Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Plusz nagyon fontos dolgok hangzanak még itt el, hogy hogy is kell érteni egy villanyautó teljesítményét...
Nézzétek 4:00-tól!

AUDI E-TRON
Azért mekkora vicc ez az autó. 28 millás alapár, a videóban tesztelt modell 38 milla. A videó szerint pályán tud 250 km-t menni. Bár nem végig pályán mentek, szóval valószínűleg pályán, 130 km/h-val inkább a 200 km-hez van közelebb a hatótávja, mint a 250-hez. És az 50 kW-os töltővel másfél óra alatt lehet 20-ról 80%-ra tölteni. Ez fogja kiváltani a belsőégésű motort? :DDDD

Milyen jót röhöghetnek a Greenpeace-en :D

Főleg hogy ők fizetik a setétzűdeket...

Hamisítatlan, buta 444-es cikk. Már a felütés is ökörség.

Valahol szánalmas, hogy a légköri CO2-tartalom feldurrantása után az emberiség most ugyanott kezdi újra az egészet, ahol egyszer már abbahagyta.

Miből is termelték volna 100 éve az áramot a villanyautóknak? Költői kérdés volt :)

Arról nem is beszélve, hogy az akku ipar akkor még sehol nem volt, különben tudták volna tartani a lépést a belsőégésű motorral. Ha egy önindító feltalálása elintézte a villanyautó bizniszt, akkor az mindent elmond arról, hogy mennyire is volt az versenyképes...

A villanyautó meghalt és feltámadt, miközben a benzinmotor szép lassan belefullad saját füstjébe. Volt pár jó évünk velük, szó se róla - de azért épp ideje már éppúgy átadni a múzeumoknak ezt az elavult technológiát

Szintén hamisítatlan, buta firkász fantazmagória. Az ilyen hülyéket kéne már átadni a múzeumoknak, végre elkezdhetne emelkedni az átlag IQ

Tudod, mi ütötte ki száz évre az elektromos autó intézményét? Vicces, de pont egy villanymotor

Érdemes ezen is kicsit morfondírozni...

A klímaváltozásból keresik magukat rommá az olajipari mamutok

Milyen jót röhöghetnek a Greenpeace-en :D

Egy ismerősöm nézte az előzetesét, le is írta róla a véleményét:

Megnézve a két és fél perces bemutatót, van pár észrevételem:

- "based on the untold true story" -> a csernobili események, a baleset következményei, a tanulságok stb. jól dokumentáltak és bárki számára elérhetőek. A baleset óta eltelt több mint három évtizedben pedig elég alkalom adódott, hogy a lehető legtöbb kérdést megválaszolják, mind a szakmai, mind politikai oldalról, így nem teljesen érthető mi ebben az "elmondatlan".
- "...and every atom of uranium is like a bullet, penetrating everything in it's path. Metal, concrete, flesh. Now, Chernobyl holds three trillion of these bullets. Some of them will not stop firing for 50,000 years" -> ebbe bele se menjünk... majdnem több a hiba, mint a szavak száma...
- égből potyogó madarak -> szenzáció- és félelemkeltés...

Sajnos a témában egy épkézláb, a tényeket objektíven bemutató dokumentumfilm sem létezik, így ezek alapján nehezen tudom elképzelni, hogy ez, az egyébként szórakoztatást célzó sorozat lesz a hiánypótlás. Ettől függetlenül kíváncsian várom a sorozatot és arra ösztökélnék mindenkit, hogy nézzen bele! Nézzük meg és esetleg egy infógrafika vagy közlemény keretében cáfoljuk vagy éppenséggel erősítsük meg a majdan' elhangzó állításokat!

u.i. a témához lazán kapcsolódik a los alamosi atombomba projektet bemutató sorozat, a Manhattan ( https://www.imdb.com/title/tt3231564/ ), amit szintén nem az objektivitása és történelmi hűsége miatt ajánlanék...

Jaja, láttam. Kíváncsi leszek, remélem az HBO GO-n hamar elérhető lesz.

Sorozatban dolgozzák fel... de még várni kell. :)

Hallottam egy anekdotát anno, hogy mikor építettük a határkeresztező kapacitásokat a sógorokkal, akkor ők csak úgy mentek bele a dologba, hogy atomerőműben termelt áramot ők nem vesznek át. Magyar oldalon meg próbáltak komoly arccal bólogatni, majd amikor már lehetett a térdüket csapkodva röhögtek, hogy "hát persze b+, majd válogassátok ki a határon, hogy melyik elektron honnan jött" :DDDD

Azért 2/3-ad nincs, bár pillanatnyi fogyasztásban elérheti. De azért havi vagy éves szinten átlagolva nem ilyen magas.
A lényeg, hogy most olcsón tudunk áramhoz jutni külföldről, nyilván ki is kell használni ezt, amíg megvan a lehetőség. De a források nagyobbrészt öreg, olcsón termelő szénerőművek, amik le fognak állni, ki lesznek vezetve. Akkor megszűnnek az olcsó külső források. És addigra kéne itthon kiépíteni az erőműparkot úgy, hogy ne legyen energiafüggőségünk (most sincs, mert megvannak az erőműveink, csak kintről most olcsóbb venni, mint itt megtermelni). De nálunk is elég öreg már az erőműpark, szóval itt is építkezni kell. Az a stratégia, hogy atom és időjárásfüggő zöldekkel termelnek meg annyit, amennyi beilleszthető a rendszerbe, a többire meg maradnak a hagyományos erőművek, pl. gázturbinák, hogy kiegyensúlyozzák a fogyasztás ingadozását.

