Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Nem én írtam álnéven, becsszó...

hagyományos vs megújuló Magyarországon

Nem értek az energetikához csak a józan paraszti eszemet használom, mégis ugyanerre jutottam én is...

Mondjátok, mi a baj a cikkel...

Csak átfutottam,. nem olvastam végig alaposan, nekem elsőre két dolgot szúrt szemet:

- az akkumulátoros tárolás szerintem zsákutca. Biztos van benne tartalék, autózásra, meg egy háztartás igényeire akár jó is lehet, de egy országos szintű kapacitás kiépítésére szerintem nem megfelelő technológia
- a cikk csak a megújuló energiaforrásra koncentrál, nemes egyszerűséggel elhallgatja az általa (elnagyoltan) javasolt alternatívák környezete gyakorolt hatását, nem veszi figyelembe a CO2 kibocsátásukat sem: a biogáz/biomassza CO2 kibocsátása, az akkumulátor előállítás és megsemmisitésével járó környezeti (és társadalmi) károk miatt ezek (még) nem valódi/jó alternatívák

Van külső energia forrás. A föld mint termikus rendszer hője. Az energia alapvetően két féle módon létezik. Fizikai (helyzeti és mozgási, stb.) ill kémiai.
A vicc az egészben az, hogy pl egy utazás során fizikai értelemben konkrétan semmilyen munkát nem végzel. "Ugyanaz" a tömeg visszakerül a kiindulási helyére. A közben elhasznált valószínűtlenül sok energia mind hő fejlesztésére megy el. Persze vannak veszteségek, mint kopás, kémiai átalakulás az anyagban (öregedés, anyagfáradás), de ezek szerintem sokkal kisebb nagyságrend.

Az általam írt eszköz valószínűleg az Erhard által is írt hatásfokoknál vérzik el, de hol? Mennyire vagyunk messze?

Hogy lehet hogy nem tudunk olyan gépet, erőművet (a méret egyelőre mindegy is) készíteni, ami annyi hőt nyer ki környezetből, amivel annyi áramot termel, amennyivel legalább saját magát működtetni képes??

Úgy, hogy a termodinamika I. és II. főtétele szerint sem elsőfajú sem másodfajú perpetuum mobile nem építhető :)

engem meg azért fizetnek hogy ne higgyem el amikor azt mondják hogy ez úgysem fog menni

Nézd először azt kell definiálni, hogy miről beszélünk. Mi nem fog menni? Az, hogy minden áram csak fotovoltaikusból meg szélkerékből jöjjön, az jelenleg nem látszik, hogy megvalósítható lenne, mert olyan mértékű energiatárolást nem tudunk megvalósítani jelenleg.
A tárolás legjobb formája a vízenergia hasznosítása. Egy duzzasztó is jól alkalmazható a villanytermelés szabályozására, egy szivattyús-tározós erőmű meg erre lett kitalálva. Hogy is néz ki Brazília villamosenergiatermelése forrás szerint? Így:



Emellé még egész sok fotovoltaikus meg szél is beférne, mert ki tudnák szabályozni. Mégsem nagyon emlegetik Brazíliát a zöldenergia Mekkájaként. A Greenpeace a torkodnak is ugrana, ha ezt tennéd. Ők eléggé a másik oldalon álltak, amikor arról volt szó, hogy hatalmas duzzasztókat kell építeni az Amazonasra és elzavarni az őslakosokat a területről. De erről már meséltem, a PC narratíva szerint a vizet nem szokták a megújulókkal együtt emlegetni.

Szlovákia? Ezen mit kell magyarázni? Az egész országon nincs egy sík terület, hegyekből áll az egész, mnit Svájc vagy Norvégia. Ők is tökéletesen tudják használni a vizet a megújulók szabályozásához. Én anno pl. voltam a Fekete-vági szivattyús tározós erőműben. Kiváló létesítmény, kéne ilyen Mo.-ra is.

