Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

persze lehet csúcstechnikákat is előállítani über minőségben...csak akkor mindenki lóval járna... ki fizetné meg?
ez nagyon a 22es csapdája....

Ez viszont igaz, a tömegtermeléshez szerencsére nincs közöm, elhiszem amit írsz. Talán a vita is itt gyökerezett. Nem ismerem a mai autóelektronikák igényességét, minőségét, azért is írtam még az ABS-es téma elején, hogy "megfelelő igényességű elektronika esetén"

De ki ám, sőt a felét elzárja és letagadja! :-D

A kutyám meg hidegindításkor elfingja magát, akkor mivan? :-)))

Egy valamit viszont nem vettem figyelembe a folyadék a nyomásával az egész tartály falát egyenletesen terheli ha gravitációt figyelmen kívül hagyjuk.

Kedves kollega meg a Temictől jött át hat év után, és közölte, hogy olyan fékelektronikákat gyártottak ott a franciáknak, hogy azóta fél, ha olyan autót lát a közúton... :-P

Szóval tényleg ne menjünk bele, mert én nem high-tech ipari gépekkel, hanem tömegtermeléssel foglalkozok idestova negyedik éve, el se kezdem vázolni, milyen helyeken jártam, és hol mit láttam auditokon... és azt te is tudod hogy auditra mindenki kitakarít :-)))

Aha.
Először is, sem a CR sem a mechanikus adagoló nem igazán nyugvó folyadék, különben nem kéne bele üzemanyagszivattyú.
Másodszor is a hidrostatikus eset még egyszerűbb: a folyadék konstans nyomáson van. Pont. Különben a kisebb nyomású rész felé áramolna. Az meg már nem statikus eset, hanem dinamikus.

Íííígy van.

Pontosan ezért is van az, hogy ha slagolsz, és szűkíted a cső száját mondjuk úgy, hogy ujjal elfeded a felét hogy messzebbre menjen, a nyomás nem nő, hanem igazából csökken, ellenben a sebessége (a kis keresztmetszet miatt) megnő. Ettől megy messzebb a vízsugár, és ezért tudja a köszvényes öreglány meglocsolni egy söntésre a komplett paradicsomágyat :-)

Szerintem se vitatkozzunk, 6 éve foglalkozok high-tech ipari gépekkel, tudom mit lehet megvalósítani a mai technika segítségével...legfeljebb nem minden gyártó teszi bele amit kell.

Igen de az már dinamika. Egy nyugvó de nyomás alatt lévő folyadék esetén erről nem beszélhetünk.

psszt... nem az erő állandó, hanem a nyomás... általános iskolai fizika. :-)))

"Fizikai elv, amely szerint a mozgó folyadékok nyomása csökken, ha sebességük nő.
A törvényt 1738-ban Daniel Bernoulli svájci matematikus mondta ki.
Ha pl. víz folyik át egy változó keresztmetszetű csövön, akkor sebessége a cső legkeskenyebb pontján a legnagyobb. A nagy sebességre gyorsításhoz szükséges erő a lassúbb és gyorsabb helyek közötti nyomáskülönbségből származik."

Ha nem így lenne rajzszeget nem tudnád a fába ujjal benyomni.

Miért lenne baromság? A folyadék tudtommal NEM összenyomható, a dieselben alkalmazott csövek nem rugalmas faluak, ahogy csökken a kereszmetszett úgy nő nyomás állandó erőhatás esetén.

"szóval vagy egy cső amiben mondjuk 1000 bar nyomás van és a végén lévő szelpnél meg mondjuk 1300??????"

Nyugi, ilyen nincs. :) Ellenben a szelep elzárásakor keletkezik nyomásingadozás, ahol a nyomás maximuma átlépheti a névleges értéket. Ha hazaérek, este rajzolok nektek egy befecskendezési nyomás diagramot, majd azon lehet csámcsogni. :) Nem szeretem, amikor úgy megy a vita, hogy valaki hallott valami hülyeséget a szomszéd unokanénjétől, és abból következtetett valamire, amit utána betonbiztosan állít, és nem lehet róla lebeszélni. :)

"Nyomás egyenlő ERŐ/Felület képlet alapján a gázolaj nyomása a szivatyútól a porlasztócsúcs befecskedező furatai felé haladva az egyre kissebb felület miatt drasztikusan megnő azonos erőt feltételezve."