A 4-es számú főúton Monor és Monorierdő között is építenek egyet. :-)

Jelenleg a napenergia az egyik legfontosabb alternatív energia forrás. Ez tény. De mint írtuk, nem tud a gazdaság lemondani - nálunk sem - az atomenergiáról. Plusz az atomerőművek gyakorlatilag CO2-kibocsátás mentesek. Ugye most az a második legnagyobb közellenség. :-DD
Ha jól tudom, akkor Magyarország energiaszükségletének a közel kétharamada behozatalból származik. Ráadásul úgy hogy működik a paksi erőmű. Ha jobban elterjednek pl az elektromos autók, akkor ez az arány még rosszabb lesz és még kiszolgáltatobb lesz az ország.

Csak dereng valami... :)

Kinek éri meg a villanyautó?
Szerintem egész korrekt

Egy kis olvasgatnivaló :)

ATOMHISZTÉRIA – ÚJRATÖLTVE

Hasonlóság az általad linkelt greenfo-val, hogy ebben is van részrehajlás, de ellentétben azzal, itt azért kemény szakmai érveken alapul a legtöbb leírt dolog. Ha a hangnemből nem is az objektivitás süt, azért érdemes átböngészni a bejegyzéseket, mert sok hasznos dolgot tanulhat a nem szakmabeli :)

Ezt is érdemes nézegetni:
electricityMap - Live CO2 emissions of electricity consumption
Meg lehet nézni, hogy a "zöld", atomot kivezető Németország és a ~75% villanyt atomból előállító Franciaország mennyi CO2-t bocsát ki ;)

Egyáltalán nem mondom, hogy az energiatermelésnek ez a legideálisabb módja. Viszont a jelenlegi körülmények között ez a legalkalmasabb. A legnagyobb gondja viszont a sugárszennyezés és a hosszú felezési idő miatt a tárolas biztonságos megoldása.
Talan lesz alternatívája, de rövidtávon még nem látszik.

Ezt már írtad. :)

Csak beleolvasva az oldaluk azt találom, hogy ez vagy az ezért, azért nem jó.
De nem találtam semmi olyat, ami arról szól, hogy valamilyen megoldás lenne az elektromos áram stabil biztosítására. Kiegészítő lehetőségek vannak, de ...

Értettelek, viszont korábban ott állították elő a Szovjetek atombombájához szükséges anyagokat... volt ott minden bőséggel, még ha nem is atomrobbanás, vagy reaktor leolvadás történt... ne bagatellizáld el, ahhoz túlságosan is nagy volt és gyilkos.

1957 vs. 1986.

Inkább mondanám politikai jellegűnek... nem sokkal a nálunk zajló '56-os események után... a világ másra figyelt, könnyű volt nem beszélni róla az elvtársaknak... meg sem történt, míg Csernobil területileg is közelebb van és történelmileg is közelebb van Európához.

Ott több volt a szennyezés, hosszabb távon többen is haltak meg. Ott folyton szennyezték a környezetet, a folyót, ami ott keresztülment és így a falvakat, ami a folyásirány szerint a tároló alatt volt. De tárolhattak volna ott ciánt meg mérges gázokat, ha így kezelik, akkor is megölnek ott ennyi embert, ha nem többet. Tároltak ott mindent a szartól a repülőig, az atomfegyverkezés melléktermékeit, egyéb felhasználásból származó radioaktív hulladékokat, stb. Meg ott sokkal lokálisabb volt a szennyezés, még ha nagyobb is, és a Szovjetúnió közepén volt, szóval más országok nem kaptak belőle.
Csernobil viszont közvetlenül az atomenergetikához kapcsolódik. Azért mondják, hogy az a legsúlyosabb atombaleset. Ott nem félrerakott radioaktív hulladék szivárgásáról volt szó, hanem egy hasadóanyaggal villanyt előállító létesítmény balesetéről, amiben magának a hasadóanyag tulajdonságainak is komoly szerepe volt. Nem tudom, így érthetőbb-e, hogy miért Csernobil a felkapottabb.

Én nem vagyok ugyan fizikus, de ezeket az adatokat (is) találtam:
"A kiáramlott radioaktív anyag tekintetében a majaki szennyezés 8·1017, illetve 4·1018 Bq, ami duplája a csernobili katasztrófának." - ezek alapján kicsit több volt az.

Mert Csernobil volt a legsúlyosabb reaktorbaleset. Majak egy szmötyi lerakó volt, amit olyan szovjetesen kezeltek. Az nem az atomenergia termelés veszélyére példa, hanem arra, hogy ha "jóvanazúgy" módon kezelik a dolgokat, abból baj lesz. Majak az Illatos út durvább változata.