Amíg nem kell több napnyi energiát eltárolni vízben, vagy nincs szárazság, addig ez tökéletesen működik. Persze, ha csak napot és szelet és vizet szeretnél az energiamixben látni, ahhoz már kéne valami olyan tárolási mód, amivel nem csak egy fél-1 napot lehet áthidalni az időjárásfüggők termelésének hiányában.
A vízenergia hasznosítása az egyik záloga a fotovoltaikus és szélenergia hasznosításának elterjedéséhez. De, amint mondtam is, a "zöldek" nem ugrálnak nagyon a víz, mint energiaforrás hasznosításáért...

A hőszivattyúnak a nevében a lényege :-) Kint hideg van, bent meleg. A benti meleg a ház szerkezeti adottságainak megfelelően megpróbál lehűlni. A természet ilyen, egyensúlyra törekszik. A hőszivattyú semmi mást nem csinál, csak a hőmérséklet különbséget próbálja növelni. Nem történik csoda, az egyik oldalon felvett hőt leadja a másikon. Nem termel energiát.
Hasonló, mintha lenne egy kicsit lyukas tartályunk tele vízzel. A víz szivárog belőle, de rákötünk egy szivattyút, és kintről toljuk bele a vizet. Így mindig tele lesz a tartály, sőt még a légkörinél nagyobb nyomást is tudunk bent létrehozni. Kint légköri nyomás, bent nagyobb, mégsem termeltünk energiát. Ugyanaz, csak a nyomáshoz nem kötünk gondolatban "energiatermelés" képzetet.
Jelen tudásunk szerint nem lehetséges olyan szerkezetet létrehozni ami az általa felhasználtnál több energiát hoz létre külső energiaforrás nélkül.

Így marad nekünk az, hogy minél jobb rendszer hatásfokot tudjunk összehozni. Minél kevesebb veszteséggel juttassuk el az adott energiatípust a fogyasztóhoz.

Zsolti, ezt ne erőltesd. :)

:-)))

Ezért írtam, hogy:

"... Remélem jó adatokkal és jól számoltam. :-)))

Nem ismerem a pontos - hiteles - teljesítmény adatait sem Paksnak, sem a napelemfarmoknak. Ezt csak az amit az interneten találtam adatokból kalkuláltam. :-))) ..."

Ha van valakinek pontosabb adata, vagy ebben dolgozik és megosztja a pontos számokat, akkor az jó, mert nincs kizárva, hogy én tudom vagy írtam rosszul, hibásan. Ha így van, akkor érdekel, mert tanulni sosem késő. :-)))

A pontosítás kedvéért:

A meg nem újuló energiaforrásoknak hívják a következőket:
- a fosszilis tüzelőanyagok (pl.. kőszén, kőolaj, földgáz, propán-bután gáz)
- az urán mint az atomenergia energiahordozó anyaga.

Ezek olyan természeti erőforrások, aminek nincs újraképződési mechanizmusa, vagy emberi léptékkel túlságosan hosszú időbe telik.
Röviden ezek inkább energiahordozók.


A megújuló energiaforrások lehetnek:
- a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása,
- a szélenergia
- a vízenergia
- a tenger hullámzásából vagy az árapályból kinyerhető energia
- a fatüzelés
- a biomassza
- a geotermikus energia.

Ezekre meg azt mondják, hogy emberi időléptékben képesek megújulni. Röviden ezek inkább energia források és nem energia hordozók! Ez nagyon nagy különbség!

Lényegében mind a kettőt arra használjuk, hogy elektromos áramot termeljünk. Az energiahordozó elégetésével, vagy nukleáris láncreakció koncentrált előidézésével hőenergiát hozunk létre, amelyek utána egy gőzturbina segítségével generátorokat hajtanak meg és úgy termelnek elektromos áramot.
A megújuló, pedig valamilyen "természetes" energiát használ fel áramtermelés céljára.


De az energiamegmaradás törvénye értelmében, az energia átalakítható egyik formájából a másikba, de nem lehet létrehozni vagy megsemmisíteni!!!


A meg nem újuló energiaforrások áramtermelése szabályozott, míg a megújuló energiaforrások erőművek nagyon változó mértékben állítanak elő elektromos energiát, előre pontosan meg nem jósolható időtartamban.

