Mivel esőt is mond holnapra, kelleni is fog az autó (ha már van, inkább ezzel rohangálok a városban holnap), úgy döntöttem nem húzom halasztom, összerakom.
Lent volt a lökös, láttam mi van alatta. A két oldalsó "létra" szokásos módon rozsdásodik, de nincs atomjaira rohadva.
Kapott a legyezőkoronggal ahol elértem és egyelőre levédtem rozsdagátló festékel a lecsiszolt helyeken.
Gondolkoztam, hogy mi legyen a sárvédőkkel, de egyelőre nem álltam neki. Annyira nem vészes még egyik sem, ezt inkább majd kasznisra bízom.
A lökhárítót feltettem, ami csavart kellett cseréltem.
Az eredmény? Gyönyörűen fut az autó vonala, minden mindennel passzol. A lökhárító is, sárvédők eleje, motorháztető, ajtók-sárvédők találkozása.
146-nál ezt az állapotot nem könnyű elérni az a tapasztalatom, de ez most tökéletes. Az eddigi legszebb vonalú 146-om ez most így.
Pont ez az egyik ami miatt megálltam, és nem rántottam le a sárvédőt. Az a gondolatom, hogy a két rozsdamentesnek le kéne vágni csak az alját, és rátoldani a gyári sárvédőkre. Így tuti megmarad az eredeti szép vonala az autónak, és megszabadulok a rozsdától is. Mellesleg csak alul kell belefújni. Nem új autó már, nem szabad a makulátlanságra törekedni.
Erre jutottam. Legyen az autó vonala tökéletes, nézzen ki igényesen, normálisan, rozsda ne legyen rajta, de belefújás lehet, kicsi karc, épp észrevehető színeltérés lehet. Lassan 22 éves autó, gyári fényezéssel, nekem ez így "romantikusabb", mint egy csitt-fittire restaurált autó. Lehet hogy nincs igazam persze.
De most örülök, mert jól néz ki :-)
Örömömben a váltógombot és bőr szoknyákat is feltettem, hiszen nem azért vettem, hogy majd eladjam. Fogni akarom, kapcsolni vele a sebességet. Egy élmény :-)
Az autó most vállalható, ha így marad is jó. Nyilván nem tökéletes, pár dolgot, apró rozsdát majd kasznisnál orvosolunk. Csak módjával, ésszel, amennyi kell ahhoz, hogy szép is legyen és el se porladjon.
