Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

A nyáron hanyagoltam az autót. Egyik oka a hőség volt. Nem szívesen nyúzom a technikát a nagy melegben. Szeptember első szombatja már alkalmasnak tűnt egy jó kis csapatásra.

Sajnos a kedvenc térségbe aznapra viharos időt jósolnak. Reggel még reménykedve nyitottam meg az előrejelzést, de a helyzet nem lett kedvezőbb. Hova érdemes elmenni?

Rozsnyó környéki utak olyan tömény élményt adnak, amely magasra teszi a mércét. Eger, Aggtelek eső, Mátra és a Dunántúl forgalmas. Selmecbánya környékét megpróbálom. Legutóbb 2 szakaszt ítéltünk érdemesnek, de kell ott lennie még többnek is. Térkép alapján ígéretesnek tűnik.

Lassan indult a nap. Kicsit későn, nyolckor indultam. Még le kellett mosnom a 4 hét alatt lerakódott port a kocsiról. Guminyomás beállítva, benzin van, gyerünk.
M5 szokásos torlódások, pár koccanás, sok a jármű. A süketek megállnak az út közepén, kiszállnak vitatkozni, lesem a tükröt, nem durrantanak-e hátba. M0 sima, M2 szintén. Rétságnál tankoltam.

A felhők eloszlottak, kéne egy napszemüveg. Balassagyarmaton találtam, kis kerülővel már Szlovákiában vagyok. Az Ipoly mellett 527-en megyek hosszan. Cél az 524 Hontmarót, Zsember, Báton keresztül.

A kaland Hontbagonya után kezdődik. Nappal most járok erre először, sötétben már voltam itt kétszer is. Annyira tetszett, hogy Selmecbányát elérve még egy oda-visszát mentem. A végére kavargott a gyomrom. Autósok alig, biciklisek inkább. Egyikük elismerően bólogatott, amikor már harmadszorra látott elsuhanni.

Tovább haladva hamar fordultam balra, bekeveredtem Selmecbánya óvárosba. Macskaköves úton döcögtem kicsit a többségében felújított ódon házak között.

Az 51-ről először Hodrushámor (2530) irányába mentem. Keskeny erdei út, többnyire lefelé vezet. Burkolat jó, kanyarok élvezetesek, forgalom csekély. Még az éjszakai eső nyomai látszanak az aszfalton, de a tapadás megvan. Egy SUV-t kellett csak megelőzni. A pihenőnél utolérve tetszését rövid dudával és integetéssel fejezte ki. Itt még jó szemmel nézik ezt a fajta huncutságot.

Az ebédet itt a pihenőben egy bánya bejárata mellett költöttem el. Békés hely, még egy csendélet is lógott a tető alól. Szőlősardót idézi.

Innen visszafelé vettem az irányt, de mielőtt az 51-re értem volna, egy újabb balos fordulóval bejártam a 2493-at Vihnyéig meg vissza. Egy másik SUV-os már nem volt kedves, szélesen közlekedett és lassan. Talán azt gondolta, úgysem férünk el egymás mellett. Útpadkát és dudát használtam, nyomás. Az elágazás gyorsan közeledett, meglepett, kicsit trükkös. A balra ívelő csatlakozás helyett az egyeneset tudtam használni, amely tele volt a parkolóból felhordott apró kaviccsal. Volt izgalom, pont a táblánál álltam meg.

51-ről ismét egy balos 2498 Szklenófürdőig oda-vissza kétszer, majd tovább az 51-en (haladós kanyargós) a Garam folyóig. Onnan 16-on (forgalmas tempós főút) Krivány, 526 Herencsvölgy, 529 (haladós, kanyargós, dombos) Breznóbánya, tankolás, uzsonna.

Rövid pihenő után a 72-t vettem célba. A 2378-on keresztül Vámos után csatlakoztam rá. Az idő borongósra fordult. A völgyben mindössze 15 fok volt, a hegyen felhőben keltem át. Az autó fűtésre kapcsolt, aszfalton páralecsapódás, mégsem volt gond a Pirellikkel. Gyors kanyarok, hosszú egyenesek. Izgalmas volt.
Innen a 18-on mentem még egy darabig. Vichodnánál fordultam vissza. Sok volt a felhő, későre is járt, ideje volt visszafordulni.