Ez így elég nagy baromság. A képlet jó, csak kevered a szezont a fazonnal. Pedig állatorvos létedre érthetnél a fizikához, tudtommal felvételi követelmény az állatorvosira éppúgy, mint a biológia.

Egy porlasztócsúcs 125-155 bar környékén nyit, és ennél nem is nő tovább a nyomása. Ennek az a baromi egyszerű oka van, hogy kinyit, és leesik a nyomás. Láttál már porlasztócsúcsot működni? Ha nem, akkor gyere el hozzám, megmutatok egy porlasztócsúcsot a próbapadon, és utána térjünk vissza a témára.

Nyomás egyenlő ERŐ/Felület képlet alapján a gázolaj nyomása a szivatyútól a porlasztócsúcs befecskedező furatai felé haladva az egyre kissebb felület miatt drasztikusan megnő azonos erőt feltételezve. Tehát ha CR csúcs befecskendező furataiban uralkodik 1500BAR akkor CR csőben jóval alcsonyabb lesz, a CR pumpában meg még alacsonyabb az eltérő felület miatt. Mechanikus porlasztócsúcsnál nem mindegy hogy nyomást az injector rugós szelepe előtt mért vagy csúcs végén mért nyomást értik befecskedezési nyomáson.

Amelyik 150 bar-nál nyit ott nincs CR nyomó cső.
Az még a régi adagolós.
Ha eléri a 150 bart benyit és akkor 150 barral "spriccel" be a hengerbe.

A nagynyomású diesel más mert ott 260 bartól 1300 vagy 1400-1500 ig változik a nyomás és ezen tartomány közt mindig fecskendez.

a 2,0 HDI 1375 bart tudott maxon.


Ezt a nyomás dolgot nem értem, már ahogy leírod.

szóval vagy egy cső amiben mondjuk 1000 bar nyomás van és a végén lévő szelpnél meg mondjuk 1300??????

George, 150BARnál NYIT, de nem annyival éri el a csúcsnyomást. Nem összekeverendő a nyitó nyomás és csúcsnyomás. Sokan az hiszik hogy CR csőben uralkodó nyomás megegyezik a befecskendezési nyomással. Hát nem. CRnél a porlasztócsúcsokból kilövellő anyag maximális nyomását szokták megadni. Ha összehasonlítjuk a polasztócsúcs végén lévő összesíte befecskendező keresztmetszetet a CR cső belvilágának keresztmetszetével akkor elég durva váltószám jön ki. Ergo a CR csőben jóval alacsonyabb a nyomás mint a csúcsok végén.

Az erősen típus függő hogy eléri-e az 1500 bart.

A sima mechanikus porlasztó cucs 150 barnál fecskendez ( 1,9 TD tempra pl. )

Mechanikus adagolót megfelelős szerszámmal herpeszes pistike is szétszedi és összrakja, de beszabályozni már jóval nehezebb hogy tényleg annyit adagoljon amennyit kell és annyit amennyit sikerül. Diesel tuning adagolókat gyártó szervizelős szaki mondta hogy bizony eléri a porlasztócsúcsok csúcsnyomása full terhelésen az 1500Bart.

erről jut eszembe, 9kor van egy megbeszélésem, felöltök valami munkaruhát és elfüstölök a cégig.

Ja, Ákiba öntöttem egy kis lelket, és lábon felvitte a kocsit. Úgy porzott fölfele a Bimbón, hogy majd kiesett a futóművem, alig bírtam követni :-))

Dikmá', szinesfém! :-)))

Asszem' mesélhetnél a soha el nem romló elektronikáról, mint IBM dolgozó. :)))

Egyébként nekem is, csak másképp. :)

az elektronika örökifjú tulajdonságokat mutat. Úgy is van tervezve.
Arról van szó, hogy háromévente a működő elektronika mondjuk 15%-a tönkremegy.
3 évesen marad 85%, három év múlva ennek a 85%-nak is tönkremegy a 15%-a.
Ez jellemző rájuk. Én személy szerint a sarki adagolósban, és a rugócserében hiszek, nem pedig a soha el nem romló elektronikában.

Ezzel nem vitatkozom. A tapadási súrlódás valóban nagyobb. De mint mondtam, normális ember nem ugrik erőből a fékre se ABS-es, se ABS nélküli autón. Érzi az ember, amikor kezd megnőni a kerék slipje (hallja is), és annál nem fékez erősebbet, mert akkor jönne a megcsúszás. Egyébként ilyen állapotban a legtöbb ABS már darál, tehát csökkenti a fékhatást.

