WarbiRunner (Gyuri) - főkép
>> SzervizAlfa 159 2.4 Jtd Elegante 4x2 TI // 2018-08-11

Szerdán volt pár elintéznivalóm itt helyben, a TD most nincs itthon, amúgy is 36 fok volt kint, hát mentem a feketével. Átértem a városon amikor egy rántással jelezte, hogy valami nem oké. Aztán vészmódba tette magát, és az összes hárombetűs kikapcsolása mellett bevágta a durcát. Leálltam, újraindítottam, ugyanez. Egy henger nem megy (cylinder 1 no signal). Alapvetően nem tragikus, pont olyan hangja van mint egy 1.9-nek :-) Viszont rángatott és nem váltott. 300mre voltam a könyvelőirodától, gondoltam ha már elindultam, el is visz odáig, nem adjuk fel :-)

Ott ügyek elintézve, hazafelé pedig próbáltam okosan útvonalat választani, ahol nem nagy gond, hogy 2-esben tudok csak menni. Közben betértem egy benzinkútra, két okból. Másnap 500km várt ránk, és hirtelen alsó osztás helyett üreset kezdett jelezni a szintmérő is. Na mondom nehogy ez szívasson meg, teletankolom.
Volt benne még 10 liter, akkor innentől tuti hogy injektor csatlakozó.

Hazaszenvedtem a dögöt, nagy nehezen beálltam a védőtető alá. Tudni kell, hogy vészmódban minden váltó üzemmód váltásra (N-D-R között) akkora ütéssel vált módot, hogy szinte fáj. Van egy módszer amivel ezt ki lehet cselezni:
Autó leállít. Újra beindít, és még mielőtt rájön, hogy hoppá vészmódba kell kapcsolni, gyorsan módot kell váltani. Izgalmas így 2 leállítással betolatni a beállóba. :-)

A megoldás persze hogy az injektor csatlakozó volt. Tavaly szenvedtem már elég sokat vele, aztán úgy gondoltam, hogy megjavítottam az érintkezők megtisztításával és összenyomkodásával. Azért sejtettem hogy nem, csak lusta voltam...
De rendes volt az autóm, hogy időben szólt, nem az M3-mason döglöttünk le másnap 35 fokban.

Szóval nekiálltam és a rég kiszerelt boxról levagdostam a régi típusú csatlakozókat. Ilyen volt a 105 lovastól kezdve az összes jtd-n 2005-ig, soha egyikkel sem volt gond. Egy óra alatt szépen gondosan zsugorcsövezve, csavart érpárként a vezetékeket rendesen megtekerve, védőcsövezve feltettem az új csatlakozókat. Látványra is szebb mint volt, és tudom, hogy ezzel soha az életben nem lesz többet gond. Ismét ingyen javítottam, úgy tűnik ez az autó már csak ilyen, szereti ha kicsit barkácsolok rajta.

Mikor kész lett, csaptam egy próbakört. Érdekes, de finomabb lett a váltó. Ezt már akkor is megállapítottam, amikor csak összenyomkodtam az érintkezőket tavaly. D-ben fékkel állva is simább a motor járása, nem kezd el finoman remegni.
Az 500km-t azóta gond nélkül letudta meglehetősen gyorsan, kényelmesen, szóval minden újra rendben. Csak egy kis gondoskodást kért, megkapta :-D

>> AutóápolásAlfa 159 2.4 Jtd Elegante 4x2 TI // 2018-07-24

Ezzel az autóval megkaptam a számomra tökéletes belteret. Ritka kombináció, nagyon szeretem. Igazi olaszos burjánzó luxus érzet. Hálából a szépségéért idén is megkapta az ápolást. AutoGlym tisztítóval és balzsammal gondosan megtisztítottam az amúgy még mindig újszerű bőrfelületeket. Van belőle bőven, eltartott egy darabig.

A fekete bőrpanelek mellesleg fel is fényesednek, ez tavaly, első alkalommal ijesztő volt. Kicsit meg is bántam, hogy rákentem a balzsamot. Aztán a mikroszálas törlővel áttörölve (mégegyszer kb a 100nm-nyi felületet :-) )picit már felmattul. Majd nagyjából 2 nap múlva beszívódik az anyagba, és újra szürkés matt lesz a bőr felülete.

>> SzervizAlfa 146 TD // 2018-07-21

Ma megtörtént az éves olaj és szűrők cseréje. Aknán átnéztük az autót, mint minden ilyen alkalommal. Futómű rendben, motortartók, kormány összekötők okés, semmi rendelleneset nem találtunk. A légszűrőt magam cseréltem itthon, közben a motorteret is átnéztem, pótoltam végre a hiányzó műanyagot, ahova a motorháztető kitámasztót kell beakasztani. Műszakilag még mindig top, szaladhat tovább az öreg szekér.

