Mutasd

>> Szerviz2020-01-05

Ez az év elég felemásan sikerült.

Kezdetnek új munkahellyel, ami költözéssel (vissza Bp-re) járt, bár ez még visszanyúlik 2018-ra. Ez azt is jelentette, hogy a szükségesnél sokkal kevesebb idő, energia és anyagi forrás jutott az autóimra, ennek ellenére gyarapodott a számuk.

Az idei évet egy szlovákiai túrával indítottam, a 156-os derekasan helyt állt, mínusz 20 fokban is könnyedén indult.

Ezután áprilisig nem sok autós esemény történt, a Punto a garázsban pihent édesanyáméknál, a 156-os pedig sajnos többet állt, mint ment.

Áprilisban egy Milánói túrát tettem be a zsákba, ahol nem csak egy Inter-Juve meccset, hanem a Museo Storico Alfa Romeot is megnézhettem. Mindkettő hatalmas élmény volt, életreszóló... a múzeumban a Martini dekoros V6TI-t megkönnyeztem...

Ekkor még nem is sejtettem, hogy egy bő hónappal később újabb Alfám lesz, de május legvégén beruháztam életem hatalmas szerelmébe, Trombiba. Sajnos a fent említett okok miatt kevesebbet tudtam foglalkozni vele, mint azt szerettem volna, ez remélhetőleg jövőre megváltozik... mindenesetre rengeteg élményt kaptam tőle, önmagában egy átlag reggeli beindítás is óriási, de jártam vele Alfacityn, és kishazánkban egy csomó helyen.

A 2019-es év legnagyobb élménye azonban mégsem Trombival, hanem a Punto Cabrioval ért, ugyanis az ezévi horvát utat vele tettem meg. Az Alpokon keresztül, Kranjban megszállva egy éjszakára, majd Pulára elzümmögve.

Ahol egy Foo Fighters koncertre szóló jegyet váltottam be 3 órányi élményre :)))
Dave Grohlék zseniálisak voltak, mint mindig.

De nem erről akartam írni: amit a kis sárga kabrió élményben adott, azt nem nagyon tudom szavakba önteni. Gyönyörű időben, enyhe szellővel... Aki fikázza ezeket az autókat, az még életében nem próbálta ezt az élményt.
Remélem, Trombinak senki nem tolmácsolja ezt, de én tényleg az idei év és az elmúlt 12 év egyik legjobb emlékét köszönhetem a Puntocskának.

Mivel az ősz meleg volt és hosszú, akkor is tudtam használni és egész sokat kirándulni vele.

Az idei évem egyértelműen a 75-ösről szólt, az minden kanyart, elindulást, gyorsítást megízesít, de az év élménye az a Puntohoz és a horvát nyaraláshoz volt köthető.

Pláne, hogy az év végére egy nagyobb baleset is becsúszott a 156-ossal, amiben ráadásul én voltam a hibás is...

A lakatolás "kész" lett közel egy hónap alatt, de nekem nem igazán tetszik, és sajnos december végén előjött egy olyan hiba is, ami az autó beindíthatatlanságát eredményezi. Ennek a megoldása már a jövő év feladata lesz...

Mindenképpen keserédes, de az is bebizonyosodott, hogy minden járművem borzasztóan hálás és szeretetreméltó, ezért a gondok ellenére is mellettük maradok.


Lakatolás + olajcsere + bal első felső lengőkar (körbeértem, már csak ez volt benne régebbi)+ olajhűtő csöve + apróságok: 200.000.