529-en ért a naplemente, megálltam pár fotóra. 51-en csúnya baleset történt az egyik kanyarban. Tűzoltók, mentő. Törmelékek között lassan el lehetett férni. Bassza meg.
524 sötétben a kanyarkövető fényszóróval nappalihoz közeli élményt nyújt. Pazar. Egy őz, később egy róka állt a szembe sávban. Nem volt gond. Báton még szusszantam egyet a postánál, hogy a hátra lévő bő 300 km-t egyben lenyomjam.

Ipolyság és Rétság között az út rémes. Tele van keresztbordákkal. Elengedtem két motorost, hadd menjenek, én csak döcögni fogok. Egyszer kétszer azért odaléptem, de mindig lassításra késztetett a felütő futómű fájdalmas dübögése.

Még egy gyors tankolást Rétságon be kellett iktatni. A pisztoly ma csak a tele tanknál kattant le, micsoda könnyebbség ez a nyári csöpögtetés után. Ez ma már a harmadik 50 liter.

Szegeden a szombat éjszakai népségnek adtam egy kis műsort. Régóta ki akartam próbálni. Egy 340i is mellém szegődött. Mielőtt elfajultak volna a dolgok, a belvárosi híd felé vettem az irányt. Azon éppen egy szirénázó Audi száguldott a belvárosba. Remélem nem rám hívták.

Kemény menet volt a mai. Giulia rendesen megdolgoztatott. Jöhet a következő.

Jót mentünk a múltkor, de a mátrai kaland hagyott egy kis űrt. Motoszkált bennem, menni kellene újra. Vasánap sógornőmet el kellett vinni a reptérre, onnan meg már nincsenek messze a hegyek. Kis kerülővel jövök haza.

11 körül voltam Egerben, 25-ös út tele, Mónosbél felé már kevesebben mentek. A falu után egy ezüst Arteon akart megkergetni, ne viccelj. Különben is elhúztam Balaton felé. A fehér aszfalt most sem tetszett. Ez alkalommal még az eleje is csúszkált. Ózdon tankolás, ebéd, késő van.

Elhatároztam, Szirket kihagyom, marad Nyilas, onnan tovább 535, 67, 66. Meg sem állok Poprádig (tankolni azért kell) majd fel az 534 Magastátra.
Persze Aggtelek, Jósvafő, Szin nem maradhat ki. Trizs után az erdőben van egy kombináció, ami legtöbbször megszívat. Jó lenne már megtanulnom. Egy bővülő balosból gyorsítok ki, enyhe emelkedő, majd lejtő és szűkebb jobbos. A csel ott van, hogy az emelkedő miatt az egyenesen menő földutat vélem jó iránynak a hiányzó fák látványa okán. Elememben voltam, ballal fékezni már rutin, nyomtam kanyarból kifelé, hopp a jobbos baszki. Nagy fék jobbra beránt, eleje fog, hátulja finoman indul, dolgozik a difi, dolgozok én is, megvan. Állat ez az autó.

Autók száma nullához közelített errefelé, chopperesből volt kettő. Szin felé bukkanó kipipálva. Jósvafő után páran küzdöttek egymással, de nem aggattak sokáig. Irány Pelsőc, Csetnek, Henckó, Veszverés, Nyilas.

A hegyről lefelé már nyúlt a fékem. Arra gondolok, a bal lábammal jobban igénybe veszem a féket. Többet használom, élesebben veszem a kanyarokat, belenyúlok íven ha kell és nincs meg az az idő, amíg átlépek jobbal a gázról. Olykor még együtt is nyomom a két pedált. Na ez az acél féknek már sok. Visszább kell venni. De azért betyár volt ahogy felvégtattam a hegyre.

Az 533-ason még elmentem az elágazásig, majd vissza Hollópatak felé. A keskeny hullámvasút fekszik az autónak, a 67-es széles gyors, a 66 Vernárig új, de a kanyarokban pirosra festették(?) az íveket és nincs meg a bizodalmam. Helyenként szemcsésnek tűnik, amelyek leválnak. A ritmusa sem jó, fura. Szepesvéghelyig van pár kanyar még, aztán Poprád után a látványé a főszerep. Az 534 széles és emelkedik a Magas-Tárta felé.