Ha például meg akarsz építeni egy megújuló erőművet, ahhoz stabil áramforrásra van szükség. Vagy gyógyszert, élelmiszert szeretnél előállítani, kórházat üzemeltetni ahhoz sem mindegy, hogy hogyan áll a rendelkezésre az elektromos áram.

De mindegy mit csinálsz, mert csak nagyobb energia befektetéssel tudsz kisebbet előállítani. Ez a megújuló energiaforrások előállítására alkalmas erőművekre is igaz. Itt is a teljes életciklust kell figyelembe venni, nem csak a másiknál.
Röviden a teljes rendszer üzemeltetése itt is több energiába kerül, mint amit kinyersz belőle.

Mindegy melyikkel tervezel, mert mind a kettő környezetszennyező. Csak más módon.

:-)))

Van itt sok témához értő ember, úgyhogy talán tudja valaki a választ:

Létezik hőszivattyú, ami a működtetéséhez szükséges energia 4-5-szörösét tudja a környezetből kinyerni hőenergiában. Létezik hőerőmű, amivel a hőenergiát villamos energiává alakítjuk. Hogy lehet hogy nem tudunk olyan gépet, erőművet (a méret egyelőre mindegy is) készíteni, ami annyi hőt nyer ki környezetből, amivel annyi áramot termel, amennyivel legalább saját magát működtetni képes??

Zsolti, ezt ne erőltesd. :)

Egyrészt a kalkulátor, amit linkeltél havi energiamennyiséget számol, amit te Paks éves termelésével vetettél össze. Tehát itt van egy 12-es osztás a négyzetméteredben. Aztán 40% hatásfoktól nagyon messze vagyunk még, jelenlegi csúcs 20% körül van. DE ez mindegy is, mert a hatásfok a fenti termelésben már figyelembe lett véve. Tehát nem kell újabb 2,5-lel szorozni! Újabb DE: a napelem mellé vagy tárolás kell (több hónapra, mert az augusztusi termelésből kell januárban fűteni, világítani) aminek újfent van vesztesége, vagy a januári napi igényre kell méretezni. Na így is 70km2, de már nem megye nagyságrend (bár ez még csak paks)!

Amúgy tényleg érdekes lenne megnézni, hogy ha csak az épületek tetejét nézzük meg, azokon mekkora napelem mennyiség férne el gazdaságosan (északi oldalt nem számítva, stb.).

Láttam már ezt, mielőtt linkelted. Ezek azért sokszor eléggé más kontextusba helyezett számok és alma körte hasonlítások. Olcsó áramot termel a napelem? Akkor amikor akarom? Vagy akkor, amikor ő akarja és nekem át kell venni az "olcsó" áramot akkor is amikor semmi szükségem nincs rá?
Érted, lehet, hogy Marika néninél 150 ft egy liter tej, Jolikánál meg 130 ft, de Marikánál van mindig és akkor veszek, amikor akarok, Jolika meg úgy hozza ezt ilyen áron, hogy jön, amikor épp van neki, de akkor meg is kell vennem, nem csak akkor, ha tejet szeretnék...

...meg a tárolás problémája sincs megoldva...

Az egésznek megújulós témának sosem az ára volt a legnagyobb kerékkötője. Hanem a szabályozhatatlansága. Amire a tárolás lenne egy megoldás. Szóval ez nem csak egy tényező, ez a kritikus kérdés. Amíg erre nincs megoldás, addig ez nem fog semmilyen alternatívát jelenteni a jelenlegi rendszerre...

Csak annyi, hogy a Paksi Atomerőmű termelése a hazai igények (fogyasztás) csak kb. harmadát fedezi (~32-33%). A hazai termelésben jelent kb. 50%-ot. Ugye az eltérés a magas import miatt adódik.

