Tagok >> Bluestrain >> Blog
Itt a tél, és egyre kevesebbet járok a vassal, amit lehet a cégessel elintézek. Van hogy egy hétig be se indítom.Gondoltam, az akku kímélése céljából csinálok valami impulzusos töltő-kisütő, és csepptöltő kombinációt. Venni nem mertem, nem bízok én má' semmiben :)
Elkezdtem firkálgatni, valamilyen egyszerű áramkörben gondolkodtam amit még én is megértek:)
Ez lett a vége: egy astabil multi nyitogat felváltva két tirisztort, az egyik egy 30V-ra feltöltött kondit süt rá az akkura, a másik egy üres kondit tölt fel az akkuról (azaz egy kisütőimpulzust produkál). A töltőimpulzus energiáját némileg nagyobbra kalkuláltam, végülis ez egy töltő vagy mi... Az imp.ok kb. 3 mp-enként követik egymást, de ez egy potival variálható.
Mivel költeni nem akartam a projektre, feltúrtam a régi cuccaimat amit még aktívabb műszerész-időszakomban harácsoltam össze. Találtam is jó kis tirisztorokat dúrvanagy csúcsárammal, 10W-os 2X12V-os Puskás-féle trafót, az apróságokkal nem volt gond. A belsejét nem mutogatom, ha valaki mégis meglátja egyszer, letagadom hogy közöm volt hozzá :)
A LED-eken szépen látni a kondik töltődését, de mindenesetre szkóppal is megnéztem, látni e valamit. Naná hogy látni, ez nem hazudja az impulzust:) Még hangja is van, konkrétan az akkusarunál hallani - ahol a két fém találkozik- egy pattanó hangot. Ja, ez az öreg RFT nem tárolós, nem volt egyszerű elcsípni a két tüskét a fényképezővel:)
A szerkezet hatásosságáról 5 év múlva számolok be:)
ui.: a kisszék nem tartozéka a készüléknek, és a működését sem befolyásolja.
Frissítés: 11 éves az akku, és még ezt a telet is bírta.
Utóirat: 15 évesen beadta a kulcsot
Idézést kaptam a Vám és Pénzügyőrségtől, miszerint az autóm minden papírjával ugyanmá' fáradjak be a Huszti útra. Befáradtam, de jó messze álltam meg nehogy rögtön lefoglalják, sose lehet tudni:) Az előtérben téblábolt már vagy 30 kolléga, kihallgatásra várva. Épphogy megittam egy kávét, már be is hívtak.
A lényeg röviden, hogy az a kft. akitől vettem, több tucat autót hozott be külföldről, de ÁFÁT elfelejtettek becsengetni utánuk. Másrészt a díler-csapatnak semmi köze sem volt az adott kft-hez, akiknek a nevével visszaéltek. És persze azóta felszívódtak.Fantomképeket mutogatott az előadó, meg aláírásokat nézegettünk.
Szerencsére a reg.adó, forgalombahelyezés legálisan zajlott, vagyis részemről együttérzésemet fejeztem ki, sok sikert kívánva a nyomozáshoz eltávoztam.
Unokaöcsém a Unixnál dolgozik, tegnap meglepett egy kis ajándékkal :)
Jóó, tudom, trehány disznó vagyok, minden és mindenki fontosabb mint az én dolgaim. Pár hónapja éreztem már hogy gond van a kerekekkel, remegnek, ráznak.
És jött a sablonduma - ha lesz időm, megnézetem! ... csak még elmegyek Bajára, aztán meg Kecskemét, hát ebben a kánikulában inkább Balaton, ennyit még kibír!
Mos már elértem addig, hogy 6-8000 km után beköszönt v.melyik kerékcsapágy.
Bementem Csepelen egy gumishoz, megforgatta a kerekeket. Négyből három tojás volt, az egyik nagyon! Kb. 5-6 mm-t ütött. Hát ezeket görgőzni kellett.
Viszont a csapágyhang az makacs dolog, magától nem múlik el. Körülnéztem a neten, és rendeltem az Alba Autótól egy elsőt, délutánra érte mentem a Budafoki útra.
Különösen jó érzékem van ahhoz hogy egyszerre több nagyobb dologba is belefogjak. Otthon éppen a lakásfestés közepében vagyok, sötétedésig azzal küszködtem, aztán kiköltöztem a garázsba és nekiugrottam a csapágycserének.
Úgy éreztem hogy a j.e. a ludas. Vagy a b.e, vagy a ...
Persze nem jött ki az ABS-jeladó, a kábelt nem akartam elvágni, így a kocsi mellett a földön kellett kibűvészkedni az agyat. Hát Milanoban néhányan biztosan csuklottak aznap éjjel... A belső gyűrű persze fennmaradt, a gáz-oxi meg természetesen kölcsönadva havernak. Így maradt a flex, a hű társ a bajban.