>> SzervizAlfa 146 TD // 2018-06-21

Mivel esőt is mond holnapra, kelleni is fog az autó (ha már van, inkább ezzel rohangálok a városban holnap), úgy döntöttem nem húzom halasztom, összerakom.
Lent volt a lökös, láttam mi van alatta. A két oldalsó "létra" szokásos módon rozsdásodik, de nincs atomjaira rohadva.
Kapott a legyezőkoronggal ahol elértem és egyelőre levédtem rozsdagátló festékel a lecsiszolt helyeken.
Gondolkoztam, hogy mi legyen a sárvédőkkel, de egyelőre nem álltam neki. Annyira nem vészes még egyik sem, ezt inkább majd kasznisra bízom.
A lökhárítót feltettem, ami csavart kellett cseréltem.

Az eredmény? Gyönyörűen fut az autó vonala, minden mindennel passzol. A lökhárító is, sárvédők eleje, motorháztető, ajtók-sárvédők találkozása.
146-nál ezt az állapotot nem könnyű elérni az a tapasztalatom, de ez most tökéletes. Az eddigi legszebb vonalú 146-om ez most így.

Pont ez az egyik ami miatt megálltam, és nem rántottam le a sárvédőt. Az a gondolatom, hogy a két rozsdamentesnek le kéne vágni csak az alját, és rátoldani a gyári sárvédőkre. Így tuti megmarad az eredeti szép vonala az autónak, és megszabadulok a rozsdától is. Mellesleg csak alul kell belefújni. Nem új autó már, nem szabad a makulátlanságra törekedni.

Erre jutottam. Legyen az autó vonala tökéletes, nézzen ki igényesen, normálisan, rozsda ne legyen rajta, de belefújás lehet, kicsi karc, épp észrevehető színeltérés lehet. Lassan 22 éves autó, gyári fényezéssel, nekem ez így "romantikusabb", mint egy csitt-fittire restaurált autó. Lehet hogy nincs igazam persze.

De most örülök, mert jól néz ki :-)

Örömömben a váltógombot és bőr szoknyákat is feltettem, hiszen nem azért vettem, hogy majd eladjam. Fogni akarom, kapcsolni vele a sebességet. Egy élmény :-)

Az autó most vállalható, ha így marad is jó. Nyilván nem tökéletes, pár dolgot, apró rozsdát majd kasznisnál orvosolunk. Csak módjával, ésszel, amennyi kell ahhoz, hogy szép is legyen és el se porladjon.

>> SzervizAlfa 146 TD // 2018-06-20

Ma autószétszedős lábbal keltem. Délelőtt még visszafogtam magam, nem kell az, hagyjuk, majd... Az ebéd utáni kávé begyújtotta a kályhát, szanaszét rámoltam az autót.
Ajtók le, rozsdátlan ajtók fel, összes csatlakozó kontakt sprayzve, minden apróság a helyére pakolva, új patentok a kárpitba, zárszerkezet tisztítva, zsírozva. Volt üregvédve az ajtó ami felment, ez látszik, azért megkínáltam egy kis zsírspray-vel, ha már fújkáltam a zárakat, zsanérokat. Ezt most úgy rendbe pakoltam, ahogy illik.
És egy élmény volt, ugyanis a 21 éves gyári ajtók még nem voltak szétszedve SOHA!
Ilyet még nem láttam. A kilincs mögötti kis műanyag takaró még soha sem volt kipattintva a helyéről. Ez tartott legtovább, hogy úgy szedjem ki, hogy minimálisan sérüljön.
A hangszórók mintha újak lennének, nincsenek elázva, megrozsdásodva.
A hangszóró rácsok füle megvan, és minden, minden teljesen újszerű. Hihetetlen.

A szerencse, hogy amit Dávid küldött ajtók, azok is gyáriak, bennük a védő fólia és minden apróság. Mindenből a jobbat építettem be, egyedül az ablakemelőkkel nem jógáztam. Működik az újban is, bár talán hangyányit lassabb.

És a vonala tökéletes, a záródás tökéletes. A szín erős napsütésben látszik, hogy nem pontosan illeszkedik, nagyon kicsi különbség van, de erre számítottam. Hiába azonos a színkód, ahhoz nagy mázli kell, hogy semennyire ne látszódjon a különbség.