Az az áram, amit mondjuk megtermelünk, de nem használunk fel, az elveszik. Ergo ha nem szeretnénk, akkor el kell vezetni. Viszont a vezetékben csak akkor indul meg az elektronok áramlása, ha a másik végén van egy fogyasztó. Izzó, vagy akkumulátor az teljesen mindegy. Az áramot a vezetékben NEM tudsz tárolni. Meg nem is ott lakik. :-)))

A vezeték: szupravezető még csak az álmokban van jelen. Persze a fémeknek, gázoknak extrém alacsony hőfokon vagy nagy nyomáson megváltozik bizonyos fizikai tulajdonsága, például szupravezető lesz, de az is megoldhatatlan kategóriában van. Nincs olyan ami nem csak szobahőmérsékleten, hanem kint a szabadban "légvezetéken" is működőképes lenne.

A tárolás:
1, akkumulátorban: ahhoz hogy az ideális legyen, állandó hőfok és páratartalom kell. Ugye azt is megépíteni és üzemeltetni kell. Mindezt abból az áramból kell üzemeltetni, amit elvileg a gyengébb termelési időszakra szeretnénk tárolni.

2, például: gravitációs vagy víztornyos energia tárolás. Ha sok az áram felpumpálják egy víztoronyba, ha kevesebb, akkor a lefelé áramló víz meghajt egy turbinát, ami visszatermel a rendszerbe. A kérdés, hogy mennyi és mekkora víztározókat kellene építeni.

3, például: A lendkerekes rendszerek a vákuumban nagy sebességgel forgó tömeg mozgási energiáját tárolják. (HELIX, New York metró) Előnyös tulajdonságuk a hosszú élettartam, hatásfokuk 90-95 % körül alakul, azonban a bonyolult műszaki megoldások miatt a lendkerekes energiatárolás rendkívül drága. Tehát drága lesz. Ezért azoknak akik használják több másmilyen termelést kell folytatni, hogy azt meg tudják fizetni. Ez is környezetszennyezést fokoz.

stb. stb.

Azaz amikor azt hiszik meg van a megoldás, akkor mindig jelentkezik egy új, egy újabb, vagy még újabb probléma.
Meg az a fizikai törvény sem elhanyagolható, ha csak nagyobb energia befektetéssel lehet kisebbet előállítani. (Energiamegmaradás törvénye.)

Csak játszom a gondolattal, hogy mi lenne, ha a Paks I. Atomerőművet kiváltanánk napelemmel.

Volt olyan cikk, ahol azt olvastam, hogy Paks I., 2016-ban 16 053 900 000 kWh-t termelt. Egy napelem kalkulátor szerint 100kWh-hoz 5,1m2 napelem szükséges.
Akkor - ha 1kWh-hoz 0,051m2 kell - 16 053 900 000 kWh-hoz 818 748 900m2 felületű napelem szükséges. Jelenleg 40%-os hatásfok, a napelemeknél már igen jónak tekinthető.
Tehát: 818 748 900m2-nek kell termelnie 16 053 900 000 kWh-t, de csak 40%-os hatásfokkal számolva, a 2,5 szerese kellene, hogy legyen a teljes felülete.
De ha tartósan felhős az időszak esetén csak 10%-ék a hatásfok, akkor értelemszerűen nagyobbnak kell lennie.

Azaz 2 046 872 250 m2 felületű napelem termelne 40%-os hatásfok mellett annyit, mint amennyit Paks I. termel, ami még mindig "csak" ~50-55%-a hazai igényeknek.

Azaz minimum 2 046,872 km2 felületű napelem farm kellene Paks I. kiváltásához.

Magyarország alapterülete:93 030 km2,
Balaton alapterülete: 600 km2,
Hortobágy alapterülete:284,6 km2
Budapest alapterülete: 525 km2
Komárom-Esztergom megye alapterülete: 2.264 km2
Nógrád megye. 2.544 km2
Győr-Moson-Sopron megye: 4.208 km2
Szabolcs megye: 5.933 km2.

Ha jól számolom, akkor Komárom-Esztergom (vagy Nógrád) megye szinte teljes területét be kell fedni egy egybefüggő, teljes napelem farmmal, hogy azt a szükséges energia mennyiséget megkapjuk.
Ha az egész országét szeretnénk napelemmel biztosítani, akkor Komárom-Esztergom és Nográd, vagy csak teljes Győr-Moson-Sopron - esetleg Szabolcs - megye felett kell az eget teljesen befedni.

