Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Még múlthét pénteken (feb 27) történt,...kiálltam az udvarról, becsuktam a kaput, majd beültem, kuplung be. Szokatlan nyekléssel ment be a pedál, valami eltört. A brutál kemény kuplungom felpuhult, de ment az autó, sőt egész finom lett a váltás. A szerelő szerint a kinyomócsapágy haldoklik, ami lefűrészelt egy-két szintén utolsókat rúgó lamellát a szerkezetből.
Aztán teltek a kilóméterek itt helyben, városban, nem mertem vele messzebb menni. Egyszerre csak elkezdett hallatni magáról a bűnös, elkezdett kerregni a kinyomócsapágy és elindulni is nehezebb lett az autóval. Mondom fene bánja, működik, mejünk. Persze az alkatrészeket elkezdtem szervezni. Közben hétfőn reggel ment műszakira a vas, szóval jókor jött az egész azzal együtt, hogy a javított szélvédőrepedésből kijött a ragasztó. A fólia miatt amúgy is okosműszaki volt, hát még emeltük a tétet. Minden megfelelt amúgy műszakilag, csak alig bírták leszedni szegényt a fékpadról...na nem baj, túlestünk rajta. Kedden már feltűnően nehéz volt az indulás, berázza az autót, ha nem ügyeskedek és irdatlanul csúnyán kezdett szólni a kinyomócsapágy. Tegnapra ez odáig fajult, hogy bent rendesen hallatszik, mikor 2000 fölött "berág" a csapágy. Rádió hangerő fel, működik, menjünk. Na persze közben a váltások elkezdtek zakkanósabbá is válni, és meglepetésemre 4-esben meg is csúszott a kuplung. Vagyis minden alkatrésze szépen egyszerre eltávozni készül. Közben megérkeztek a cuccok hozzá Erhard jóvoltából, de még a gépnek mennie kell egy kicsit, kb szombaton tudom letenni, addig meg óvatosság és reménység...és pályafutásom legjobb városi fogyasztása...

Debrecen - Budapest - Debrecen .Odafelé hóesés, nedves aszfalt, néhol víztócsákkal, néhol már megmaradó hóval. 140-150-es tempó simán tartható volt. Visszafelé aztán elszabadult az időjárás rendesen. Már Gödöllőnél figyelni kellett az út szélét, kezdett rendesen megmaradni a hó, a forgalom meg bebénult, a sok fakezűfalábú azt se tudta mi van. 130-140 még itt is biztonsággal ment, pici bizonytalansága sem volt az autónak, mintha észre sem venné, hogy kint mi van. Aztán egyre gyűlt a hó, egyre maradtak le a többiek. Lassan kezdtem visszább venni én is, de egészen extrém módon nem érzékelte az autó, hogy valójában már havon fut. Félúton már legalább centi havon mentünk, és végig nagy pelyhekben hullott. Egy idő után ráálltam 4-es 100-ra, a bizottság kedvéért, de továbbra is minden rezzenése azt sugározta az autónak, hogy ez meg se kottyan neki. Hihetetlen biztonságérzete van, és nem hamis érzet, ez tud valamit...Egy bajom volt csak, a világítás az halovány gyenge. Majd kiküszöböljük...Debrecenben a jól kivilágított, elhagyatott havas utcák vártak, ez már a jutalomjáték volt, szépen csinálta amit diktáltam neki. Elég nehezen megfogalmazható az a "durcás vadászgép" érzés, ahogy csak megy, megy és totál nem érdekli semmi, csak törtet át a morcos pofájával mindenen

Reggelre leesett 20centi hó. Ha már fél órát takarítottam az autót és a kiállót, kimentem egy kicsit csapatni, csúszós úton még nem vagyunk összeszokott páros, csak alig volt alkalmam próbálgatni. Most is óvatosan kezdtem nagyon, nem is csúszott meg az autó egyáltalán. ahogy fokozatosan bátorodtam, rá kellett jönnöm, hogy ez orrnehéz elsőkerekes dízel létére végtelenül barátságosan viselkedik, teljesen uralható. A fent lévő TS800-as Conti gumik brutálisak, a kézifékes fordulót, farolásokat el lehet felejteni, nem lehet keresztberakni a farát "normálisan". Az "orrtolástól" féltem legjobban, nehéz motor van elöl, de alaptalanul. Persze tolja, de csak ha ökör módjára taposom kanyarban. És akkor sem rosszindulatúan csinálja, gázelvételre azonnal lendíti a seggét utánna. Ha sikerül jól eltalálni a kanyartempót és nem pörgetem, akkor szépen semlegesen sodródik, és ez nagy dolog! Eddig is sejtettem persze a dolgot, de hóban jól kiadja a futómű, hogy mit tud, főleg jó gumikkal. Hát nem rossz :-) Gondolom egy TS még jobb lehet, jobb a súlyeloszlása. Normál forgalomban a "fölényes magabiztosság" a megfelelő kifejezés, csak nézem, hogy mit össze szerencsétlenkedik a többi autós, ennek a gépnek meg meg se kottyan. Nem vezeti meg a latyak, nem "huzigálja" a víztócsa és egyáltalán tökéletesen rezzenéstelenül leköveti a kormány parancsait. Az agyamban ott van, hogy csúszós, latyakos az út, óvatosan, az autó meg flegmán felülemelkedik a helyzeten. És azt veszem észre, hogy ahova 10 perc alatt eljutunk nyáron, oda 10 perc alatt jutunk el télen is.