A lököst is lerobbantottam, majd itt folytatom a munkát. A neheze megvolt, a látszó rozsda ezennel eltűnt, ajtók alja "javítva".

A sárvédőkkel várok, azzal még nem végleges a terv.

>> SzervizAlfa 159 2.4 Jtd Elegante 4x2 TI // 2018-06-04

A Selénia Rallyn véletlenül vettem észre, hogy törött a bal hátsó rugó. Egy típushiba utolért, valahol számítottam is rá, nem hangolt le különösebben.
Megrendeltem egy gyári rugót, egyelőre csak a töröttet cseréljük. Ha látok eltérést a két oldal között, akkor rendelek mégegyet, egyébként felesleges. Majd ha eltört az is.
Ha már szervizre vittem, rendeltem 5db izzítógyertyát is, tél óta panaszkodik az izzításra.

Tegnap megtörtént a csere. A kárpitok kipakolását a csomagtérből én vállaltam, a többit egy igen ügyes szerelőre bíztam. Eleinte kapták az ívet az olasz mérnökök a furán, látszólag fordítva bedugott alsó lengéscsillapító csavar miatt, de aztán megenyhült. Jól szerelhető autónak bizonyult a 159. A kárpitoknál meglepett, hogy milyen kevés patent rögzíti, és mennyire könnyű kivenni. A 146-ban van vagy 5-ször ennyi patent.
A kárpitok alatt viszont nagyon rendezett, szép, szinte ipari látvány fogadott. Ez az autó nagyon meg van építve.

Hogy haszna is legyen a blognak, a rugó így jön ki:

1. A kerék levétele után az alsó lengéscsillapító rögzítő csavar anyáját le kell venni.
2. A teljes teleszkóp egységet a kasznihoz rögzítő 4 csavart ki kell venni (kerékdob felől), ekkor már érdemes a rugóösszehúzóval a rugót összehúzni.
3. ülést előre hajtani, kárpitokat, szigetelő szivacsokat kirámolni. Ezen kár spórolni, tényleg pár perc, egy kis odafigyeléssel szépen kijönnek a patentok, nem törnek.
4. a lengéscsillapító tetején lévő anyát és gumírozott leszorítót le kel venni.
5. a lengéscsillapító egység ezután kifordul annyira (ha összehúztuk a rugót), hogy az alsó anya kihúzható!
6. alkatrészek összejelölése, mi merre nézett
7. rugó csere, lengéscsillapító egység összerakása
8. rugóösszehúzóval ismét húzzuk össze a rugót, így fog visszamenni a helyére.
9-10... rakjuk össze amit szétszedtünk

Elsőre nagyobb szívásnak tűnik, mint amekkora valójában. Megfelelő szerszámokkal nem bonyolult művelet.

Ami még a szerelőt is meglepte, hogy az izzítógyertyákat mennyire könnyű cserélni. Semmit nem kell bontani, semmi nem volt felkokszolódva, csak simán ki kellett tekerni a régit, be az újat.
Én még itthon, mivel gázolajszagot éreztem hazafelé, kicseréltem egy résolajcsövet. Az izzítógyertya cserekor kapott annyi stresszt, hogy megadta magát. Hála az égnek, hogy így. Azt a csövet valaki már cserélte, de olyan rossz minőségűre, hogy tört a kezemben, mint a ropi.

Az autó rendben, alul, felül átnézve, még mindig olyan élmény, mint egy új autó. Nincs egy rozsdapötty, mindenhol tiszta és könnyen engedő csavarok, minden apró patent, kötegelő, műanyag a helyén.

km állás: 149070 (a fotót elfelejtettem)

>> AutóápolásAlfa 146 TD // 2018-06-02

Megézkezett DeezL kartárstól a zöld pakk, ezúton is köszönet a korrekt alkatrészekért:

- Két rozsdától mentes ajtó teljes belső berendezésével, gyári fóliabetétekkel, tükrökkel, minimális hibákkal.
- egy motorháztető (még nem tudom melyik kerül fel, mindkettőt fényezni kell)
- és egy lökhárító kompletten ködlámpákkal, keretekkel.
Plusz még néhány apró műanyag alkatrész.

Ma nekiálltam letakarítani az elemeket, hogy tisztán vigyem a kasznishoz, illetve lássam az állapotot.
Már csak egy jobb első sárvédő hiányzik, és kezdődhet a felújítás.

Hogy kezdődik e, és milyen nagy lélegzetű lesz, még nem tudom. Kis felújítás? Teljes felújítás? Autó csere? Lesz ahogy lesz..

