leszerelnek, irány kína, kész áru hajón vissza=karbonsemlegesség...
Egyszerű a matek.
Meg ha jol emlekszem ők talán az a skandináv állam aki a szemetét is kínába exportálja pénzért?
Karbonsemleges kohászat. Kohók leszerelnek, irány kína, kész áru hajón vissza=karbonsemlegesség...
Egyszerű a matek.
Meg ha jol emlekszem ők talán az a skandináv állam aki a szemetét is kínába exportálja pénzért?
carver2020-11-27 13:17:33 // 2772
2. igen ez a szokásos hiba mikor az emberek a végtelenségig vitatkoznak úgy hogy közben nem is ugyanarról beszélnek :) Nekem az a megújuló amihez nem kell évmilliókat várni hogy ahonnan kivettem ott újra legyen :D
Legyen mondjuk ez a definíció nem az, hogy ki hogyan alakítja kénye-kedve szerint.
3. Hát ha "nem süt a nap" (ne köss bele tudom hogy ködben is süt) mégis termel a napelem az szerintem jó. Ha apály van a Dunán a vízerőmű sem megy teljes gőzzel, ez már csak ilyen, az atomenergiának is vannak árnyoldalai...
Ennél részletesebben ne is magyarázd el, mert fizetni sem tudok többet, meg van az a szint ahol az én érdeklődésem is lankad :) Nekem elég a népszerű tudományos verzió :)
Legyen mondjuk ez a definíció nem az, hogy ki hogyan alakítja kénye-kedve szerint.
3. Hát ha "nem süt a nap" (ne köss bele tudom hogy ködben is süt) mégis termel a napelem az szerintem jó. Ha apály van a Dunán a vízerőmű sem megy teljes gőzzel, ez már csak ilyen, az atomenergiának is vannak árnyoldalai...
Ennél részletesebben ne is magyarázd el, mert fizetni sem tudok többet, meg van az a szint ahol az én érdeklődésem is lankad :) Nekem elég a népszerű tudományos verzió :)
RomeoOne2020-11-27 13:10:27 // 2771
Okosan csinálják. A saját energiatermelésükben nincs része, de jó pénzért eladják :) Kicsit képmutató, bár ők azért - másokkal szemben - nem verik a mellüket, hogy mi meg tudtuk így csinálni, te miért nem így csinálod - még ha egy síkság is az országod?
De a villamosenergiarendszerük amúgy jó megoldásokon alapul és jól hasznosítják a természeti adottságaikat :)
De a villamosenergiarendszerük amúgy jó megoldásokon alapul és jól hasznosítják a természeti adottságaikat :)
Föckös2020-11-27 13:07:14 // 2770
(Norvégia a világ 100 első kőolajtermelőjének listájában a 16. helyet foglalja. Ennyire zöld...)
RomeoOne2020-11-27 12:04:29 // 2769
2. Akkor a definíciókat kell tisztába tenni. Megújuló alatt most a zöldlobbi hatására mindenki a PV-t és a szélenergiát érti. A vízenergia az feketeseggű lett. Hogy miért? Erre szokta mondani egy bölcs kollégám, hogy "ennek történeti és ismeretelméleti okai vannak", ami annyit jelent, hogy "tudja a fene".
A vízszabályozás mindenképp egyfajta ökológiai változást jelent a folyókon, a nagyobb duzzasztókhoz meg főleg nagy hely kell. Gondolom, amikor az amazonasi őslakosokat kellett ezrével kitelepíteni, az rosszul mutatott volna a Greenpeace tablóján (na nem mint ha amúgy nem lenne egy vicc a szervezet).
Persze ez a környezetmódosítás ugyanez fenáll a szélkerekek meg a zöldmezőkre telepített PV telepek esetén is, de ott már valahogy össze tudták egyeztetni a dolgokat. Pedig az sem szebb vagy kisebb átalakítás.
