Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Böngésztem a térképet, de nem találtam jobb utakat, így a legutóbbi útvonal tervével indultam el.
Előző nap átnéztem az autót, valami azt súgta, hogy nézzek rá a váltó és diffi olajszintre is, de alig volt hiány. Kerékfújás, minden rendben, jónak kell lennie.
Tankolást követően, de még jóval öt előtt tudtam indulni. Valóban, Kocsér felé megéri a kis kerülő, elég csak a vadakat figyelni, a kátyúkat nem kell, sima az út. Elég hosszú volt a pirkadat a fátyolfelhők miatt, így jól tudtam haladni a napfelkelte előtt is.
Heves után megakadt a szemem az olajnyomás mutatón, 5-6 bar?! Mi ez? Egy órája vagyok úton, 4.5 kell legyen 4000-nél. Kiokoskodtam, hogy csak a hajnali hűvös viccelhetett meg. Heves hosszú város, vékony gázon haladva biztos lehűlt az olaj a hatalmas olajteknőben.
Fél nyolckor már a balatoni kanyarokon mentem párat, tényleg csúszott nagyon, talán a reggeli pára miatt. Végre felébresztett az egyhangú, álmosító alföldi utazás után.
Serényfalva rendezett terén megreggeliztem, aztán hajrá. Kelemér, Zádorfalva, Ragály. Nem tudtam nem visszamenni az imolai kis utacskára, majd Kanó felé az erdei hajtűkanyart próbálgattam párszor.
Aggtelek, Pelsőc, a Sajó-völgyében Rozsnyóig, ott tankolás.
A krasznahorkai vár mellett az utcai hőmérő 24 fokot mutatott, nyugalom volt az erdei úton, mentem kettőt. Mindig nagy élmény ez a szakasz.
A hágó és Sztósz között most nagyobb volt a mozgás az első két körben párszor meg kellett álljak, mert utolértem valakit. A dél közelgett, a harmadik és negyedik forduló haladós volt. Szerencsére az apróbb úthibákat kijavították az elmúlt egy hónapban. Ez egy nagyszerű útszakasz, lehet gépészkedni.
Aztán irány a tó. Szepespatakig a Gölnic-völgyében jól lehetett haladni a széles, kanyargós úton.
Éppen ahogy a felújított 533-ra kanyarodtam, elengedtem egy gyönyörű, fekete, széleskerekű Z3-at. Elhagyott, majd mentem a tempómban fel a hegyre, élveztem a kanyarokat a tükör aszfalton. Meglepett, hogy a 100m-t jócskán lefaragtam, majd érzékelte ezt ő is. Megindult. Láttam, hogy sokat megtett azért hogy meglépjen, de nem ment, sőt! Ez meg hogy??! Fel lehet úgy menni a hegyre egy széria 56 éves virsli gumis GTV-vel mint egy Z3-mal? Azóta is csak mosolygok ezen, ha eszembe jut.
A tónál úszás közben is felidéztem a korábbi eseményeket, bearanyozta ezt a túrát, az biztos.
Rövidre fogtam a pihenőt, mert az volt a tervem, hogy a Szepesremete-Veszverés szakaszt most kétszer leautózom. Szerencsém volt a forgalmat illetően, így nagy autós élmény lett.
Rozsnyón teletank, lehet nem gurult volna el Ózdig, minek ezen idegeskedni. És így legalább újra mehettem a felújított úton Farkaslyukon keresztül Egerbe.
Nos, a Bükk. Menjek, ne menjek, míg vonatoztam Szarvaskőnél ezt forgattam magamban. Hat óra volt ekkor, korábban sötétedik. Hát végül csak kiraktam az irányjelzőt Felsőtárkány felé. Egye fene, majd ballagok az Alföldön a sötétben inkább. A Bükk most is haladós volt az irányomban. Nagyon megérte felmenni.
Kerecsendtől északra minden része az útvonalnak élvezetes autózást nyújt, csak egyetlenegy kivétel van: Borsodnádasd-Ózd. Kis kerülővel azt is ki lehetne venni.

Nagyot ment a kis Alfa, őrület ez a járgány, megunhatatlan! Meleg van benne, hangos a szélzaj a letekert ablak miatt, elég büdös a kipufogó is néha, de nem számít. Messze felülírja a tiszta gépészkedős autózás élménye, a fürgesége, viselkedése az úton, a gáz és a fék adagolhatósága, a pedáljáték, a kezelhetősége, a hangja. Egyszerűen nagyszerű autózós autó.

896km
42720km

Serényfalván reggeli után
Stósz és Szomolnok között a hagón
Ugyanott
Imrikfalván a tóparton
Valahol Farkaslyuk után (alakul a túraautó megjelenés)
Kőröstetétlenen
Rovargyűjtemény