Whiteskull-al meg úgy vitatkozz, hogy ez a szakmája. ;)

Jaa, az az, amikor "a faterod alsógatyája meg az alsógatyánk"? :))))

Én is megyek egyszer-egyszer ABS-es autóval, de még nálam is csak jégen, vagy tökig érő hóban dolgozott, pont, amikor nem kellett volna. :)

Vagyis van, de forgalmi helyzetben nálam még sose kapcsolt be az ABS. :)))

Az is igaz, hogy minimális különbségekről beszélünk...egy lengéscsillapító, vagy gumi többet nyom a latba....szóval tényleg fölösleges :-)

Nyitni kell egy segédelektronika topicot! :DDD ;))

Igazad lehet. Közben utána olvastam. :))))

Bár hozzáteszem, hogy számomra ezek az elektronika által vezérelt műanyag autók már nem autók. :)))))

Nincs tapasztalatom velük sok. :)))

Bocs, azt hittem, hogy az ...59-es hsz-re reagáltál. (Az ....57-esen már túl voltam akkor egy ideje) Igen, itt elhangzott a dolog. ;))))

Az ABS-ek is fejlődtek még hozzá nem is akár hogy több csatornások lettek megéltek jó pár generáció váltást.
Ezálltal a mai ABS-ek hamarább állitják meg az autót mint az első generációsok.
Sőt már a menetstabilizálókkal is kapcsolatban vannak.....

Na de most már ne OFFoljunk itt :-)

Az jó gagyi ABS lehet,de lehet, hogy mind az ezekszerint... a tapadási surlódás 15%-al biztos nagyobb, mint a csúszási. Kipróbálhatod te is. Egy nyugalomban lévő szekrényt kezdj el tolni. ha már megmozdult sokkal könnyebben megy, ugye? Ez a helyzet van blokkolásnál is. A legnagyobb lassulást a blokkolás előtti pillanatban lehet elérni. És ez nem vélemény kérdése, ez így van.

Nem furi, hogy amikor elsőre porrá töri a habfalat, akkor csutkára kitekeri a kormányt, nyílván hogy látszódjon, hogy a TC off, a második esetben pedig finoman ellenkormányozgat (TC on)? Kár volt mind a kettőt kilassítani :), kicsi csalás a látványért.......
Egyébként felesleges vita az ABS már régóta bizonyít, kár centizni, hisz a való életben egyetlen esély a padló fék és a kormány, hisz az embernek általában megijedni sincs ideje. Mondjuk két óra monoton vezetés után egy ilyen szituban..... A modern ABS mind a négy kereket kontroll alatt tartja, erre Neked nincs esélyed egy pedállal :)

Akkor az elején miért áll meg hamarabb? (Hol mondják ezt? Mert végignéztem az ABS-ről szóló rész, és az utolsó percet - ebben gondolom benne van a legvége is - mégegyszer, és ott egy kukk sincs erről. Biztos vagy benne?)

Közben olvasgattam.
Egy 2001-es cikket találtam. A Frankfurter Rundschau-ban volt egy riport az ADAC egy futóműtechnikai szakijával.
Aszongya:
A 80-as évek közepén bevezetett ABS rendszerek csak nedves úton voltak jobbak. Száraz és havas úton jóval nagyobb fékutat produkáltak, mivel az ABS már nagyon korán csökkentette a féknyomást. Sokkal azelőtt, hogy a kerekek valóban blokkoltak volna. Az akkori érzékelők nem voltak alkalmasak a pontosabb hangolásra.
Ez azonban megváltozott. A finomabb érzékelők az elektronikus fékerőelosztással lehetővé teszik, hogy az ABS-es jármű száraz úton is közel ugyanolyan féktávra legyen képes. Havas vagy kavicsos úton azonban olyanok, mint a nagy óceájárók, és különösebben nem is kormányozhatók. A blokkoló kerekek ilyenkor hasznosabbak, mivel csak a blokkolás hatására jön létre egyfajta hó- vagy kavicsék, ami megállítja végül az autót.

Ezután a kikapcsolható ABS-ről értekezik. Mondom, 2001-ben.