>> EseményAlfa 159 2.4 Jtd Elegante 4x2 TI // 2018-05-30

Az év fénypontja ez az Alfás találkozó. Csodás kirándulás, jó játék, és élvezetes verseny. Idén úgy alakult, hogy lejjebb adtunk a kalandvágyból, a kényelmes, csendes 159-et választottuk "versenyautónak". A helyszín ezúttal az Őrség gyönyörű hegyvidéke volt. Már előző nap odautaztunk, hogy letudjuk az 550km autózást keresztül az országon. Több megállóval, kényelmesen szinte észre sem vettük ezt a távot. A marcona fekete autó átrepített minket keletről nyugatra.
Még aznap este elgurultunk Hegyhátszentjakabra a kempingbe regisztrálni, barátokkal, ismerősökkel pár szót váltani, kicsit hangolódni. A hangulat már ott volt a levegőben, de másnap reggel volt az igazi. A helyszínt nagyon jól sikerült megválasztani, családias hangulata volt az Alfás nyüzsgésnek. Mégis volt minden. Színpad, étel, ital, gyerekeknek játszótér, és mindenhol Alfák.
Minden évben hamar szeretünk indulni, hogy a gyerekekkel még ésszerű időben visszaérjünk ebédelni. Másként meg kéne állnunk valahol egy ebédre, ami nem fér bele sehogy a verseny időbe.
Idén ügyes volt a csapatom, a gyerekek sok feladatnál meglepően figyelmesnek bizonyultak, jópár pontot szereztek. A navigátorom pedig már nagyon profi, nem első versenyünk :-)
A hangulat végig tökéletes volt, a feladatok nagyon ötletesek voltak, a "Vasvári templomot" kerestük egy darabig. hol lehet, hisz Rönökön vagyunk? Es szerzett pár vidám percet, mikor az egyik Alfás csendben kilopódzva a rönöki templomban zajló esküvőről a társának odaszólt:" most épp 48-an vannak bent". Később vidáman számolgattuk az életfa ágait (rosszul), kerestük a fűben, QV felniben, fal tetején elrejtett logókat, és útközben villogtunk intettünk a sok ismerős és ismeretlen Alfásnak. Az állomásokon is jó volt összefutni azzal a pár ismerőssel, akikkel sokszor csak itt, évente egyszer tudunk pár szót váltani.
A kempingbe úgy gurultunk be, hogy "vége? de kár.." Nagyon hamar elrepült az a majd 4 óra, de örök élmény. Mondanom sem kell, hiába vittünk sok lóerőt, sikerült verseny pályafutásunkban először lassúnak lennünk.
Ez volt a 9. rally amin résztvettem, és talán az eddigi legjobban sikerült. Eddig is a kedvenc Alfás eseményem volt, de most valahogy sikerült a családias légkört összehozni a profi szervezéssel. Az eredményhirdetésig is repült az idő, nem vártuk tűkön ülve, kellemesen el lehetett tölteni azt a pár órahosszát.
Másnap pedig, ahogy ez szokott lenni, visszamentünk olyan helyekre, amit a verseny kötött ideje alatt nem tudtunk megnézni.
Jó volt, nagyon jó, köszönjük mindenkinek, aki szervezte, vagy bármit hozzátett ahhoz, hogy ez megvalósulhasson!

>> Tuning és extraAlfa 146 TD // 2018-05-16

Gyengének éreztem kicsit az öreg vasat. Nem tudom, hogy csak a 159-hez szoktam hozzá nagyon, vagy tényleg volt már jobb erőben. Vagy csak a nagy meleg gyengítette el kicsit? Mindegy is, mert mióta Jorjie elküldte nekem azt a törött házú adagolót, nagyon érdekel a működése. Szög egyszerű, mégis okosan kigrammolt kis szerkezet, óvatosan kell hozzányúlni. Először olvastam kicsit. Krézi dízeltől a Tipo topicig sokmindent.

Aztán nekiláttam a "tanuló" adagoló LDA részét szétszedni. Bonyolultabb leírni, mint szétszedni és megérteni. Egy kis tüskét nyom rugó ellenében a turbónyomás. A tüske kúp profilja lényegében a maximum mennyiséget limitálja. Olyan, mintha a gázpedál maximum csavart tekergetnénk turbónyomás függvényében.

A működését ki is próbáltam, rákötöttem a kompresszorra, és megnéztem, hogy mi mit befolyásol. Rájöttem, hogy nincs túl precízkedve, egy kis műanyag gyűrű van a tüske nyakánál. Ennek a vastagsága határozza meg, hogy meddig tud lemenni a tüske, vagyis meddig tud felcsúszni a szabályozó tüske a kúpon.

