Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Ha már ilyen szépen megjött a tavasz,elmentünk a tőlünk 40 kilóméterre található Vértes hegységbe,ahol még sohasem túráztam,úgyhogy éppen ideje volt :)
Kellemes meglepetés volt,mivel az erdő nagyon kellemes volt.Külön tetszett,hogy egy darab szemetet nem láttam eldobva.Nem túl meredek lankák voltak,úgyhogy nem túl fárasztó volt a túra.A hangulatos Mária-szakadék után egy erdei temetőre találtunk rá.Körbe százéves
fák és hihetetlen nyugalom.Még sosem láttam erdőben temetőt de most már ez is meg van.Nem túl felkapott a hely,mert alig láttunk embert.A Vitányi vár volt a célunk,ami gyakorlatilag bent volt az erdőben,úgyhogy már akkor vettük észre,amikor előttünk magasodott.Meglepően sok maradt a várból,ahhoz képest,hogy már 500 évvel ezelőtt felrobbantották:5-10 méter magas falak álltak még.Számomra az is hihetetlen volt,hogy még az eredeti vakolat még helyenként megvolt.Érdekes,hogy nem a legmagasabb hegyre építették a várat,ezértm a kilátás csak egy irányba nyílt,egy vőlgy felé.Úgy döntöttünk,hogy visszafelé másik úton megyünk,nehogy unalmas legyen.Elhaladtunk a Vértes legmagasabb csúcsa(Nagy-csákány) alatt,ami nem egy Himalája:mindössze 487 méter magas.Végül 20 kilóméteres re sikeredett a túra,úgyhogy este nem volt gond az alvással :)

Tulajdonképpen nem is terveztünk bulit estére de többen is kinyilatkoztatták,hogy szívesen összejönnének ismét Tokodon.Így hát összejöttünk.Mivel többen is hiányoztak a kemény magból,ezért csendes,ülősre terveztük az estet,úgy gondolván,hogy majd jól elbeszélgetünk néhány pohár bor társaságában.
A biztonság kedvéért azért vittünk egy zeneszolgáltató kézikészüléket,csak nem ülünk csenben.Nos,a csendes beszélgetés helyett fergeteges buli kerekedett,ami egészen fél ötig tartott:)Még olyan emberek is táncra perdültek,akik nem szoktak.Még én is :)
Másnap zúgó fejjel mentünk rendet csinálni,ahol magam is meglepődtem az üres üvegek számán.Nem tudom miért van de rossz bulit sohasem sikerül összehoznunk :)

Hogy szalad az idő!Már négy éve annak,hogy megjelentünk első Alfa-találkozónkon,ahol senkit sem ismertünk.De azóta sok víz folyt le az öreg Dunán :)
Ötödszörre már rutinosan székekkel és hideg sörrel jelentünk meg az esztergomi találkozón,ahol ezúttal már sok ismerőst üdvözölhettem és kb 150 Alfa volt,ezért nem volt tumultus és nagyjából mindenkivel sikerült találkozni és én persze órákig elvoltam a fényképezéssel,aztán egyszer csak szóltak,hogy most már menni kéne.
És végre sok hónap bujkálás után végre sütött a nap,mintha a kedvünkért tette volna :)

Az esztergomi találkozó előestéjén,miközben hazafelé csordogáltam este fél tíz körül, Tokodaltáró település egyetlen lámpájához közelítettem,ami meglehetősen fölösleges készülék,mert csak egyik oldalról torkollik bele utca és azon is alig akar kijönni valaki,mondjuk negyed óránként,és van egy zebra is,amúgy általában hat után kikapcsolják a lámpát de nem mindig,mint esetemben is valamiért bekapcsolva hagyják,biztos azért,hogy a rendőrök be tudjanak állni a lámpa utáni mellékutcába,ahol azt sasolják,hogy ki merészel bele hajtani a pirosba de mondjuk ezen az estén nem ez járt az eszembe,hanem az,hogy mindjárt hazaérek és a barátaim hideg sörrel várnak,hogy megbeszéljük hogyan is megyünk a másnapi találkozóra és ebbe az idilli képbe rondított bele a csúf közlekedési lámpa,amely nem átallott sárgára váltani,amikor 50 méterre voltam tőle és persze tudtam,hogy az pont elég távolság ahhoz,hogy pirosra váltson és már majdnem fékeztem,amikor eszembe jutott,hogy elég necces állapotban van a fékrásegítő,amely néha sztrájkol és nem igen akaródzik neki segíteni a lassítás folyamatát,ezét úgy döntöttem,hogy gázt adok,persze a lámpa pirosa váltott úgy 10 méterre a lámpától és persze nem jött senki ki a mellékutcából és persze ott voltak a jardok a kővetkező kereszteződésben,akik alig várták,hogy bekapcsolhassák a lámpát és utánam eredhessenek és kiállítsanak egy ötezer forintról szóló csekket,amit tulajdonképpen nem sokallok,mert tényleg átmentem a piroson de azért szívesebben költöttem volna másra de a kedvem nem tudták elvenni és az esti sör is jólesett :)