A kérdés, hogy mit szólnának az ott lakó emberek, hogy árnyékban kell élniük. (Mondjuk nyernek is vele, mert nem kell tető a házuk felé, meg hó sem fog esni, így az utakat sem kell sózni. Dupla haszon..:-DD ) Ez Magyarország területének 2,5-6,0%-át jelentené.

Remélem jó adatokkal és jól számoltam. :-)))

Nem ismerem a pontos - hiteles - teljesítmény adatait sem Paksnak, sem a napelemfarmoknak. Ezt csak az amit az interneten találtam adatokból kalkuláltam. :-)))

Ez egyrészt igaz, ismét Kínának köszönhetjük. Megtanulták a technológiát úgy, hogy hatalmas mennyiségben, akár process control nélkül képesek nagyon hatékonyan gyártani. Napelemek méréstechnikájával is foglalkozok elég régóta, és az igazság az, hogy a méréstechnikára valójában már alig volna szükség. Úgymond rutinból megy a gyár. A gyártott mennyiségek miatt azonban nem mindegy, hogy 99.8, vagy 99.9%-os hatásfokkal megy a gyár (selejt szám). Mennyire brutál mennyiséget gyártanak, ha megéri ennyi selejtszázalék miatt 100e dollárokat beruházni a picinek tűnő javulásra!
Viszont a dolog elakadt. A technológia már tovább tudna lépni (pl. PERC technológia), de senki nem invesztál. MIután Kína beszippantotta a világ napelemiparát nagyjából kompletten azáltal, hogy mesterségesen alacsonyan tartotta az árat, be is fagyott minden. Továbbra is jóval olcsóbb a napelem annál, hogy valóban nyereségesen lehessen gyártani, ezért senki nem lép, nem invesztál. Már Tajvanon is bezárt a legtöbb szolár gyártó, vagy átköltözött a Mainland-ra. És itt 10 centekről van szó napelemenként, ennyin múlik!
A lényeg, hogy a napelem egy nagy (inkáb elképzelhetetlenül brutálisan nagy) mennyiségben tömeggyártható valami, ezért esett ennyit az ára az évtizedek alatt. :-)

Nem kell végigolvasni (csak energetikai szakembereknek :) :

Why did renewables become so cheap so fast?

Elég ha megnézitek a 3. ábrát (The price of electricity from new power plants)

Ezen látszik milyen durva ütemben csökkent ( és lett a legolcsóbb) a napelemekkel és szélerőművekben előállított áram ára.

Ettől persze még nem fog többet fújni a szél Magyarországon, meg a tárolás problémája sincs megoldva, az adatokban meg nyilván lehetnek eltérések országonként de a trend mindenhol ugyanaz lesz.

Ha megoldjuk a tárolást akkor jönni el Kánaán és elektromosságból lesz a kerítés - ja az már most is van...

A Dunán elférne úgy 5 db és azok nem is ilyen törpe teljesítménnyel lennének, mint a tiszai. Összességében legalább 500 MW-ot ki lehetne nyerni a Dunából.

70 db ilyen vízierőmű kellene hozzá. A Tiszán minden 8-9 km-en a jelenlegi Magyarországon belül. De ennek se lenne semmi értelme, mert a folyó lejtése csak 36m. Tehát kb. még 5 db 28MW-os egységet tudna kiszolgálni. Ennyi, de ez kevéske.

Nyilván jobban érdekelte őket, hogy a hajózás ne kerüljön annyiba...!

Tiszafüred --- Tisza-tó

"... A Tisza szabályozása előtt – az 1800-as évek első felében még igazi vadvíz ország volt ezen a területen. A XIX. század második felében megkezdődött a Tisza folyó szabályozása, amit gróf Széchenyi István kezdeményezett és Vásárhelyi Pál, a reformkor legkiválóbb vízmérnöke tervezett. ..."

Ezért mondtam, hogy: "... az állatok visszatérnek oda ..."

