Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Első alfámat megvettem 2005-ben és eladtam 2015-ben. Akkor vettünk egy babakocsit, amit lassan meg is fogok hirdetni mivel a majd 8 év alatt, kinőtte három gyermekem.
De valahol motoszkált bennem a sok régi kedves emlék, a találkozók, az utazások, az élmény, amit csak egy ilyen autó adhat meg.

A mai napon ültem újra saját Alfám volánjához.
Anno: egy Alfa 155 Super 2.0 TS, ma egy Alfa Giulia Super 2.0 T:)

Tapasztalataim:
- elsőre kényelmes üléspozíció (194cm vagyok)
- gyönyörű formák mindenhol, facelift technika
- az autót beindítva kissebb gázt adva mozdítja a kasznit;)
- az első félméteren úgy ugrott meg alattam mint egy ló, egyből a Ferrari logo ugrott be:))
- utána gyors benzinkút keresés, én nem tudtam melyik kúton-oszlopon tankoltam, bentről tudták:)))
- egy gyors bemutatkozás szüleimnél, még 95 éves nagyapám is ki jött az erkélyre, hogy megnézhesse:)
- utána elindultam hazafele
- a rakparton araszolva kicsit nyomkodtam (csak a gombokat 15km :D) All weather Advanced efficiency módban lesz megfelelő:)
- utána kifele a Soroksárin Neutral módból Dinamic módba került:)
- a Rákóczi-hídon kicsit megnéztem a manual módot, de alig hallottam a motort 3000 fölé meg nem nagyon akartam forgatni, de vagány ahogy adja a gázfröccsöt:)
- ezek után a 6-os útra kiérkezve már visszaköszöntek a régi emlékek, hogy nem egy átlag dobozban ülök, hanem egy Rosso Alfában, és ezt észreveszik:)
- a tétényi körforgöban kicsit lendületesebre vettem az ívet
- semmi huligánkodás, elvégre felnőttek vagyunk már, ez nekem szól nem másnak:)
- egy kis segítséggel beálltam a garázsba, majd még többször visszamentem a nap folyamán megnézni:D


Egyszerűen csodálatos, a lényeg ugyan az mint a 155, csak tökéletesebb, jobb, újabb, Alfább, de ugyan az, a motorhang, az élő futómű, agilis, minden rezfülésre reagáló autó!!!!
Le vagyok nyűgözve!