Blog >> quadrifoglio >> ocra
Az autóra és a garázsra is ráfért a mosás. Csillog-villog.
Mi lehetne jobb egy túránál péntek 13-án? Ha az autón ott díszeleg a négylevelű, baj nem történhet.
Vágytam a hegyekbe, nekem ez a drogom. Egész héten naponta többször néztem az időjárást a rózsnyói térségben. A péntek ismét jónak ígérkezett. 22 fok, száraz.
Csütörtökön megvolt a kötelező szerviz, hadd lássa az új olaj, mi vár rá. Döntöttem, megyek.
A múlt pénteki túra legjavát szemeztem ki ez alkalommal. Szirk - Turcsok - kőbánya, Krasznahorkaváralja - Dénes - Szomolnok - Stósz.
Induláskor ismét időjárás szemle. Hoppá, éjszaka esett a hegyekben. Fenébe. Nem sok esett, de hiába a 22 fok az árnyékos helyeken bizony vizes lesz az út. Ha most mégsem megyek, talán idén már nem lesz alkalom. De ha vizes, fújhatom a tapadást. Sebaj, ideje szintet lépni. Lássuk, milyen kezes a Giulia!
Odafelé rövid úton, spórolósan. M5 - M31 - M3 - 21 - 23 - 25. Tarnalelesz után azért melegítésképpen kicsit nyomtam, de a fehér aszfalt a mumusom, ott csak óvatosan.
Ózdon tankolás (342 km, 32 l), ebéd. Bánréve - Tornalja utána ráhangolódás Gömörfalva - Deresk - Gömörrákos szakszon ezúttal D-ben. Ez nyitottabb táj, javarészt száraz volt az út, lehetett nyomni, de Race-t nem kapcsoltam.
Az 526-on Rákostól Szirkig túl kell élni. Olyan szar az út, mintha itthon mennék egy mellékúton. Na de az elágazás után kezdődik a móka. Bal jobb bal felfelé, be az erdőbe bukkanó, vizes, bassza meg, vissza a tempóból, de Race marad.
Út mellett lézengő emberek, faluban pár gyerek, integetnek. Száraz, nyomás fel a hegyre. Éles visszafordítók, pár egyenes szakasz, enyhe ívek, árnyék és napsütés váltja egymást. Ennek megfelelően vizes és száraz foltok az úton. Tapogatózom, hol a határ? A buszmegálló után széles aszfalt, van hely, nedves, ne szarakodj Laci, padlógáz. A balos visszafordítót úgy sikerült bevenni, mint a nagyoknak. 2-ben kanyar közepén nagy gáz, kitört jobbra, finom kormánymozdulat, tartva, kilinccsel előre, lágyan egyenesbe, 3, jön a jobbos az előző mintájára. Mire jó a vizes aszfalt :D
Turcsok után (keleti oldal) komolyabb víz volt az erdőben. Votl kanyar, ahol a lendülettől indult a fara. Az eleje viszont tapadt, az autó játékosabb lett, ficánkolt. A gázzal csínján kellett bánni. Kőbányánál fordultam vissza. Ott minden száraz, lehet gyakoroloni a gyorsulást.
Több autó volt, mint egy hete, kb. 4 :) Előztem egy nénit felfelé vizesen, riszált a segge. Kormánnyal lekövettem, de szerintem ez a difi beleszól. Nagyon kezes. Hajtűknél kilinccsel előre, nagyon adja.
3x tettem meg a szakaszt oda-vissza. Bal lábbal fékeztem legtöbbször, remekül irányítható az autó. Bal a féken, jobb a gázon, azonnali reakció. Azért a beszarásjelző villogott, amikor fejben összekevertem a lábaim és a gázt nyomtam fék helyett :S Ha a pedál fölött tartom a bal lábam, hamar elfárad. A hátsó combizmom be akart görcsölni párszor.
Közben Szirknél közönségem lett. A gyerekek kiültek az út mellé és integetve ugrálva üdvözöltek újra és újra. Az erdőben diót szedegető férfi is integetett, taposott a lábával, hogy nyomjam neki. Kapott is egy riszálást. Ácsi! Ne most dobjam el, közönség előtt. Közben száradt az aszfalt, fogyott a benzin, irány Rozsnyó.