2006-ban meg alább látható a belinkelt film, aminek az elején van szó az új ABS-ről magáról. A végén - a legvégén meg főleg - az ESP-ről beszél. ;))

ABS-szel a fékút hosszabb mint ha simán csak csutkáig nyomod a féket.

Az ABS legnagyobb előnye, hogy fékhatás alatt is tudod kormányozni a kocsit.

Figyi..egy tuti, hogy ha blokkolóra nyomod, akkor hosszabb a fékút, a tapadási és csúszási surlódás különbsége miatt. Az pedig megint valószínű, hogy egy cél elektronika jobban az ideális érték közelében tartja a fékerőt, mint Te. Egyenes úton, "ideális" esetben lehet esélyed ellene, ekkor az ABS miatt a fékút lehet hosszabb. Persze, hóban is, ugyanis csúszás esetén feltorlódik a hó a kerék előtt, ez is lehet előny. De elég egy kátyu a jobb első alatt és már radíroz is. Mi a szitu, ha nem egyforma a tapadás mindkét oldalon? Hidd el jó segítség ez még önérzetes versenyző alkatúaknak is. Én is olyan voltam mint Te, tiltakoztam minden ellen ami a kerék a fogaskerekek és közém áll :-)
Aztán az ABS megmentette az autó orrát egy ráfutásos koccanástól. A kereszteződés közepe alattomosan fel volt fagyva...a vezetési tudás "az ellen nem véd". Az elektronika be is avatkozik, mire Te felfogod. Az ABS-t használni is kell tudni. ha ugyanúgy "okosan" nyomod a féket, mintha nem lenne, még sokkal közelebb iterálja a fékerőt az ideálishoz. Ilyenkor nincs ropogás a talp alatt, csak egy fura hang tudatja, hogy segít az elektronika.

Meg azt is mondja a legvégén, hogy ABS-es autóval is meg kell tartani a kellő követési távolságot, mert az ABS nem csökkenti a féktávot, hanem arra való, hogy mindig irányítható maradjon az autó.

pedig lehetne

Ne fesd az ördögöt a falra! :DDD ;))

Viszont tanátam egy FifthGear-t. Bosséknál jártak. Na erre varrjunk akkor gombot! Elsőként az ABS-t tesztelik, havas úton, lejtőn. 1 éve van fent a videó, vmi akkor új rendszert teszteltek.

s olyan bosch videó nincs, hogy előz egy autó a másikat s menet közben behal a LMM-rő s emiatt csatt lesz?
off
"kislányom olyan kócos a hajad elférne benne egy csat....csattt"
on

Igen, ezt én is néztem. Meg itt van még egy.
A fékutakról sajna egy szó sincs ebben sem.
Csak egy bosch-os filmet találtam, de arról meg ... a fene tudja. Tán ugyanaz. Egy tesztpályán bohóckodnak több autóval, amolyan PR-rendezvényként, mint ti anno a Hringen. Az Istennek se találom! Grrr! :((
Ebben a videóban viszont mondja a fószerkám, havas úton egy autóhosszal több kell az ABS-es autónak a megálláshoz.

Ott a pont. És ehhez adta is a nevét a Bosch, akkora hülyeség nem lehet. :)

Miért pumpálnám a féket? Akkor ugyanazt a hibát követném el, mint az ABS. Lenyomom addig, amíg el nem kezd sírni a gumi, de még nem blokkol, és lenntartom ott. Próbáld ki egyszer, meg fogsz lepődni, hogy milyen gyorsan megáll az autó.

Az ABS pumpálja. Ilyenkor a fékezés 3 fázisból áll össze:
1. Nyomásnövekedés: Ilyenkor a főfékhengerben létrejött nyomás eljut a munkahengerekhez.
2. Nyomástartás: A kerekek blokkolnak. Az ABS mágnesszelepe behúz, és elzárja mind a főfékhengert, mind a munkahengereket.
3. Nyomáscsökkentés: A mágnesszelep tovább mozdul, a munkahengerekben lévő nyomás a nyomástárolóba folyik vissza. Onnan a visszatápláló szivattyú visszanyomja a főfékhenger munkaterébe.

Tehát az ABS folyamatosan csökkenti-növeli a fékerőt, pedig csak egy határérték van, ami ideális.

Szóval azt mondod óudit köll venni, mert azzal meg lehet álni? :))
Te renegát vagyol :)))))))