:-)))

"... Olyan mennyiségű állat telepedett le tartósan / átmenetileg vonulás miatt ami korábban elképzelhetetlen volt. ..."

Én inkább úgy mondanám, hogy az állatok visszatérnek oda. :-))
Mert a reformkori folyószabályozás során:
"... Úgy gondolták, hogy a folyók gátak közé szorításával a pusztító árvizeket is meg lehet akadályozni. Az 1846-ban megkezdett Tisza-szabályozás során 94 kanyart vágtak át, és 453 kilométerrel rövidítették meg a folyó hosszát. ..."

"... Sok élőlény pusztult ki életterük megszűnésével, és sok foglalkozás (pl. pákász, csikász, mely halászmesterségek voltak) vált lehetetlenné. ..."

"... 1846. augusztus 27-én reggel Széchenyi tette meg az első kapavágást, a Tiszadob-Szederkény közötti átvágás munkálatai jelentették a rendszeres Tisza-szabályozás kezdetét. ..."



A Tisza-tó egyébként a Kiskörei erőmű részeként létrehozott mesterséges tó. A Kiskörei vízerőmű négy turbinájának összkapacitása 28 MW, amit többnyire kiszámíthatóan biztosít. Ezzel szemben Paks 2000 MW teljesítményű, amivel az ország áramtermelésének az ~50%-át biztosítja.

Tehát Magyarországon még kb.7 darab vízerőművet kellene még építeni, hogy kiváltsd azt az egy paksit! Nem tudom, hogy ennyit a Duna és a Tisza vonalán egyáltalán ki lehetne alakítani vagy sem.

A Bős–nagymarosi vízlépcső is csak ország áramszükségletének a 2%-át biztosította volna a tervek szerint.

1, "... a kormány - és ezt a mai napig nem magyarázta el nekem senki, hogy miért - sok évvel ezelőtt ellehetetlenítette a szélerőművek építését, ..."

Ezt sokan nem értik.


2, Vízlépcső, vízenergiából.
Ahol nincsenek akkora természetes zuhatagok, és duzzasztani kell, ott azért más a helyzet. Ha építesz egy vízlépcsőt, akkor az a lényeg, hogy a víz mozgási energiáját felgyorsítsd, hogy tud azt hasznosítani. Ergo a másik oldalon lelassul a víz sebessége és tavak vagy nagy árterületek jönnek létre.
Ha lelassul a víz, akkor elindulnak bizonyos természeti folyamatok, mint például a nagy felületű vízből az ammónia kipárolgása - köszönhetően például a rothadásnak - felgyorsul.
Az ammónia mérgező hatású gáz, amely a levegőbe jut, majd savas eső formájában kerül vissza. Így viszont a mezőgazdasági területeket is tönkretesszük. Áramunk lesz, viszont lehet egy kicsivel kevesebb ehető élelmiszer.
Konkrétan a megújuló energia termelése egy kicsit olyanná teszi a vízlépcső környezetét, mintha ott egy fejlett ipari telep lenne.



3, "... november 9-én sűrű köd volt egész nap, ahhoz képest a 40%-os termelés napenergiából szerintem tekintélyes. ..."
Gondolom a cikk írója szerint, vagy adatai szerint a napelemes erőművek 40%-os hatásfokkal működtek. Csak azt nem írja, hogy egy adott időpontban érte el ezt az értéket, vagy egész nap stabilan ennyi volt a hatásfoka. Mert nem mindegy, hogy kb.5 percig, vagy 24 órán keresztül tartósan termelt ennyit.


Az iparnak vagy például az egészségügynek nagyon nem mindegy. Ha egy borús nap csak 40%-ék tartósan(!) az áram termelés, akkor az mondjuk azt jelentheti egy kórház esetében, hogy például november 09-én 10 műtétből csak 4-et tudtak elvégezni, és 6-ot nem az energiahiány miatt.
De még a 99%-os arány sem lenne jó! Magyarországon éves szinten 191.000 műtétet végeznek el. Ha csak egy százalék marad ki, akkor az azt jelenti, hogy 191 embert az energia hiány miatt nem tudnak ellátni megfelelően. Vagy majd azt mondják, ha kisüt a nap lesz műtét, ha borús lesz az ég, akkor nem?
Nagyon-nagyon nem mindegy.