526-on mentem tovább Csetnek irányába. A vonalvezetés kiváló, Rákos - Nandrás között az aszfalt lehetne jobb. Az egyik balosban valami leért.
Csetneknél Restér felé kerülve mentem Rozsnyóba. Tankolás (52 l) után a cél Stósz.
Dénes felé felfele egy Passat nem akart elengedni. A hanghatások és a közeledés nem győzte meg. Sajnos az út keskeny, balról szalagkorlát, ha nem húzodik le, nem férek el. Anyád. Hopp egy rés, megvagy! Dudál, villog, magában forrong. Mi szükség erre?
Szomolnok felett a kápolnánál megálltam egy pár kép erejéig. Utána tovább Stószra, majd onnan vissza Krasznahorkaváraljára. El is telt az erre szánt idő, de ha már itt vagyok még egy Dénes oda-visszát csak megyek.
Dénestől felfelé elképesztő. Amit a kocsi produkál, megunhatatlan. Bal hajtű 2-ben, nagygáz, kis risza után betapad, préselődsz az ülésbe, 3, fék, 2, jobb hajtű, nagygáz, kis risza után betapad, 3, 4, enyhe balos, fék 3, 2, jobb hajtű, nagygáz, kis risza után betapad, 3, 4, 5, fék, 4, 3, 2, bal hajtű, nagygáz, kis risza után betapad, 3, 4, 5, fék 4, jobb 3, átbuksz a gerincen. Favorit.
Gyorsan letelt az idő, minden pillanatát élveztem, sokat tanultam. 1113 km, több mint 13 óra mozgásban. Hazafelé Salgótarján felé (tankolás 36 l), 21-es után beszoptam az M3-ason, ott elment fél óra két lehajtó között. 3-ason folytattam az M31-ig. Tömeg.
Tavasszal 2-3 nap közelben alvás (sátorban) és azt a 800 km-t ami az oda-vissza utazással eltöltök, inkább a hegyen tolom el. 400 kijön belőle. Őrület.
Ja és kamera, kell egy kamera.
Szeptember után újra Szlovákia. Nyakamon az éves szerviz, még egy ezres belefér, már csak jó idő kell.
6. péntek jónak ígérkezett és mennyire az volt, nem tudok betelni. Basszus mennék újra.
Nem tudtam korán indulni, de hűvös is volt délelőtt. Ózdon még 12 fok volt 10 órakor. 21-esen mentem, utána 23 és Pétervására után Zabar felé. Domaháza és Hagony között volt csak kifogástalan minőségű de fehér aszfalt. Vonalvezetése olyan, mint Jósvafő - Szin között. Ózdon tankoltam (39 l / 335 km) és kajáltam.
11:30 körül értem Tornaljára. 14 fok volt, napsütés.
A Gömörfalva - Gömörrákos szakaszt A módban kézi váltással nyomtam végig. Így is elég élményt nyújtott, végig vigyorogtam.
Utána elmentem Nyustáig. Valóban több helyen vacak a burkolat, kihagyható. Melegebb volt már, Race-ben hajtottam. Nyustától vissza Szirk - Lubény. A kőbányánál visszafordultam, mentem az 526 elágazásig és újra Lubény felé. Kurvajó ez a szakasz. A falvakban integettek a gyerekek, kaptak műsort.
Ideje fejlődni, egy életem egy halálom, a ballábas fékezést kipróbálom. Hú, azért fostam, nehogy elbaltázzam és korlátot fogjak, de kár volt. A lábam jól elfér, a fék szépen adagolható és közben váltani is lehet. A jobb lábom a gázpedálon, semmi késlekedés, az autó mintha új fokozatra kapcsolt volna. Remek összhang, finom mozgás, egy tánc, profi.
Jolsva - Csetnek után Restér felé. Restér - Henckó szakaszt megjártam még oda-vissza, nagyon tetszett. Tankolás Rozsnyón (csak 20 l, hogy elég legyen Ózdig, 222 km eddig), vissza Veszverés - Nyilas - Szepespatak - Szomolnok - Stósz - Dénes - Krasznahorkaváralja.