Magastátrán leparkoltam a sikló(?) közelében amivel 1250m-re jutottam fel. Kicsit sétáltam a gyalogúton az első patakig. Ott uzsonnáztam meg. Fél 5 körül volt már. Lenyűgöző a sziklás hegy látványa.

Hazafelé a bejárt úton jöttem kitérők nélkül. Poprádon még odafelé tankoltam (50l csepegtetve). A 3x megelőzött motorosokkal beszéltünk pár szót. Magyarok voltak Losonc környékéről. Ők egyenesen a Tátrához mentek, amíg én keringtem a kerülőutakon.

A Mátrát most sem hagytam ki. Már lemenőben volt a nap. Vasárnap este lévén nem kellett a forgalommal bajlódni. A legtöbb bajt a szélvédőn szétfolyó rovarok okozták. Parádfürdő után egy gyors takarítás után elindultam a felfutó felé. A mindenit, ez jól sikerült. Lefelé besárgult a kútoszlop, Gyöngyösig elgurulok. Itt ugyancsak 50l ment bele.

Autópályán nem volt gond.

1145 km
48893 km

Idén jóformán nem is használtam még az autót. Nem mondhatom, hogy a tavalyi benzin van még benne, de ritkán látott benzinkutat és kanyart az biztos. Szolnokon és Békéscsabán voltam vele, meg pár km-t gurultam helyben.

Június 7. egy ideje be volt karikázva a naptárban. Szlovák kör Ferivel, csupa izgalmas utakon.
Találkozó Egerben stílusosan benzinkúton. Nehezen megy a nafta a forró autóba. A csepegtetéstől beáll a jobb kezem.

A 25-ön indultunk. Jó az új aszfalt. Sajnos forgalmas ilyen időtájt, előzni kevés helyen lehet, hagyom. Ózdra Farkaslyuk felől megyünk, közben kis kitérővel Borsodnádasdra. A fehér aszfalton még gázt sem kell nyomni farcsóváláshoz. Nem szeretem, nem érzem az autót, közel a korlát.

Serényfalva után elpárolog a forgalom, nyomás, Szinig meg sem állunk. A bukkanó kötelező elem, utána mehetünk vissza Aggtelekre, onnan át a határon.
Pelsőc, Csetnek, Lubény, Szirk. Itt elvesztettem Ferit, mert rossz instrukciót adtam a szirki fordulót illetően. Én megszokásból Szirk után elmentem az 526 elágazásig. Kedvenc szakasz. A buszmegállóban várakoztam, amíg Feri ideér csinálok pár képet. De csak nem jön. Telefonon elértem, már elindult visszafelé, találkozzunk a Nagyrőcén a kúton.

Szirk felett kicsit lehet gyakorolni a fordulást, megyeget.

Nagyrőcén csepegtetés. Jó időbe telik így 50 litert beletenni a tankba. Tovább Veszverés, Nyilas. Hegyre fel zseniális. Szendvicsezni megálltunk Nyilason a templommal szemben. Éppen esküvő zajlott, épp elfértünk.

Kis pihenő után 533-ason fel a hegyre. Ott egy gyors fotózásra megálltunk, majd irány 546. Jó kanyarok vannak a völgyben is, de az izgalmas rész utána jön az 549-esen be az erdőbe. Szomolnok után az 548 hab a tortán. Kedvenc szakasz a templomtól Stószig meg vissza, többször is.

Ebben az egész autózásban a kanyarok és a domborzat változatossága és összhangja adja az élményt. Ezt kevés útvonal adja, zárt pálya meg még annál is kevesebb. Szerencsések vagyunk, hogy ezt megélhetjük. Ha társaság is van hozzá, még jobb.

