Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Látogatás AlfaCity-ben, a kevés 146-os egyikeként...

Zavaró kis dolog, hogy az első indexek fénye villogáskor inkább már fehér volt. A bal oldali cseréje egyszerű, sok hely van. A jobb oldalihoz viszont lehetetlen volt hozzáférni. Első megoldásként mennyasszonyom segítségét kértem, aki már a 306-os Peugeot-nál is bizonyította ügyességét ugyanennél a műveletnél. Na, ez kifogott az ő kis kezén is... Második megoldásként kivettem a kiegyenlítőtartályt (három csavar tartja, amik szerencsére nem voltak rászorulva és berohadva), majd bal kezembe megtartva; jobb kezemmel (és megfelelő szögeket bezárva teljes testtel és karral) sikerült kiszabadítani a foglalatot és az izzót. Visszafelé már talán egy fokkal könnyebben ment minden.

Ha már itt voltam, akkor valamennyire megtisztogattam a motorburkolatot. Nem volt kifejezetten koszos, de egy ilyen szép darabot csak tisztán igazán kielégítő nézegetni.

Előző mosásnál elszállt a bal rendszámvilágítás burkolata, de szerencsére össze tudtam szedni. Nem akartam az egészet kicserélni, így a korábbi ragasztás maradékát leszedve és megtisztítva szépen visszaragasztottam a helyére.

Még az utastéri műanyagokat pucoltam meg egy kicsit, így egészen gusztusos lett belül is.

Update: Kazes kollégától megtudtam, hogy én egy nehezebb módszerhez folyamodtam, mivel az egész index kiszedhető a rugó leakasztásával a lámpatestről. Ezt teszi beidegződés, hogy az eddigi autóimon mindig belülről kellett izzót cserélni...

Időszerűnek láttam beiktatni az első szervizlátogatást. A vásárláskor egy javítandó hibája volt, miszerint a jobb oldali féltengely gumiharang el van repedve. Ez csak a kevés használat miatt nem lett kicserélve, de mivel én rendszeresebben és nagyobb távokon is közlekedem vele, így nem akartam ezt sokáig halogatni.
Az általam jól ismert és nagyon megbízható Szalai Motorsport szervizbe vittem Budaörsre. És ha már ott járt, kértem egy véleményt is az autó összképéről.

A gumiharang ki lett cserélve és - egy újabb - dicséretet kapott a szép állapotára.

Megvannak a kötelező körök az eredetiségvizsgálattal és az átírással. Hivatalosan is a gondjaimba vettem...
Mi másról szólhatott volna ez az egy hét, mint az örömből autózásról. Elképesztően jó vezetni. Rég vigyorogtam így a kormány mögött, de most minden felgyülemlett vágy kijött. Személyes kedvencemen, a 811-es úton bebizonyosdott, hogy a karakterisztikája számomra tökéletes. A jó gumi és a remek futómű elképesztően jó uttartás ad, a motor meg már csak a ráadás. 4000 felett pedig egy másik autót kapok... Csodás hang és dinamika, szinte kéri a folytatást.
Na de utazásra (nem csak passzióból autózásra) sem rossz. Az Érd - Tótvázsony útra (kb. 250 km volt oda és vissza) is jó társnak bizonyult. Országúti tempóval szépen lehet vele közlekedni, ekkor a fogyasztása se tűnt rossznak (bár a második tankolás még hátra van). Az rossz minőségű utakat mondjuk már messziről megérzi, arra még ránézni is fájdalmas; de hát istenem...
Összességében a várt tulajdonságokat és dolgokat teljesíti, de inkább felülmúlja. Bizakodó vagyok a hosszútávú együttléttel kapcsolatban, de az már a jövő zenéje. Ezen az úton már együtt megyünk tovább...

8 óra előtt a munkaközi szünetben a reggeli kávé mellett a Használatutót böngészve megláttam... Úgy éreztem, hogy Ő kell nekem. Fél óra múlva már meg volt szervezve a megtekintés egy hosszabb beszélgetés után.
Délután egy órányi beszélgetéssel egybekötött próbakör után már biztos volt a vételi szándék.
4 nappal később hoztam el Bardóczy Gergely (Bardo146) kollégától az autó papír formájú történetével, egy garnitúra kerékkel és egy nagyobb adag pótalkatrésszel megtöltve. Az Ő utolsó képe az én első képem róla. :)
A szerepe egyértelmű: olyan autó, amit csak azért tartok, mert élvezet vele az élet. A megtapasztalás folyamatban van...

Mint kiderült, a kis Alfa már másodjára visz bele valakit egy impulzusvásárlásba ugyanolyan körülmények között. Biztosan nem racionális döntés, de ezt az érzést kívánom, hogy egyszer élje át mindenki...