Éjfél felé már összefelé pakoltam. Szilentek, gömbfejek még jók, ennek kicsit örültem. A próbakörnél viszont kiderült hogy a j.e. mellett még a b.e. is búg kissé.
Mindegy, így már sokkal halkabb, a másikat meg "majd ha lesz időm"! (meg némi zseton).
ui.: 36-os crowafej nélkül nem érdemes nekiállni :)
Múlt hétvégén két cimborámmal elmentünk Kiskőrösre egy harmadik cimboránkhoz hogy egy kicsit feldúljuk a békés családi életét. Nem akartunk náluk zavarogni, ezért kimentünk a szőlőföldek mögé egy erdőbe, húsok és némi szesz társaságában.
A vasárnap reggel nehezen indult. Nem akartam rögtön kocsiba ülni mert sok rendőrt láttunk kint, ezért a haver elvitt minket Kecelre a Pintér-féle haditechnikai parkba.
Szép kis gyűjteményt összeszedett az öreg, még SZU 22 is van, jópár MIG, MI 8, ágyúk, harckocsik, szóval félnapos program. Csak az nem tetszett, hogy a vasak minden tájékoztatás nélkül lettek kiállítva.Úgy kellett kitalálni hogy mi micsoda.
Hát ezt jobban élveztem mint a 10 éves fia, főleg amikor a rakétákat felfedeztem. 20 éve nem láttam az öreg Vega S200-ast, ést most itt magasodott teljes valójában!
Igaz hogy ilyen szögben sosem állt, az állványról 43 fokos szögben indult, de apróságokon nem akadtam fenn.
A kötelező délutáni felhőszakadás elől bemenekültünk az ország (szerintem) legjobb cukrászdájába Soltvadkerten. A jégverést ott megvártuk, aztán irány haza.
Pénteken Feco haverom - aki szintén 156 tulaj, de nem Amore tag:( - felhívott, hogy légzsák-hibákat ír a vas, volt valami szervízben de nem tudtak csatlakozni a comp-ra "invalid" ISO-kódra hivatkozva.
Kiváncsi voltam mi a tényálás, mondtam hogy délután jöjjön át, megnézzük.
Én eddig csak DDT 2000 és VagCom progikkal használtam a KKL-t, azt viszont tudtam hogy a lufikat csak a másik K-vonalon lehet elérni. Tehát bemelegítésképpen beleszögeltem egy kapcsolót, ami a 7-es lábról a 3-asra váltja a K-vonalat.
Nem voltam teljesen nyugodt amikor rádugtuk a vasra, de rögtön csatlakozott, és az ISO-kóddal sem volt baj.Sokat nem tudtunk csinálni, hibakódokat meglestük, töröltük, csatlakozásokat átnéztük befújkáltuk.
Mondtam Feconak ha újra gond lesz vele hívjon nyugodtan, rádugjuk a laptopot és az aktuátor-tesztben eldurrantjuk a lufikat:)
Azt mondta nem fog újra zavarni :)
Iszonyat-esős napokon vagyunk túl, és már nagyon zavart hogy az autók 80%-a kidöfi a szemem, én meg nem látok semmit a vizes aszfalton. Több fényt akarok (de ócsóé) !!
Körbenéztem árak és minőség terén, a H7 szetet 12 és 25 között próbálják a naiv vásárlókra rásózni. Megtudtam hogy sem a Siemens, sem a Sony és a Bosch sem gyárt utólag beszerelhető szetet, a kínaiak viszont minden néven gyártják. Hát akkor minden-mindegy alapon rendeltem egy magyar összeszerelésű szetet Debrecenből a Martincartól. 4-5 órát elkínlódtam mire sikerült helyet találni a ballasztoknak és bevarázsolni az égőket a helyükre. (itt kérnék elnézést az Úrtól hogy meggondolatlan kijelentéseket tettem édesanyja foglalkozását illetően, természetesen ezek nem fedik a valóságot)
Még a halogénizzók között is van különbség a fókuszpontot illetően, hát még ha xenon kerül a halogén helyére! Az izzószál és a gázgömb között kb. 2 mm az eltérés, de szerencsére a beállítócsavarral ez még korrigálható volt. Nagyjából belőttem a garázsajtón, majd este befinomítom.
Egy másik - nem ide tartozó - de tanulságos eset:
Egyik haveromnak van egy A-Corsája 2.i Calibra motorral. Igazi kis méregzsák. Érkezik a haver, a Corsa kötélvégen. Meséli a sztorit: tegnap Törökbálinton nagyon odaverte az alját, aztán még ment kb. 30 km-t, egyre csúnyább hangja lett, lefulladt, végül már az indító nem bírta megforgatni.