Hazafelé ismét Aggtelek felé tértünk vissza. Ózd után Egercsehi felé vettük az irányt. A 25-ösön kivárásra autóztam. Pl. Szarvaskőnél megálltam, vártam, hogy eltávolodjanak az előttem haladók és csak akkor indultam, amikor jöttek mögöttem. Ez egész jól sikerült, Eger előtt csak 3 kanyar maradt ki. Eger után még egy mátrai kanyart beiktattunk.

A 24-es út fénypontja a parádsasvári felfutó. A visszafordító kanyarba érkezéssel hangolódok rá, 5-ből fékezve 2-be tartott gázon fordulok, kijárathoz közeledve gyorsítás, far elindul. Jó móka.
Ez esetben ez elmaradt, mert egy csapat motoros még Parádfürdő után lassításra intett, mérnek?

Egy-egy kanyart sikerült kiélveznem, de jórészt a megbújó trafit kerestem. 60-as, 40-es táblák, rossz vicc. Aztán az egyik visszafordítóban egy fickó integetett. Olaj az úton, motor a szalagkorlát alatt fekve, hát ez volt. Utána kicsit megeresztettem, berértem egy MX5-öt, kivárás, már jönnek is hátulról, 3-as BMW. Nem úgy sikerült, ahogy gondoltam, majd máskor, gyerünk haza.

Gyöngyösön elköszöntünk egymástól, ki-ki ment a maga útján. Jövünk még!

1144 km
47709 km

A nyekergés nyomába indultam. Felső lengőkarra gyanakodtam, hiszen a stabilizátor szilentjeit nem olyan rég cseréltem lila műanyagra.

Emelőre fel. Kerék le, stabpálca leköt. Na megvan a forrás. Mégis a rúd a ludas. Visszanézve a képeket, a nem is olyan rég 4 év 2 hónappal és 40 ekm-rel ezelőtt volt.

Szóval ez a lila műanyag sem bírja tovább a gyári szilentnél, de legalább a rudat nem ette meg. Később vissza tudom tenni a gyári gumit újabb 40 ekm-re. De most egy komplett új rudat kap. Még jó, hogy annak idején 2 GTA stabilizátort vettem.

Pár meglepetés azért még adódott ezen kívül. Jobb belső féltengely gumiharangról a bilincs eltűnt. A vezérlés műanyag fedelének egy csavarja szintén. Az alsó hűtő cső már tűréshatáron kívül eresztette a fagyállót. Nem halogathatom már tovább a javítását.

Kornél felajánlotta, hogy üregvédelemben, fényezés javításban számíthatok Rá. Most, hogy emelőre került az autó el tudott jönni ezzel foglalkozni. Lebontottuk a dobbetéteket és kiszedtük a gumidugókat. A kasztni jó álapotnak örvend. Nagy beavatkozás sehol sem szükséges. Érdekes, hogy a bal küszöbben egy cső húzódik. Először tákolásra gondoltunk, de gyári megoldásnak tűnik. Talán az oldal ütközés elleni védelmet hivatott erősíteni.

Amíg Ő a vegyszerekkel ügyködött, én nekiestem az elejének. A bölcső leengedése már rutinfeladat. Kipufogóhoz tömítés mindig van bekészítve. Más nem is kell. A felsorolt teendőkhöz az alkatrészek korábbról megvannak. Felső lengőkarokból gyárit vettem még anno. A gömbfej kopása miatt cserélem azokat is. Az előző szintén gyárit 110 ekm-rel korábban kapta talán 2012-ben.

Egy hidraulikus váltóemelő viszont jól jönne a meglévő mellé. Kényelmesebb lenne a motort tartani vele.

A leömlőkbe benézve látszanak a lambda szondák. Tiszták, már nem kormosak, mint korábban. Látszik is a csökkenő olajfogyasztás.

A végére hagytam a kényes részét. A háromágú vízcső már minden végén eresztette a fagyállót. A termosztát ház csonkja tele volt rózsaszín lerakódással és csekély kráterekkel. A kiegyenlítő tartály csonkja sorjás volt. A hűtőnél pedig a műanyag idom és a cső között szivárgott.
Az alu házat a helyén 500-as papírral felcsiszoltam, a műanyag sorját eltávolítottam és egy új Impergom csövet raktam fel, bízva abban, hogy gyári bilincses műanyag idomnál nem fog ereszteni.

