Most vásárolt autómmal a múlt hétvégén tesztvezetős hétvégét tartottam.
a megtett km-ek vegyesen, autópálya, országút, város Budapest.
A legfontosabb adat, amire általában kíváncsi az ember a fogyasztás: autópályán:7.5l országúton:6.5-7l városban:10l, az átlag így 8l körül van.
Ami számomra fontos a fogyasztáson túl, az az autó maga.
Vásárlása, szerelem volt az első beülésre, ami meghatározza viszonyomat az autóval.
A külső: talán a legszebb limuzin ami eddig legurult a gyártósorokról.
Letisztult formák, sportos vonalak igazi olaszos kinézet. Az eleje szinte mindent elmond a tervező hitvallásáról. A sportosság mindenek felett. A számomra egy kicsit negatív:
Csomagtér nyílása kicsi, és nem igazán lehet kinyitni anélkül, hogy az ember ne koszolná össze magát.
Nagyon merev karosszéria, sportosra húzott futómű.
Beülve az autóba mintha egy sportkocsiba ülnék. A sportosság érzetét fokozza a start gombbal indítható motor, a három küllős kormánykerék, feszes ülések.
A műszerfal, az az egyik legjobbra sikeredett műszerfal amit eddig valaha is autóban láttam.
Minden a vezető elvárása szerint van elhelyezve, logikusan és teljesen egyszerűen átgondolva. Mindennek megvan a helye, ott ahol az ember keresné egyébként is. Minden kézre esik, mindent megtalálni elsőre.
Olyan érzés mintha mindig is ebben az autóban ültem volna.
Sok rakodó rekesz nincs benne, kicsi szűk ajtózsebek, kesztyűtartó mérete is lehetne nagyobb, de mindez nem hiányzik mihelyst elindulunk az autóval.
Az 1.8 140le motor relatíve jól mozgatja a 1.5 tonnás karosszériát.
Más tesztek panaszkodnak ennek a motornak a lomhaságára, illetve gyengeségére, de bátran állíthatom, hogy megközelítőleg ugyanazt az élményt nyújtja mint a 120 le disel motorral szerelt változat.
Kíváncsisággal indultam el, mit tud a 140 lóerő kezdeni az 5 sebességes váltóval.
Az első meglepetésre, egészen jól autózható, szinte 50-töl használható 210-ig. Benzineshez képest nem kell visszaváltani előzéseknél, sem pedig hegymenetnél.
Megjegyzem, azért egy hatodik sebességi fokozat elkelne benne, mivel a fogyasztására is kedvező hatással lenne, és nagy sebességnél csökkentené az amúgy sem nagy motorzajt.
A fenti sorok az átlagos, normális vezetési stílusú vezetőkre érvényesek. Nyilvánvaló, hogy ha szeretnénk az autó sportosságából adódó érzetet kicsikarni akkor férfiasan bevallom, vissza kell kapcsolni és talán tényleg kevésnek bizonyul a nyomaték a motorban.
A futómű páratlan vezetési élményt nyújt. Limuzinhoz képest nagyon jól viselkedik kanyarokban, szélsőséges helyzetekben. Kanyarokban, íveken nem nyúlik, nem csúszik, befordul úgy, ahogy a kormánykereket elfordítom. Már már az az érzése támad a vezetőnek mintha egy sportkocsiban ülne, és rosszabb minőségű utakon ez érezhető is. Kissé kemény, de nem zavaró.
A fékek jók, nagy sebességnél használva sem ijeszti meg a vezetőt, pontosan jól adagolhatóan működik.
Kormányzás pontos, kanyarokban semlegesen viselkedik, jól érezhető kapcsolat az úttal.
Ami egy kényelmes, jó kiránduláshoz kell az is megvan benne, Ülések a hosszú vezetés során sem bizonyultak fárasztónak, kemények, jól tartanak. Vezetési pozíció jól beállítható, visszapillantó tükrök nagyok, A műszerek a vezető felé fordulnak, jól és pontosan leolvashatóak az értékek napsütésben is. A műszerek, kezelési berendezések megvilágítása esti, illetve éjszakai vezetéshez nagyon kellemes szín árnyalattal bír, otthonossá teszi az autó belsejét, amiben a gyári hifi berendezés is hozzájárul.
A teszt során összegyűjtött tapasztalat: kissé magas fogyasztás, 6 sebességi fokozat hiánya, kevés rakódó illetve pakoló rekesz, de mindez nem érdekes mert mindezért kárpótol minket az autó vezetési élménye. Szinte ki sem akartam belőle szállni.
2010 11 05
>> EgyébAlfa 159 1.8 // 2010-11-06