Mutasd

>> Esemény2021-04-16

A tervem nem tudott megvalósulni. Az öreg GTV-t készítgettem az utóbbi egy hónapban, hogy megkergetem a Bükkben, Balatonnál és teszek legalább egy kört Aggtelek és Ragály között. Látszólag minden összejött, de visszaléptem. Alattomos hibát észleltem és nem kockáztathattam.
Kissé csalódottan, de vasárnap délután átpakoltam a V6-ba. Aranytl barátommal másnapra lőttük be a túrát.
Külön érkeztünk a Mátrába, ő előbb jutott fel a hegyre, ment is egy oda-visszát.
Mátrafüreden eldöntöttük, hogy meglátogatjuk a ceredi kanyarokat, tavaly emlékezetes autózásban volt ott részünk. Háát, az már a múlt szép emléke marad. Az odavezető út is elég vacak, az onnan eljövő is és sajnos maga a ceredi szerpentin is sokat kopott a varázsából. Főleg az erdei szakasz tele van már aszfalthiánnyal, négyzetméteresekkel. Mentünk egy oda és visszát Rónapusztáig, aztán egyetértettünk, hogy ez csalódás így és elhúztunk Balaton felé. Bárnai felvezető még mindig pompás. A Zabar utáni kis híd trükkös, billentős fajta.
A balatoni szakasz csúszósabb volt most mint március elején, de én nagyon élveztem. Technikás. Végül csak egy oda-vissza lett belőle, mert eldumáltuk az időt a hágón.
Visszamentunk a 25-ösre, most tényleg tiszta volt, Ózd előtt volt pár autó. Majd Aggtelek, Jósvafő (nagyszerű szakasz), Perkupa, Kánó, Imola (szerencsére most nem jött senki szemben). Kár, hogy Imola előtt rengeteg sarat hordtak az útra és nagyon poros volt. Az erdőben van egy hosszú egyenes utáni visszafordító, na azt izgalmas volt megfogni.
Utána a túra mélypontja következett, el kellett jutni Miskolcig. egy tankolás Kazincbarcikán, majd Parasznyán keresztül elérkeztünk Lillafüredre. Ott egy fehér Rapid tartott bemutatót, hogy a helyiek miként ismerik a kanyarokat. Leálltunk az első pihenőnél, hogy elmenjenek a munkából hazatérők Bükkszentkeresztre. Öt perc után nekilendültünk. Végig tudtunk menni egy horukkal, tán előzés nélkül. Koptak a gumik. Tetszett a bal-jobb láb fékezés, mikor hogy volt praktikus. A megfelelő cipőben voltam, így a gázföccsözés is pásszolt hozzá. Pompás volt. Szerencsére a megkéső tavasz miatt a lombozat még mindig hiányzott, így jó előre látta az ember, ha éppen jött valaki szemben. Alig-alig jött valaki. Többet nem mondok, de a vállamban volt némi izomláz másnap és az első gumiknak annyi.
Azt kell mondjam erősebben húzok a 205/55-hoz, mint a 17" 225/45-höz. Ellenteszt legközelebb.
Egertól Kecskemétig pálya.
761km, nettó 9h 35min. 11.5Ltr/100, mert csendesen mentem haza.
Több volt ebből a selejt mint legutóbb és ezért arányosan kevés az igazi jó szakasz. Már megvan a fejemben mi lesz a tuti-tuti útvonal legközelebb.

Van kép is aranytl jóvoltából. Ő tudta elkapni a pillanatot. Bodrognádasd és Balaton között a hágón egy kék hullámos papagáj szállt a hűsölő V6 motorfedelére.