Nyilasig több kanyarban is aszfaltoztak, sávszűkítés, felmart burkolat nehezítette a haladást. Nyilas után a hegyen több szakaszon teljes burkolatjavítás folyamatban. Lámpás irányítás, torlódás, aszfaltmorzsák. Tavaszra jó lesz.
A völgyben jót autóztam Szepesremete felé, haladós. Egy hatalmas szarvas állt az árokban az út szélén. Lefékeztem, megfordult és bement az erdőbe.
Szomolnok - Stósz szenzációs. Csak egy oda-visszát mentem, későre járt, néhány északi kanyarban páralecsapódás jelentkezett.
Dénes - Krasznahorkaváralja ütős. Egy autót értem utol, szembe 2 autó jött, 1 motoros és 1 bringás. Nem volt gond, de keskeny, nem lehet nyomni csak ha belátom a szakaszt. De akkor aztán hajrá. Lefele jövet egy visszafordító előtt hosszú egyenes enyhe ívekkel, a kanyarban egy faszi időzött az autója mellett. Felfigyelt a hangokra ahogy megérkezek féktávra és pakolom vissza a fokozatokat. Látva az arcát, nem hitte, hogy ott elfordulok :D
Nem maradt időm játékra, indultam haza. 16-os Tornaljáig, Ózdon tankolás (51 l ment bele/ 202 km Rozsnyó óta, vagyis 71 l / 424 km). 25-ösön mentem Bekölce felé. Hűvös volt, gumik hidegek, fehér aszfalt, alig volt tapadás. Nagy küzdelemmel megelőztem egy F Astrát és alig tudtam lehagyni :D
Bekölce - Egercsehi szuper. Utána 23, 21, M3 ...
Összesen 1103 km, 12:35 úton töltött idő, 14 óra indulástól érkezésig. Messze van, de nincs jobb.
u.i.: egy meleg helyzet volt Bátonyterenyén. Körforgalom épül, lámpás terelés. Állok a sorban másodikként, balra egy utca. Érkezik egy néni a 30 éves puntoval, mossa a szerintem tiszta szélvédőt. Gondoltam ez vaksi. Vált a lámpa indulunk. Erre a nyanya gázt ad és fordul balra, mintha ott sem lennék. Ez tényleg vaksi bazdmeg. Nyomom a dudát és közben kilövök amennyire lehet, mert ez telibever. Megúsztam.
Szombaton egy kisebb Giulia különítménnyel vettünk részt a Balaton Park Circuit avatásán: Dénes Péter, Zoltan Garabuczi, Szabó Ferenc és én voltunk Q-val, Tóth Béla pedig egy Veloce-val.
Izgatottan vártuk a napot, amikor így öten egy csoportban felhajtunk a pályára. De az időjárás megtréfált. A verőfényes napsütés helyét egy hatalmas zivatarfelhő vette át, amelyet sikeresen elkísértem Kiskunfélegyházától Balatonfőkajárig.
A szakadó eső és a vízátfolyások sem tántorították el Zolit és Bélát, rótták a köröket. A döntésüket az időjárásra alkalmas gumi indokolta. Hárman a gyári Pirellikkel a szerencsétlenkedést elkerülendő, nem vállaltuk be a futamot, inkább átkértük magunkat a délutáni csoportba, amikor már minden bizonnyal száraz pályán verethetünk.
A számításunk bejött. Remek idő kerekedett délutánra, száraz aszfalton hajtottunk.
A pálya gyors, a három egyenes szakaszon (harmadik íves) valamivel 200 fölé tudtam gyorsítani. Az acélféket kimélendő a féktávokat hosszúra nyújtottam, Feri azonban rendesen nyúzta a karbon tárcsákat.
Mindannyian elégedetten szálltunk ki az etap után és izgatottan osztottuk meg élményeinket. Magam részéről mentem volna még. Az autó fantasztikus, fekszik neki ez a pálya. Gumi és a fék bírja a forszírozott tempót, de aki csak lazán körözgetni akar, annak is ajánlom. Várom a következő alkalmat.
