Volt két kavicsnyom a szélvédőmön, egy csúnya pont a látótérbe, meg egy kisebb valahol az anyósoldalon. Ma azon ritka téli napok egyike volt, hogy még világosban végeztem a dolgaimmal, és az általam már ismert, lelkiismeretesen dolgozó szélvédő javító nénihez vettem az irányt, aki a Savoya parknál dolgozik. Mivel a 159-esnek igen masszív szélvédője van, alig vitte a fúrója, és majdnem egy órát töltöttünk a hidegbe, ami nem volt kellemes, de legalább nem kell félnem a tovább repedéstől...
Eljutottunk Zé-hez, és kicseréltük a motorolajat, az összes szűrőt és a váltóolajat is. Kicentíroztuk a kerekeket, sajnos az egyik felnit görgőzni kell majd...
Az autón egyébként a vásárlás után már ismert kipufogó problémán kívül a hátsóajtó zárját és a hűtővíz kiegyenlítő tartályt kell cserélni. Egyébkén nincs probléma a vassal, reméljük ez sokáig így is marad :)
Km óraállás: 169350
Eddig 800km-et mentem vele (szűk 1 hét alatt), ha minden jól megy, vasárnap eljutunk Zé-hez is.
Kicseréltem egy balos helyzetjelzőt, és mivel már konkrétan veszélyesnek ítéltem meg az ablaktörlők kopottságát, kapott egy pár Bosch Aerotwin lapátot. Sosem költöttem ennyit ablaktörlőre, de csendes és szépen töröl. Remélem tartós is lesz :)
Valamikor 2016 decemberben eldőlt: hiába vettem egy Spidert az offos családi járgány mellé, hogy kapjak egy kis életmentő Alfa-dózist, kiderült, ez olyan mint a nikotin: az érzés utáni éhség nem csillapodott, hanem nőtt. Így úgy döntöttem, nem küzdök tovább a sors ellen, a (soha ki nem használt) praktikum mehet a lecsóba, megesszük a bejglit, eldurrantjuk a pezsgőt, és az ünnepek után nekilátunk 159 kombit nézni.
Aztán eljött a január, és néhány szűkítési feltétellel nekivágtam a HAHU kínálatának. Hát, nem voltam elájulva... első körben 1.9 120 lovas, 2010-es, vagy 11-es forgalomba helyezésű példányokat kerestem, de ebből tán 1-2 darab volt. Majd nyitottam a 2.0 dieselek felé, mert be kellett látni, ha az utolsó évjáratokból keresek, inkább ennek van realitása. Főként 170 lovas példányokat hirdettek. Ismertem a 159-est, mert már 2 alkalommal majdnem vettem (értsd: zsebemben a foglalóval megindultam az eladó felé, de mindkétszer valami eltántorított, és maradtam a seggemen). Ricsi (Angelo) barátom pedig hatásomra pont tavaly vett egy 159-est, és igencsak belemászott a típus rejtelmeibe, tehát elvittem magammal autót nézni.
A szomorú felismerés ott ért, hogy gyakorlatilag nincs magyar forgalomba helyezésű autó. Illetve ami van, azért egy jó millióval többet kérnek. Ez már egy olyan szám, amiért én vállalni merek bizonyos kockázatokat, de kicsit csalódtam, amikor 2,3-2,4m körül is találtam francia, belga, kicsit lelakott, kicsit sumákolt példányokat, ismert előélet nélkül.
Aztán véletlenül elkeveredtünk a Bécsi úti Maxabo-hoz, ahol ott állt egy sötétkék (mint az első Alfám) kombi, nagyon szép állapotban. Természetesen ez is kinti, olasz példány. Ám ez egy flottakezelőé volt, 6 éves korára 167000km-et vallott be az órája, és sokkal szebb volt a beltere, mint az előtte és még utána is megnézett 100-140 ezret állító példányoknak. Ám amin felcsillant a szemem, hogy Milánóban végig vezették a szervizkönyvét. Itthon utána néztem, és hivatalos, az Alfaromeo.com-on is megtalálható márkaszerviz volt. Szerencsére van egy ismerősöm, aki olaszországi kapcsolattartója egy cégnek, és megkértem, vegye fel a kapcsolatot a szervizzel, informálja le az autót. Jött is az e-mail, minden egyezett, 30 ezer km-el ezelőtt a vezérlés cserét is elvégezték. Itt kezdett érdekelni a jármű komolyabban.
Jött a második kör, a próbaút. Itt sem csalódtunk semmiben, bár kiderült, hogy az akksija kuka, illetve az egyik kanyarban leszakadt a kipufogó hővédő lemeze, és ordenáré csörömpölés közepette tettük meg az út második felét... itt már éreztem, hogy ez az enyém akar lenni, mert az asszony kiborult, hogy ez már itt szétesik, én meg sírtam a röhögéstől (a kereskedő pedig halál sápadt lett..). Na, végül mondta, hogy ezt a két hibát (akksi és kipufogó) ne számoljam bele a dologba, ezt ők rendbe teszik.
Végül, a legfontosabb: én eddig minden Alfámat úgy vettem meg, hogy nem az első és nem is az utolsó volt amit megnéztem, de az adott példány "mondta, hogy vigyél haza". Így volt ez ennél is, így bár még megnéztem pár kintről hozott, gányolt szemetet az alibi kedvéért, végül visszatértem a Bécsi útra, és megegyeztünk az árban.
