Kelleténél hosszabb szenvedés* után végre kicserélődött a féknyereg! :-)
* sípolt --> fékbetét, féktárcsa csere.. sípolt --> csúszkák cseréje.. sípolt --> fékdugattyú polírozás, csúszkacsere 2.0... sípolt --> átjáratás. csúszkák újra kenése, dugattyú polírozás 2.0... sípolt -->
Na és itt untam ezt meg, mint kiderült, berohadt folyamatosan a fékdugattyú, így bal hátul a komplett nyerget, dugattyút, csúszkát, porvédő gumit vadi újra cseréltük, háta alkatrészes havernak jó áron új kütyü ment bele, hála szerelő havernak aki jó áron a vasárnapjából rászánt egy órát.
Kövi projekt a kézifékbowden lesz, az is látott már jobb napokat, nem nagyon használom de ne ezen múljon! :-)
Gondoltam egyet és nekiestem a féknyergek festésének. Egy füst alatt kapott egy réteg cink, majd egy réteg fekete festéket a féktárcsa közepe is.
Ismét ellátogattam Zé.-hez, nehogy legyen egy nyugodt estéje.
Eredetileg egy könnyű levezető féknyereg-felújítás volt a terv, mivel a gumitömítések mostanra kissé viseltesek lettek, a vártnál viszont jobban össze voltak gyógyulva az alkatrészek, így derekas harc lett a vége. Ha már homár alapon lecseréltük a fékfolyadékot is. Pontosabban Zé cserélte, de a heroikus és zsibbasztó légtelenítő féktaposás nyomán teljes jogú csapattagnak érzem magam ;-)
A nyergek, és a kézifék pedig mint a sáááfháuzen...
Egy valamit még hiányolt a szemem a szép rosso féknyergekről, igen azt, az Alfa Romeo feliratot. GT barátomat zargattam és elkészítette nekem a matricákat. Ma megjött délelőtt és késő délután fel is raktam őket. + Még elöl is lefestettem ezüsttel a tárcsa megfakult részét.
