Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Október... s a hó betemetett... egyenlőre maradunk a parkolóban, téli gumik hiányában. Nem gondoltam volna, hogy a múlt hétvégi nyári idő után egyik napról a másikra beköszönt a tél.

Offos autókárpitból ülésvédő készítése.

Úton, otthon... mindenhol szép

Rain-X: kb. 80km/h felett az esőcseppek legurulnak a szélvédőről, kellemes és nyugtató látványt biztosítva a szemnek. A szer kb. fél évig marad az üvegfelületen, függetlenül az autómosástól, mert a részecskék beépülnek az atomszerkezetbe.
A vízlepergésnek köszönhetően kímélve vannak az ablaktörlő-lapát gumijai, hisz szinte alig kell őket használni. + a filmréteg miatt a szélvédő is jobban védve van az apróbb karcoktól.
A gumik szilikonnal lefújva.

Az ajánlott 5.000km helyett Ufi a 16.000-dik km körül élte meg első olajcseréjét.
A márkaszervizben az olajszűrő cseréje kissé problematikus volt, a szerelő kolléga szerint szépen és jól megépítették a Giuliettát, de a szervizelésébe már nem gondoltak bele. Az olajszűrő helyéről Pók - a piros 145-ösöm, és annak gyertyacseréje jutott eszembe.... szintén zenész.

Szemkímélés: fóliacsík a szélvédőre.

Leegyszerűsítettem az eredeti szabásmintámat, a jelenleg rendelkezésre álló anyag kellemetlen tulajdonsága (nehezen mozgathatóság a varrógép alatt, gumis felület ) miatt. Pozitívum: a huzat nedves ronggyal egyszerűen tisztán tartható.

Ufi is megkapta a színben hozzá passzoló tokot. Ez már a második, az elsővel nem voltam elégedett.

2 új gumiabroncs vétele. A keréken található három harapásnyom közül egy sem volt javítható, nemhogy három...

Miután kiderült a szabadságom időpontja, megkértem Dévidet, hozzon össze egy kis nyugati talit. Eközben Piritu a helyszín-ötletével felpörgette az eseményeket, mert rögtön megnőtt az érdeklődők száma. Időközben felkerült a villám-tali az események közé is, főszervezőként én megjelölve :-) Nem baj, mindegy hogy én szerveztem vagy nekem lett szervezve...
Az idő nagyon szép volt, meleg, napsütés, Alfák. Sok-sok kedves Alfás-cartárs.
Az eredetileg megbeszélt "nem megyünk a hegyre fel"-program helyett mégis kirándultunk, Csavargó Pirituval egyetemben.
Déviddel alakítottuk a legjobbat, sziklán fel szép vasalt ingben, Ő bőrcipőben, én magassarkúban... De megmásztuk akkor is a csúcsok csúcsát. Cipőmet ezentúl kinevezem a túracipők gyöngyszemének, hiszen lefelé a salakos talajba jól beilleszthető volt a sarok, megkönnyítve a lejutást...
Kis kirándulás, kis beszélgetés a Krisztina csárdában, kis fényképezés, időközben Alfások jövés-menésével.
Köszönet minden résztvevőnek a mai kedves kis kirándulásért!