Az előző 2 cső Malo volt (egyszer már cseréltem, szart szarra) azon az idom is máshogy volt öntve. Legyen jó végre.

A kerekeket a két tengelyen megcseréltem. Az elsőknél a belső fele láthatóan jobban kopott. Mentek hátra.

Az autó pöpec lett. A pöttyözés sokat dobott a megjelenésén, köszi Kornél!
282588 / 9384 km

Tavaly ősszel fedeztem fel a motortér takarítása közben, hogy a légszűrőház gumibakjai kiszakadtak. Emiatt a műanyag ház hozzáért a motor tetejéhez.
Egy korábbi szervizalkalom során olyan zsírral kenték be, ami megette a gumit. Mivel a szerviz magasról tojt a promblémára, ezért magam foglalkoztam vele.

Külön cikkszáma nincs, házzal együtt adják, felejtős.
Amerikából lehetne venni, 24 usd / db + posta + vám, hagyjuk.

Nézegettem, méregettem. Végül készítettem alátétet gumilapból. Lecsúszni már nem tud a motorra, a szakad gumi meg éppen rácuppan.

Amikor már raktam össze, akkor tűnt fel, hogy a dísz fedélben is ilyen gumibakok vannak. Azokat nem kenték meg, nem is voltak kiszakadva. Kicserélhetném, de jó lesz így.

Nehezen indult be az idény, már márciusban menni szoktunk. Az autó már rég készen állt. Indulás előtt csak az olajszintet ellenőriztem újra. A múltkori nagy étvágya miatt egy flakon selenia be lett készítve a csomagtartóba. Most sűrűbben fogom nézni a szintet.

Szokásos útvonal Egerig autópályán, Balatonon keresztül Ózdra. Találka Kornéllal, tankolás, olaj rendben. Irány Aggtelek térsége. Ragálynál különváltunk. Kornél Kánó felé a kis úton, én Jósvafő felé a nagy úton kerülve Kánót a másik irányból közelítettem. Jó ez a kis út, amikor nincs forgalom.

Kánó előtti dombon futottunk össze újra, mentünk is egy oda-visszát a találkozás örömére. Innen Aggteleknél mentünk át Szlovákiába. Pelsőc, Csetnek, Rozsnyó, Dénes, Szomolnok, Stósz. Stósz és hegytető közötti szakasz megunhatalan.
Vissza Rozsnyóra tankolni. Olajszint ellenőrzés, látszólag rendben, de töltöttem rá 4 dl-t, mert nem bíztam a parkoló vízszintjében.

Tele tankkal vágtattunk Nyilas felé, a hegytetőig Pazar élményben volt részem, jó ez az autó. Lefelé már nem nyomtam, a fék is kezdett nyúlni. Kornél utolért és fáradhatatlanul tapadt rám, biztosan jobban gazdálkodott a fékkel.

Megpihentünk, ettünk, beszélgettünk. Jól jött, már kezdtem fáradni.
Újult erővel mentünk tovább az 533-ason fel az emlékműig, vissza az 535-ön Hollópatak felé egy darabon. Jó kis hullámvasút.

Turcsok, Szirk sem maradhatott ki. Hazafelé még kerültünk egyet Kövi felé. Pelsőc, Aggtelek, Ózd, Farkaslyuk, Eger.

Házunkhoz közel a fekvőrendőrön jellegzetes nyekergés előlről. Megvan a köveztkező feladat.

1185 km, olajból kb. 2,5 dl fogyott, egész jól alakul.
282295 / 9091 km

Rég volt már, amikor családi kirándulásra használtuk a 156-ot. A nejem szerint büdös, a gyerekek szerint zajos, de választás híján elfogadták ezt a kis áldozatot a téli élményekért cserébe.

Téli szünet hó nélkül. Szeged térségében évek óta így van. 2013-ban még lehetett szánkózni a töltésen, de azóta csak elvétve esik, az sem marad meg egy napnál tovább. Menjünk hát oda, ahol van hó. Szlovákia, Murányalja. Talán szerencsénk lesz.