Szerencsére letölthető.
Ennek kapcsán, és Aszódi vonatkozásában mindig eszembe jut egy interjú , amikor egy dilettáns zölddel ült szemben. A vitapartner érvként hozta fel, (összefoglalva) a napenergiát/szelet kellene az atom helyett fejleszteni, abba ölni a sok ezer milliárdot, milyen jó lenne az, atom helyett. Aszódi persze rögtön, mi van ha ezek nincsenek, éjjel-szélcsendben. Erre a zöld: lehet tárolni is...Ekkor Aszódi arckifejezésén annyira látszott "a jézusom" érzés. :) Egy az egyben elárulta a partnere,hogy annyit ért a rendszerszintű vill.energia szabályozáshoz, mint édesanyja a salakmotorozáshoz.... :)
Önmagában már az is egy vicc , hogy ilyen emberek mernek leülni "vitapartnerként" Aszódi Attila elé...

Érdekes lehet... ha rátalálok... minden esetre furcsa, hogy Csernobilt hozza első helyen, mint legsúlyosabb katasztrófát... Majak, mintha nem is lett volna. De ettől még kíváncsi vagyok rá...

Ha ennyire érdekel a téma, akkor ezt a könyvet ajánlom a figyelmedbe. Nem tudom, hogy még beszerezhető-e, de legalább egy 10 ezer darabos utánnyomást megérne, mert kiváló munka:
Csernobil - Tények, okok, hiedelmek

Olvastam... írta volna meg ő és akkor nem okoskodhatna bele... mondjuk akkor lenne más...

Láttam. És te láttad Pavel kollégám kommentjét az alján?

BTW


It goes completely against what most believe, but out of all major energy sources, nuclear is the safest

plusz...
"Az atommeghajtású tengeralattjárók magtúlmelegedései és egyéb balesetei közé tartoznak a következők is: K–19 1961-ben, K–11 1965-ben, K–27 (1968)-ban, K–140 1968-ban, K–429 1970-bnen, K–222 1980-ban és K–431 1985-ben.[9][11][12] Súlyos radioaktív incidensnek számít a Kistim-katasztrófa, a Windscale-tűz, a Costa Rica-i atombaleset,[13] a zaragozai radioterápiás baleset,[14] a marokkói radiációs baleset,[15] a goiâniai baleset,[16] a mexióvárosi sugárbaleset, és egy thaiföldi radioterápiás egység balesete."
(forr. Wikipédia)
És nyilván van még ...

És a tárolás (mint tudjuk) remekül meg van oldva...

Erre inkább nem is mondok semmit...

De a listát/felsorolást azért láttad, ugye?!

Ezért írtam, hogy Csernobilt sajnos ürügyként használják, nem tanulságként. Ha lezuhan egy repülő, nem számolják fel a világ légiközlekedését. :-) Sajnos az atomnál a zöldek sokkal veszélyesebbek :-)
A tárolás valós probléma, de...
Amíg a valós probléma megoldásán mereng a tudós társadalom, az átmeneti tárolókban a hulladék biztonságban tárolható. Itt a nehézséget az időtávlatok adják, de ez egyben haladék is. Amíg a német erőművek okádják a szén égéstermékeit, benne különböző izotópokkal, akár valós és azonnali többlet sugárterhelést okozva, addig az atomerőművek null emisszióval termelik az áramot. Több emberöltőnyi időtávban eltárolható "ideiglenesen" a hulladék, ami még ebben a sugárzó formájában is kevésbé veszélyes, mint a fosszilis tüzelőanyag égetésének melléktermékei. Plusz ugye be van zárva. A probléma a "végleges" megoldás gondolatával van. Több százezer évre kellene eltemetni ezeket a kapszulákat úgy, hogy senki ne férjen hozzá, ne szivárogjon, stb. De ha jól figyelünk, addig is, ezek a hulladékok tárolva vannak. Addig jó, míg ideiglenes. Egy-két,három generációnyi, százévnyi, ezerévnyi... ideiglenes és biztonságos.
Még egy dolog. Ez kicsit egyirányú utca is. Egy megépült és évtizedeket üzemelő atomerőmű már megköveteli a biztonsági hátteret és a tárolás megoldását. Akkor tényleg kapcsoljuk ki és bontsuk le? A bontás, az erőmű darabjainak a tárolása egy instant probléma volna. Azt hova temessük? Ennél szerintem észszerűbb üzemeltetni, kiváltani vele egyéb jelenleg kezelhetetlen környezeti terheléseket (földgáz, szén, olaj). Lehet azt mondani, hogy ez a probléma elodázása, persze. Ettől ez egy logikus lépés.
Egy hosszútávon megoldandó és problémát hagyunk a következő generációkra, nem egy elpusztított légkörű bolygót.

Tankönyvtár 2.3.1 fejezet

Vagy ha magyarul olvasnál, akkor Aszödi Attila blogját ajánlom.
Láncreakció