Szerintem jelenleg az atomenergia az ami stabilan tudja hozni, azt ami miatt megépítették.

:-)))

Egész szimpatikus ez a Musk, amikor épp értelmes dolgokról beszél: Ja zur Kernenegie: Erst Elon Musk reißt die Deutschen aus ihren Öko-Träumen

Még egy érdekes szempont az autók jövőjét illetően (sry, de én szeretem Chris Harrist)

Gordon Murray T50 vs Aston Martin Valkyrie

Az egy dolog hogy a fiatalokat már nem érdekli annyira a vezetés és nekik nincs "szabadságérzethiányuk" amit az autózás megadna nekik.

Egy másik fontos dolgot Harris mond ki amikor a Rimacról meg a többi elektromos hypercarról beszél:

Minek meg hova lehet még fejleszteni az autókat? Mindent kihoztak a belsőégésű motorokból amit lehet, az a plusz gyorsulás meg nyomaték amit az elektromos autók adnak már csak egy "party trükk". Azaz nincs már nagyon hova fejleszteni az autókat...

Ez a másik oka amiért már nem a teljesítmény, meg a futómű meg a többi technikai dolog számít egy új autónál hanem a "gadget"-ek mert ott még van lehetőség szemmel látható fejlődésre és megkülönböztetni magad a konkurrenciától...

2. Akkor a definíciókat kell tisztába tenni. Megújuló alatt most a zöldlobbi hatására mindenki a PV-t és a szélenergiát érti. A vízenergia az feketeseggű lett. Hogy miért? Erre szokta mondani egy bölcs kollégám, hogy "ennek történeti és ismeretelméleti okai vannak", ami annyit jelent, hogy "tudja a fene".

A vízszabályozás mindenképp egyfajta ökológiai változást jelent a folyókon, a nagyobb duzzasztókhoz meg főleg nagy hely kell. Gondolom, amikor az amazonasi őslakosokat kellett ezrével kitelepíteni, az rosszul mutatott volna a Greenpeace tablóján (na nem mint ha amúgy nem lenne egy vicc a szervezet).

Persze ez a környezetmódosítás ugyanez fenáll a szélkerekek meg a zöldmezőkre telepített PV telepek esetén is, de ott már valahogy össze tudták egyeztetni a dolgokat. Pedig az sem szebb vagy kisebb átalakítás.
Én személy szerint támogatom a vízenergiát, az az egyik legjobb eleme a villanytermelésnek a szabályozhatóság, tárolási lehetőségek szempontjából. Az lenne a kulcs a nap- és szélenergia elterjedésének szempontjából is.

De még egyszer felhívnám a figyelmed, hogy a zöldlobbinak köszönhető az, hogy a vízenergia a zöldlobbi miatt nem kapja meg a "zöld" jelzőt. Ergo, ha pl. egy Hárfás a zöldlobbi zöld-definíciója szerinti energiatermelési formákkal kapcsoaltos stratégiát kritizálja, akkor nem ő csúsztat, hogy nem említi a vizet.

A zöldek csak sunyítanak, amikor ilyen országokról van szó, mint Norvégia, Svájc vagy Ausztria. Hogy ott miért is működik jól a dolog. Hát igen, mert ott van vízből villany termelés, de ezt nem hangsúlyozzák.

3. Ja, hogy úgy. Hát, lehet, hogy szerinted tekintélyes, de egyébként meg 60%-kal kevesebb, mint amit tudnia kéne. Ez nem biztos, hogy elsőre látszik, hogy miért komoly baj, de most ne haragudj, de nincs kedvem újra regényeket írni az áramtőzsdéről, a KÁT-ról, a rendszerirányítóról, a kiegyenlítő energiáról meg a mérlegkörökről. Ennyi munkárt nekem máshol fizetnek nem keveset :DDD