Fél évig használtam fellelési állapotában (kivéve egy két azonnali javítást - pld soha nem mentek vele annyit egyben, hogy kiderüljön, rég rossz a hőgomba). Úgy is elvitt mindenhova, még külföldre is, csak már nagyon szerette a HPX-et, meg a benyát is. Később került mellé egy donor és elkezdődött az újjávarázsolás, Ebben elévülhetelen érdemei vannak édesapámnak, aki gépészmérnökként látott már ezt-azt. Először felújítottuk a motort főtengelytől hüvely/dugókig (most van benne úgy 8000km). Utána jött bele egy izosztatikus rudazat egy másik váltóval és sperrdiffivel, de ez az autentikusság jegyében visszacsrélődik majd egy '85-ös GTV izosztatikus rudazatú váltójára. Finomítottunk még ezt azt (az autó '83-as, épp az utolsó módosítások előtti kiadás, azokat tettük bele, pld, bowdenes gázt). A duplakarbik hangolása valami titkos páholyba való beavatást feltételező sötét mágia lehet, mert itthon nem igazán értenek hozzá - ez ellen úgy tettem, hogy a magyar vámhatósággal csatasíkra ereszkedve ámerikából vásároltam egy karburátor beállító szerkezetet, ami négy karbiig jó. Ámen. Még mielőtt a külcsínynek nekiláttam volna, gyorsan átkárpitoztattam a belteret; egy nagyon jó barátom édesapja ajándékba készített nekem bele két pácolt dió könyöktámaszt is :-) csodájára jár mindenki. Idén indult meg a restaurálási folyamat a kasztnit illetően jó kis előre nem látható akadályokkal - nem lesz rövid és egyszerű a történet az már most látszik. A kocsit több autóból rakták össze egykoron - szerencsére nem volt kiflibe hajtva; a váz és a futó geometriája teljesen jó. Nem úgy az illesztések, valamint bár sehol nem volt érdemben átrozsdálva, az előző felújítást végző "nagymester" rákent vagy tíz kiló gittet a kocsira. És ez most nem vicc! A lakatolásnál horrorisztikus, néhol centi és afölötti vastag (!) vakolatok kerültek elő az amúgy makulátlan lemezeken - borzasztó, szerintem kőműves csinálta. Természetesen egy festőműhely sem vállalta. Homokszórás nem jöhetett szóba, mivel a változó vastagságú gitt miatt félő volt, hogy kilukad a lemez, a poliésztergolyós megoldás meg nem viszi a gittet... már kezdtem beleőszülni a dologba, amikor apám kiatlálta (magtalálta) a tutit: több száz bar-os vizes kezelés - abszolut hájtek, csak nem lesz óccsó. Mindegy, csak menjen a dolog, azóta van már gyári színkód és minta is (Alfa Rosso lesz persze, ami jól megy a vadiúj Neutral Alfatex beltérhez). És ha kész lesz nem lesz veterán, mert járni fogok vele! Ami még majd rám vár az az elektromos rendszer, ami kezdettől igen gyanús volt amúgy is: pld. a szivargyújtó bekötése után az ablaktörlőkapcsoló lenyomására elkezdett kigyulladni az autó, a jobbos izzó csatlakozója periodikusan elolvadt, az elektromos dolgok egy része hol működött, hol nem és még sorolhatnám... szerintem ugyanaz csinálta, mint aki a kasztni felújítását. Amikor elkezdtem a lakatolás előtt szétszedni a dolgokat, szomorúan (bár nem meglepődve) tapasztaltam, hogy az elektromos rendszerben gyakorlatilag nincsen forrasztás vagy csúszka, hanem a jó öreg "rápökünk, összepödörjük 'oszt gyühet a szigszalag" módszerrel rakták össze... brrr... és én ezzel az autóval voltam pld. Szlovákiában!
Mint említettem volt a hátsó fékkör acélcsöve kilukadt és szépen spriccelte kifele a jó kis friss fékolajat. Igen, az acélcső,a mi a kasztni alatt fut hátra, nem a gumi összekötő. Apámmal telefonos konzíliumot ültünk, és mivel így az autó ugye mozgathatatlan (hacsak nem trélerrel) úgy határoztunk, kicseréljük a vezetéket. Hogy mi ebben a lehetetlen? Hogy mindezt a lakótelepen (ahol ugye újabban lakom) terveztük elkövetni. Némi fórunk azért volt egy törött GTV hasonló alkatrészének képében - de csak hasonló, úgyhogy ez plusz kaland volt még. Tanulságok mindenkinek az Alfában:
- a '85 utáni isostatikus rudazat beépítésekor ki kell cserélni a hátsó fékkör vezetékét, mert a nyomvonala rossz, és a híd alatti szakasz el fog törni!
- a '84 előtti autókban hátul van a híd mögött a kasztnira csavarozva a fékerőszabályzó, a későbbieknél (mint a 75-ön is) a főfék munkahenger mellett a motortérben - ezért aztán a vezetékek hossza is más és a motortér csövei is ehhez passzolnak.