Az oda vezető út tartogat némi izgalmat még családdal utazva is. Salgótarjánig monoton az utazás, utána dombokon át haladunk. A 21-es 71-esként folytatódik Szlovákiában. Fülek után jobbra Bozita felé, majd 16-os Rimaszombatig, ott balra a 72-re. Nyusta után jó kanyarok jönnek Tiszolcig, ahol ráfordulunk az 531-re. Na az már döfi. Sötétben és családdal is élvezetes szakasz, milyen lehet nappal egyedül?

A következő napokban felfedeztem az 531 folytatását is Vereskő felé, na és a 66-os utat Szepesvéghelyig. Frankó, bár forgalmas, no meg hó is volt. Nyáron is meg kell nézni.

279324 / 6120 km

A lambda 1 már elesett, a lambda 2 dobálta a hibát. Valószínűleg az olaj ártott meg ennek is. Mielőtt végleg eltávozna visszaraktam a használt jót, nehogy a kiránduláson álljon meg az autó. Szenvedés volt kifejteni a vezetékét a tűzfalnál. Mikor máskor, mint Szilveszter napján.

278339 / 5135 km

A check engine lámpa felgyulladása mindig gyomorgörcsöt okoz, különösen ha a motor rángatásával jár együtt.

Kiolvasva jó pár hibakód előjött. Gyújtáskimaradás, rossz keverék, lambda hiba. Fú de jó. Trafók használtak, injektorok újak, lambdák újak.

Olvastam a neten efféle tapasztalatokról. Ezen hibák együttes megjelenésénél a lambda hibája az, ami a többit okozza. Így hát kezdtem a szondával.
A régivel nem volt panasz, csak a sok km miatt cseréltem. Visszatettem azt. A motor járása kisimult, hibáknak nyoma sem volt már.

Szemrevételezve a szondát jócskán kormos volt. Az olaj tönkre teheti a kristályt. Szerintem a múltkori túrán elfogyasztott 0,8 liter olajnak köze lehet a szonda halálához.
Francba. Az 1-es mikor adja meg magát?

Csak hogy ne unatkozzak, néha szerelem az autó. Szerelem!?
Még a túra előtt láttam, hogy a hátsó fékbetét a határon van. Bár érdekes módon csak a bal oldalon. Szorul a nyereg, gondoltam. Majd megnézem.

Az új EBC Yellow már megvan. Amikor a téli szett megy fel, megcsinálom a féket meg a klímát is.

Közben a kompresszor is megérkezett. Az először Autodoc-ról rendelt példány nem volt jó méretileg, hiába stimmelt fénykép szerint. Ennek csak a cső nem megy a nagyobbik furatába, azt már megoldom. Végül ez volt a legkisebb gond.

A bal nyereg szorulós elméletem okán rendeltem egy bal nyerget előre. de a bal nyeregnek semmi baja nem volt. Nem úgy, mint a jobbnak. Ami jobb létére rosszabb volt. Konkrétan nem jött ki a dugattyú visszanyomás után és nem szorította a betétet a tárcsának. Nem csoda, hogy kevesebbet kopott. Hogy nem vettem észre?

A szuper fémszövetes hollanderes fékcsőnek esze ágában nem volt engednie és szépen beletört a nyeregbe. Sebaj, a shop alfisti mindig tart készleten több garnitúrát. Rendeltem hát egy GTA-hoz valót arra az esetre, ha egyszer megcsinálnám a nagy féket előre. A hátsók megegyeznek.

Rendeltem egy jobb nyerget is. Meg egy gumi fékcsövet, mert a fémszövetes majd egyszer ideér. A kocsit meg használni kellene.

Ja és a főfékhenger. Párszor tapasztaltam fékpedál beljebb esést forszírozott haladásnál. Ez kb. 1-2 cm-es beljebb mozdulást jelent változatlan fékhatás mellett. Fékfolyadék emelt forráspontú már régóta, légtelenítve van, volt. Főfékhenger vagy abs modul okozhatja ez szerintem. Vagy a devander szivat. Most főfékhenger cserélve, rendszer légtelenítve. Próbálni kell.

Klíma hűt, fék fog. Jó lesz. Szerelem!

277100 / 3896 km