Egy hete sikerült elkapni egy sziklát a szélvédő bal szélével. Helyben be is repedt, azóta pedig miliméterről miliméterre kúszik tovább. Hogy szomorodna meg, 2 hét múlva műszaki, lehet, hogy lesz egy szélvédőcsere?

Ma a javítás is megesett, 2 pötty és egy halvány karc maradt a kavics emléke, de "máma már nem hasad tovább"...

Az illeszkedés nem az igazi. Főleg az ajtó és a sárvédő között feltűnő.

Ma este visszakaptam a verdát. Szép lett, jó lett, de nem tökéletes. Habár minden alkatrész új, a sárvédő nem tökéletesen illeszkedik az autó vonalaihoz, a gondos gazda szeme látja a milimétereket itt is, ott is. Nem vészes amúgy, de láthatóan minden illesztésen csalni kellett. A szín szép, a műanyagos munkák tökéletesek, a lökhárító szebb, mint volt. A futómű hivatalosan tökéletes, a torony, lengőkar bekötések jó helyen vannak. A beállítás is jó értékkel sikerült. Mégis mintha húzna jobbra egy hangyányit. Minimális a dolog, valószínű a szilentcserékkel el is fog múlni. De ezt már csak jövőre...

Dec 5. ma felrakattam 4 új Continental WinterContact TS800-at, 185/65r14 méretben. A bal első felnit elküldtem hátra, valószínű nem tett jót neki a kocc, elég nagy súly kellett rá. És láss csodát, az autó egyenesen fut! Végre minden helyreállt..

Dec 6. Egy 20 perces telefonálás közben tenyérrel nekitámaszkodva apránként nyomogatva beállítottam a hézagot a sárvédő és motorháztető közt. Annyi picit pont engedett. Hozzáállítottam a motorháztetőt, így már tetszik :-) Fönt az ajtó, motorháztető sárvédő hármas találkozásnál is kapott egy kis kiigazítást, mostmár ott is sokkal jobb az illeszkedés.

Az autó épülget, de sajna az eset után több, mint 2 héttel sem járunk közel ahhoz, hogy kész legyen. A lakatos munka kész, már vihetnék fényezni, de sajnos a futóműben valami még nem 100-as. Egyrészt bosszant, mert kéne az autó nagyon. Másrészt örülök, hogy lelkiismeretes szerelők kezében van, akik nem adják úgy vissza alám, hogy az első kanyarban felkenődjek. Úgyhogy most futómű állító padon vizsgálják minden porcikáját, én meg várom a letaglózó telefont, hogy vehetek 2 gólyalábat...vagy szerezhetek beszerezhetetlen csonkállványt. Jó verzió sajnos nincs, autót összetörni nem kifizetődő. Nagyon nem.

Nov.28. A szerelővel beszéltem, nem lett semmi másnak baja, beállították a futóművet, jövőhéten gurulhatunk!

Nov.11 13:22...kiparkolás két autó közül...csatt...nem egyértelmű körülmények...
Nem is érdekelt ki a hibás, vagy hibásabb. Tény, hogy nem láttam, hogy jön, kérdés honnan jött, és mennyivel. Elvitázhattunk volna rajta sokat, úgyhogy lezártam az ügyet, még aznap szétszedettem az autó orrát, másnap a biztosítónál elismertem a felelősségem, legyünk túl rajta. Az anyagi dolgokat meg más síkra tereltem...
Azóta rádöbbentem, hogy Alfázni mókás, de Alfát összerakatni kevésbé. Alkatrész se égen, se földön nincs hozzá. A váznyúlványra hegesztett tartó cserés lett, Budapestre kellett utaznom érte. Sárvédőt hoztam ugyan, de mivel boxeré, nem jó rá. Úgyhogy hétfőn felhívom a kasztnist, hogy ideiglenesen tegye fel a boxi sárvédőt, és hozza vissza a trakeszt, nagyon kell, nem fér bele még egy hét kiesés.
A többit meglátjuk...

Hosszú hétvégén Sárváron pihentünk, amit jó kis Alfázással tettünk teljessé. Hazafelé nagyon vidáman szaladt a "trakesz", közepes forgalom mellett Sárvár, 84-es út, 8-as út, M7, Budapest, M3 Debrecen útvonalon 4ó15p tiszta menetidőt produkáltunk (434km) 6.1 lityis fogyasztás mellett.

Tegnap betöltöttük a 140 ezret. 140-el.
200 ezer fölött asszem gondban leszek az ilyen stílusoskodó fotókkal :-))