Ma végre felkerült a nyári kerék,,már csak ötöt kell aludni az egomi találkozóig :)

Ma majdnem fel lett téve a nyári kerék de aztén mégse nem.
Kettő az fel ment volna de oda is kellett volna a tehermentesítő,ami pont nem volt nálam egy sem,mert hogy az agy 58 mm-es,a felni meg 60-as.
A másik kettő viszont különbözik,mivel csak 57 mm.es volt :(
Így hát gyorsan elugrottam az esztergályoshoz,aki lekapott róla 3mm-t.
Most várhatok a tehermentesítőre,viszont a gumik már fent vannak :(
Plusz probléma is jelentkezett ma:indultam a gumishoz,amikor is az ucca végén alig bírtam megállni,valami lett a fékkel :)Egészen konkrétan alig fog.Inkább csak lassítócska.Alapjáraton,ha benyomom a fékpedált,akkor meg elkezd hörögni a moci,visszaesik öccázra,biztos elszipkázza a levegőt előle a fék :(
Később megállapításra került,hogy a fékrásegítő befakkolt,az csinájja a bajt,úgyhogy cserére szorul.Addig is tojásokat helyezek a gázpedál alá :(

Egy hét után ma újra láttuk a napot,s ebből kifolyólag beültünk az Alfába és Esztergom városába utaztunk,bár nem volt ott semmi dolgunk,viszont egy jót sétáltunk a városban,ami rendkívül jót tett a lelkemnek a hosszú tél után :)

A tavasz első napján hófoltok között felkerült az Alfacity reklámmatrica :)

A tél utolsó napján végre kisütött a nap,ami úgy kellett,mint egy falat kenyér :)
Egész más volt így Alfázni,szemben az előző nappal,amikor egész úton esett :(
Valahol Dunaújváros és Székesfehérvár között,talán félúton a drámaian szar állapotú 62-es számú főútvonalon átléptük a 25000. kilómétert eme 155-sel.
Nagy örömömre szolgál,hogy mindenféle gond nélkül tette meg ezt a távot,miközben betöltötte 15. évét és túlhaladta a 200 ezer km-t.
Egy éve és négy és fél hónapja teszi a dolgát kezeim közt :)
Mivel nem siettünk haza túlságosan,ezért Lovasberényben megálltunk kicsinyt.ahol már régóta felfigyeltem egy furcsa alakú épületre,ami kimagaslik a falusi házak közül.
Most volt idő felderíteni.Kiderült,hogy templom,de egyáltalán nem hasonlít az átlagos falusi templomokra.Nem a szokásos necces barokk,hanem az egri bazilikát is tervező Hild József által alkotott 175 éves templom.Azóta nem is nyúltak hozzá.

Kiváncsiak voltunk,hogy műxik egy atomerőmű,úgyhogy egy érdeklődő csapattal felkerestük Paksot :)
Jó,azt értettük,hogy atom,de mi hajcsa?
Egyébként rendkívül érdekes volt a látogatás,kicsit okosodtunk a remek előadóktól :)
De ha már ily messzire eljöttünk,nem siettünk haza,hanem egy kiváló társaságban töltöttük el az estét,pompás buli keretében,amíg ki nem dobtak hajnali három körül de addig az úri közönség táncolt :)
Mintegy 25 fős volt a csapat és a hangulat emelkedett.Másnap persze szembesültem azzal,hogy nem mindenre emlékszem,mik is történtek éjjel.
Na de azért vannak a fényképek,hogy emlékeztessenek :)