Az átadás az optimálishoz képest egy okmányirodai malőr miatt megcsúszott két héttel, de annál édesebb volt ma beleülni és hazahozni :)
Ma eltettem a vasat télire. Délelőtt még mentem egy kört vele, kicsit megkergettük a lovakat és élveztem a TS hangját... aztán beálltunk a garázsba. Váltottam néhány gondolatot Piritu-val a napokban a téli tárolásról, végül az alábbiakat végeztem:
- Akksit kivettem, behoztam a házba. Majd néha töltöm egy CTEK szerű töltővel.
- A hűtőfolyadék szint max-on volt, a kiegyenlítő tartály sapkáját letekertem (mivel a hűtőfolyadékot elfelejtettem cserélni, de még a fagyáspontot is megnézni
- Kerékbe nyomás és nagytakarítás már két hete megvolt, most egy alap portörlést elegendőnek találtam
- Kerekek kiékelve, üresbe, kézifék nélkül áll
- Ablakok résnyire nyitva, ajtók csukva
- Bár garázs, néha beázik, ezért kapott egy takaró ponyvát is.
Várom a tavaszt...
Bár a 13-14 fok szerintem már nem ideális a fedél nélküli közlekedéshez, szépen sütött ma a nap, úgyhogy megindultunk Visegrád felé. Budafokról indulva a Batthyány térig volt kellemes a cabriózás, utána feltettük a tetőt.
Természetesen Visegrádra nem a Duna mentén vezet az Alfának való út, hanem Szentendrén a Skanzen felé balra fel, majd Piliszentlászló és a Lepencei strand közötti 10km-es zseniális szerpentinen át, ahol néhány évvel ezelőtt havas téli estéken rengeteg autót forgattunk a tiltásba (és néha picit az árokba is.. :P). Fülig ért a szám, 6000 alatt nem váltottunk :) Ezután tettünk egy rövid sétát a fellegvárba, majd ettünk egy sütit, és irány haza.
Jövő hétvégén téli álomra szenderül, nagyon fog hiányozni a következő hónapokban!
Ma megvolt az átírás is. Tegnap este elugrottam eredetiség vizsgára, ma pedig minden papírossal a helyi kormányablakba. Szerencsére nap közben be tudtam ugrani, így 15 perc alatt kezemben volt az új forgalmi.
A költségemet költse az állam olyan utakra, hogy ne szisszenjek fel minden méteren a Spider kemény futóművével :)
MOST MÁR AZ ENYÉM!:))
A mai napon elmentünk egy kis autózásra a Pilisbe. Hazafelé egy besorolás után, megköszönve a mögöttem jövőnek megnyomtam az elakadás jelzőt, ami beesett a középkonzol burkolata mögé. Szerencsére ezt a kikapcsolás után tette:)
Itthon kiszedtem a rádiót, hogy megnézzem hogy is van ez. erre az egész kapcsoló szerkezet lepottyant, a gomb pedig leesett. Itt már látszott, hogy a komplett középkonzol burkolatot le kell bontani a javításhoz. Megnéztem a korábban letöltött dokumentációt, és nekiálltam a manővernek. Azt nem néztem meg előre, hogyan kell a váltó körüli műanyagokat lebontani, ezért ezzel egy kicsit elszöszöltem. Lebontva a középkonzolt láttam, hogy az elakadásjelző kapcsolója 4 ponton van rögzítve: 2 távtartó/pozícionáló pöcök, illetve 2 csavar. Utóbbi kettő műanyag menete porladt el... A következő megoldást találtam ki, amit egy alkalommal úgy tűnik, meg lehet csinálni: van egy combosabb forrasztóm, amit jó melegre fel lehet hevíteni. Ezzel a két távtartó pöcköt ráolvaszottam hátulról a csatlakozó házára. Így két ponton már jól fogta, de kapcsolgatásra kicsit inogott, mivel ez a két pont átlóban van, és máshol még nem fogta semmi. Ezért egy mezei műanyag tiplit is méretre szabtam, és beolvasztottam a csavarok helyére további merevítésnek. Így már megfelelő volt a szilárdság, kapcsolgatásra is. Az összerakás már egyszerű volt, de azért néhányszor lepróbáltam a kapcsolót, mielőtt összeszereltem volna mindent.
Vasárnap délután elindultunk Tinnyére az Üvegtigrishez. Ez esetünkben egy kb. 80km-es kirándulást jelent. Az időjárás 18-20 fok között volt, és a délután fél5-ös indulás azt is jelentette, hogy ez nem fog már növekedni. Szerencsére a bőrdzseki/felhúzott oldalablak/fűtés összeállítás kellemessé tette az utat, és megállapítottuk, hogy van azért még a szezonban.. :)
Közeleg az átírás, de természetesen már a vétel előtt számolgatni kezdtem a várható kötelező biztosítási költségeket. Mivel a bónuszomat a másik autómon viszem tovább, budapesti huszonévesként elég horror költségek jöttek ki, évi 70-80 ezer Ft lett volna a Spider biztosítása. Ez annyira nem tetszett, ezért más lehetőségek után néztem. Így akadtam a Magyar Nosztalgia és Hobbyjármű Regiszter nevű egyesületre, amin keresztül a 0-25 év közötti, hobby használatú autók is kedvezményesen biztosíthatók, ha azok "Kultikus, vagy gyűjtőértékű modellek" Gondoltam, egy Alfa Spider ennek megfelel, így felvettem velük a kapcsolatot, és némi dokumentáció után megkaptam az ajánlatot, így az Allianz-nál baleseti adóval és minden sallanggal együtt évi 40.000 Ft lesz a kötelezőm :) Ezen felül még volt egy egyszeri tagsági díj, mely 7.000 Ft volt.
0
674