- a korai autók ilyen vezetékei csak kipufogó - kardán - hátsóhíd megbontással szerelhetőek, a későbbieknél csak a hidat kell leereszteni - plusz elöl van egy hollandi, hogy az első szakaszt könnyebb legyen befűzni - Luigi és Giovanni végre megette az almamagot, magnifico!
- ez egy koszos meló. Nagyon. Szar körülmények között két tapasztalt szerelőnek 5 óra. Legalább.
Kész van. Holnap ezzel megyek át az országon mégis.
Tegnap beállítottam a karburátorokat, a lakótelep nem kis örömére. Az emberek igen érdeklődőek tudnak lenni. Volt minden: munkásoverall, négyórás vákuummérő, CO mérő és fordulatszámmérő, stroboszkóp. Ezeknek mindig jut hely egy rendes karbis Alfa csomagtartójában ;) ! Igen sima lett az alapjárat, 3.0-ás CO, gyári gyújtásbeálltással. Egyedül a karbik úszószintjét nem ellenőriztem, majd legközelebb, meg ha sokat eszik.
Aztán, hogy jó legyen, ma eldurrant a hátsó fékkör csöve a híd alatt. Öröm, bódogság. Még nem tudom, mi lesz így a hétvégi túrával. Holnap meglátjuk.
A forgalmi tanúsága szerint 2006.10- hónapban vontam ki ideiglenesen a forgalomból. Elrettentő 6 év saga a magyar kisipar minden nyűgjével, megtorpanásokkal és lelkes nekifutásokkal, de végre azt hiszem beérkezett a sok erőfeszítés eredménye - most csütörtökön műszaki. Amit lehetett én (mi) csináltam (/tuk), miután megtapasztaltuk mit tudnak és érnek meg értenek a hazai "mesterek". Persze akadtak pozitív élményeink is, de embert próbáló volt rálelni egy-egy igazi szakemberre. Talán egyszer összeszedem az erőt arra, hogy részletesen megírjam a vérrel, olajsárral és elszánt küzdelemmel szegélyezett történetet, amiben volt árulás, ármány, mély hullámvölgyek, de nagyszerű és felemelő pillanatok is. Ecch!
Itt a tavasz. Múlt hétvégén Szolnokon már Spiderrel voltam. Hamarosan "kisebb" tavaszi renoválás következik - de csak miután a GTV újra a forgalmat róhatja.
Két lépés előre, három hátra. Rejtélyes elektromos hibák tűntek fel - ami eddig jó volt, hirtelen megint nem, sőt zárlatok is lettek. Műszerfal ki, kábelkötegek szét - ezúttal atomjaira. Most kicsit abbahagytam. A hátsó lámpa köre teljesen össze volt égve, valamint újra kellett huzalozni a lámpatestek nyákját is; ezek most az újonnan is ótvar szar gyári helyett vadiúj Bosch csatlakozókat kaptak, meg csavaros rögzítést (az eredeti amúgy is le volt törve. Az utolsó képen az nem egy kísérlet arra, hogy inkább hangszerkészítőnek álljak régi romos Alfák gyógyítgatása helyett, hátha azzal jobban járnék :). Apám mutatja a "custom made" szervóolaj-hűtőt.
Lépésben haladok - a motor már bent van, minden tartozékával, meg a váltó is, a kipufogó jön (Ts első és középrész, hátsó dobot majd meglátjuk). Az elektronika is lassan lábra áll: a csatlakozók és egyes vezetékek cseréje után újra működik a "kompjúter" (a híres karácsonyfa :))) kopp-kopp) és a Bosch "trip computer" is beéledt. A hátsó traktusnál tartok; a lámpák nyákját újra kellett forrasztani, annyira gyalázatosak voltak, egyúttal lecserélem a rettenetes gyári csúszkás csatlakozókat is szép új bosch rendszerűekre. Természetesen ez is egy tervezetlen beavatkozás volt. Az autó annyira széjjel volt, hogy mostanra tényleg mindene volt már a kezemben... A legnagyobb fejtörés az oldalablakok vízlehúzója - az eredetit az előző tulaj "segítői" eldobáltak :S. Okulásképpen itt egy skicc a dologról. Mondanom sem kell, teljesen beszerezhetetlen - bár ötletem már van, egy bukott kísérleten is túl vagyok már. Stay tuned!!!
Váltó izosztatikus rudazat, miután kioperáltuk egy 75 Indy-ből és ami lett belőle, miután egy fél napot szórakoztam vele. A gömbcsuklók és a perselyek gyári új alkatrészek - Pécsen a Bolgár közben lévő Ricambi tulajdonosa (mielőtt eladta volna az üzletet, azóta nem is járok oda) megkérdezte nem veszem e meg a raktári maradékokat, mivel nem kell senkinek: három izosztatika felújítókészlet, motortartó bakok és egy ATE féknyereg (dobozában!) volt nála. Amit tudtam, elhoztam :) most jól jött :))).
Ez még nyári fejlemény ugyan... mindegy a gép jól mutat itt is.