Elsőre szemre megfaragtam a tartalék adagoló tüskéjét, és mentem egy kört. Okádta a füstöt szegény autó. Viszont rettentően szaladt, nagyon nyomatékos volt. Nyilván így nem maradhatott, de azt megtapasztaltam, hogy mit lehet kihozni a motorból csak mennyiség növeléssel. Ezt kéne összehozni füsthatárig visszavéve az anyagot.

Kivettem a tüskét, és nézegettem a kettőt kézben. Aha.. nem egyformák, és a gyűrű sem egyforma rajtuk! Az autó gyári tüskéje picit enyhébb lejtésű, de hosszabban csúszik rajta a szabályzó tüske a vékonyabb ütköző gyűrű miatt. Tehát a pót tüském eleve több anyagot ad, és én még ezt jól megcsiszoltam.
A második kísérlethez már tolómérőztem szorgalmasan. Megmértem a gyárit , negyeddel elforgatva a gyárit (ami úgy beépítve alul már épp pamacsoz) és a túlreszeltet. Kicsit még mindig érzésre támaszkodva meghatároztam a cél profilt, aztán gravírgéppel nekiláttam előállítani. Vagy 20 percig apránként művészkedtem ki az elgondolt profilt. Ez most nem "horpad", hanem inkább "púpos. Így alul, kicsi nyomáson nem fog úgy füstölni, nagyobb nyomásnál fogja gyorsan növelni az adagot. Így persze lassabb lesz a turbó felpörgése, de most jó ez így, csak ne füstöljön.

A ki-be szerelések közben pedig kiderült még valami. Ez volt rossz az autón eleve. Pár reggeli iskola menet után, ha én vittem el az autót, az első padlógázra retteneteset kormolt. Vizsgán is gond volt a füsttel, ami aztán eltűnt. Az ok: leragadt a tüske. Valószínű, hogy azokkal a kormolós padlógázakkal akasztottam vissza, azután mindig tökéletesen, füstmentesen szaladt a gép.

Most a tuning tüske van benne, azóta nem tapasztaltam ezt a leragadást, de lehet egy zsírozásra még szétszedem majd. És az eredmény? Naná, hogy jobban megy. Nem lett annyira eszelős, mint a túlreszelt tüskével, de érezhetően fürgébb, jobban reagál, szépet gyorsul. Egy elég új BMW-vel kekeckedtem kicsit, csak hogy lássam hogy állunk :-) Kiprovokálta.. A tapadás volt a gond, nem a motorerő, úgyhogy pont jól állunk, elég lesz ez így.

Ha kijön rá a lépés, az előtöltés finomhangolása a következő, kicsit puhább járás nem volna ellenemre, ennyire nem volt régen kattogós. Elvileg csak 1 fokkal van nagyobb előtöltésre téve, de szeretném gyári értékre rakatni.

Update 2018.05.19.:
Még mindig sokallam a füstöt. Megmértem a tartalék adagoló füstcsavar beállítását, és átállítottam oda az autón. Alig volt szegénynek alapjárata, eléggé csattogós is lett, viszont nulla lett a füst. Innen indulva óvatosan tekertem beljebb a füstcsavart, figyelve az alapjáratot. A kontra csavar miatt nem egyszerű finoman beállítani, mert a kontra lehúzásakor még mozdul egy picit a füstcsavar is. Végül sikerült találnom egy olyan állást, ahol minden jónak tűnik. Kis füstpamacs van csak, az alapjárat normális (persze ez külön is állítható), és a motor hangja is normális, nem csattog. Menet közben teljesen elhalkult az autó. Egyelőre így marad.

>> SzervizAlfa 146 TD // 2018-05-02

A turbócsövet (és még két gumicsövet) tartó lemez alkatrész egy tervezési hiba. Előbb meghajlik, így a turbócső hozzáér az akkumulátor széléhez és szépen kidörzsölődik.
Aztán végül feladja és eltörik. A hengerfejezéskor a szerelő lelkiismeretesen meghegesztette, örültem. Aztán tegnap megint törve találtam. Persze, nyilván nem a hegesztésnél, most kicsit alatta.
Fotózhatatlan helyen van, és siettem is, de valamennyire azért megörökítettem a dolgot.
Ez törjön el, ha tud!

Levezetésként megigazítottam a szervo tartályt, mert valaki, valamikor rosszul tette vissza. A csavart rátekerte, de a másik oldalon nem akasztotta be a helyére. Ezért állt olyan kis bizonytalanul.