Én személy szerint támogatom a vízenergiát, az az egyik legjobb eleme a villanytermelésnek a szabályozhatóság, tárolási lehetőségek szempontjából. Az lenne a kulcs a nap- és szélenergia elterjedésének szempontjából is.
De még egyszer felhívnám a figyelmed, hogy a zöldlobbinak köszönhető az, hogy a vízenergia a zöldlobbi miatt nem kapja meg a "zöld" jelzőt. Ergo, ha pl. egy Hárfás a zöldlobbi zöld-definíciója szerinti energiatermelési formákkal kapcsoaltos stratégiát kritizálja, akkor nem ő csúsztat, hogy nem említi a vizet.
A zöldek csak sunyítanak, amikor ilyen országokról van szó, mint Norvégia, Svájc vagy Ausztria. Hogy ott miért is működik jól a dolog. Hát igen, mert ott van vízből villany termelés, de ezt nem hangsúlyozzák.
3. Ja, hogy úgy. Hát, lehet, hogy szerinted tekintélyes, de egyébként meg 60%-kal kevesebb, mint amit tudnia kéne. Ez nem biztos, hogy elsőre látszik, hogy miért komoly baj, de most ne haragudj, de nincs kedvem újra regényeket írni az áramtőzsdéről, a KÁT-ról, a rendszerirányítóról, a kiegyenlítő energiáról meg a mérlegkörökről. Ennyi munkárt nekem máshol fizetnek nem keveset :DDD
A vízszabályozás mindenképp egyfajta ökológiai változást jelent a folyókon, a nagyobb duzzasztókhoz meg főleg nagy hely kell. Gondolom, amikor az amazonasi őslakosokat kellett ezrével kitelepíteni, az rosszul mutatott volna a Greenpeace tablóján (na nem mint ha amúgy nem lenne egy vicc a szervezet).
Persze ez a környezetmódosítás ugyanez fenáll a szélkerekek meg a zöldmezőkre telepített PV telepek esetén is, de ott már valahogy össze tudták egyeztetni a dolgokat. Pedig az sem szebb vagy kisebb átalakítás.
Én személy szerint támogatom a vízenergiát, az az egyik legjobb eleme a villanytermelésnek a szabályozhatóság, tárolási lehetőségek szempontjából. Az lenne a kulcs a nap- és szélenergia elterjedésének szempontjából is.
De még egyszer felhívnám a figyelmed, hogy a zöldlobbinak köszönhető az, hogy a vízenergia a zöldlobbi miatt nem kapja meg a "zöld" jelzőt. Ergo, ha pl. egy Hárfás a zöldlobbi zöld-definíciója szerinti energiatermelési formákkal kapcsoaltos stratégiát kritizálja, akkor nem ő csúsztat, hogy nem említi a vizet.
A zöldek csak sunyítanak, amikor ilyen országokról van szó, mint Norvégia, Svájc vagy Ausztria. Hogy ott miért is működik jól a dolog. Hát igen, mert ott van vízből villany termelés, de ezt nem hangsúlyozzák.
3. Ja, hogy úgy. Hát, lehet, hogy szerinted tekintélyes, de egyébként meg 60%-kal kevesebb, mint amit tudnia kéne. Ez nem biztos, hogy elsőre látszik, hogy miért komoly baj, de most ne haragudj, de nincs kedvem újra regényeket írni az áramtőzsdéről, a KÁT-ról, a rendszerirányítóról, a kiegyenlítő energiáról meg a mérlegkörökről. Ennyi munkárt nekem máshol fizetnek nem keveset :DDD
carver2020-11-27 11:41:14 // 2768
igen, szerintem is ez olyan kérdés mint a benzines vagy dízel vagy elektromos?
a jó válasz (most) benzines ÉS dízel ÉS elektromos. Mikor melyiknek van több értelme...
a jó válasz (most) benzines ÉS dízel ÉS elektromos. Mikor melyiknek van több értelme...