Megnéztük aknából hogy mi a tényállás. Leeresztőcsavar egy-az-egyben kitépve, a helyén 2 cm-es luk (fotók!) .Hát mondtam nekik hogy csodák nincsenek, ezzel ma nem fog hazamenni mert beállt mint Burmában az esős évszak (Rejtő után szabadon). Az nagy baj? - kérdezték a csajok. Hiába magyaráztam nekik hogy az olaj az a motornak, mint nekünk a vér: ha elvágott torokkal kivéreztetnek, majd egy óra múlva összevarják az artériát, kapsz vért, és fölkelsz hogy: na mizújs? - hát ennyi esély van rá hogy ez a moci beindul.
A főtengelyt csak méteres vascsővel tudtam megmozdítani :( Körbetekertem vagy tízszer, kicsit lazább lett de még mindíg fémesen nyekergett. Rábikáztunk az akkura, az indító forgatott kettőt, de majd összefosta magát, aztán...beindult.
Borzalmas hangok voltak kb. 2-3 mp-ig, de amikor körbeért az olaj elmúltak és szépen ketyegett. Semmi kopogás, semmi csapágyhang. Hát nem hittem el!!!!
Nem mertem felpörgetni, de a haver a tudatlanok nyugodtságával azt mondta, hogy kimegy egy próbakörre.
Fél óra múlva visszajött azzal hogy: meghajtottam, jobb mint előtte!
Szépen ketyegett a gép. A család meg rámszállt: "ugye hogy vannak csodák, de te olyan hitetlen vagy!" - Na le lehet pattanni rólam!!
lehet hogy elmegyek Tibetbe...
rámférne egy kis meditáció... egyedül
Tegnap utas voltam az autómban - ilyen már volt - de hátul. Ilyen még nem. Úgy éreztem, mintha bedugult volna a fülem: a magastartomány teljes hiánya. Hiába vannak az ajtókban viszonylag jó M.N.C.-k, az a kis piezo izé a kónuszon sosem volt szimpatikus. Hazafelé vettem egy pár Sony csipogót (dómot), azért azt mert az volt az Elektrovördben. Szépen felügyeskedtem a B-oszlopra egy 30 fokos kerettel, így kb. olyan szögben áll mint az első ajtókban.Hiába, a fizikát nem lehet arculcsapni: a magas hangok bizony egyenes vonalban terjednek. Így már egész jó a rendszer - az ésszerűség határain belül. A gyári Blau fejegység megmaradt, de a saját végfokját nem használom mert elég gagyi. Kihoztam belőle kisjelű kimeneteket - nem kis munkával. Ezekröl mennek az ajtóhangszórók 4X100-as erősítőn keresztül. A dohogót egy 2X200-as Renegade eteti hídba kötve, kicsit visszafojtva. Így már lineárisban van a hangszínszabályozás, és mégis szépen szól, van alja, teteje. Most már az utasok is jó minőségben hallhatják azt, amit én akarok hallgatni. Elvégre nekik is joguk van a minőségi szórakozáshoz!
23.-án, e történelmi nap délelőttjén olajcserével egybekötött megemlékezést tartottam. Megemlékeztem mártírjainkról, akik a szabadságért életüket adták, és eszembe jutottak az árulók, akik sunyi, alattomos módon feladták ébredező demokráciánk élharcosait, és azok a lélektelen kontárok akik nem szégyelltek 10W40-es Mol olajat és Armafilt szűrőt beépíteni szegény védekezésre képtelen autómba.Mint idegen testet, úgy lökte ki magából táltos szíve a nem vércsoportazonos anyagokat./nem is fért bele a 4l-es kannába, elfelejtettem hogy ez a motor egy decit sem eszik 15000 km alatt/.
Ahogy 53 éve a szabadság szele végigsöpört, és friss gondolatok áramoltak, most úgy terjedt szét az 5W40 WR a dugattyúk körül, az olajjáratokban.
Emelkedett hangulatban zártam az ünnepséget /és az aknát/, jöhetnek a dolgos hétköznapok. Lehet hogy termosztátot kéne cserélnem, mert 75 C körül megáll a vízhőfok. Talán karácsony körül lesz rá időm. Mondjuk Szenteste délutánján...
és egy kép, a Time magazin '57-es első címlapja... Avanti ragazzi!
Aug. 7-8-9.-én USA-autótalálkozó volt a Monostori erődben. Egy régi haverral - aki az USA-autóklub egyik karosszériása - ilyenkor szoktunk találkozni, ezért két másik haverommal leugrottunk körülnézni. A cimborámmal nem találkoztam mert szombaton hazahúzott, de azért jól szórakoztunk, ámultunk, meg bámultunk. Hazafelé Tatán a Berta-malomban megkajáltunk. Én már többször ettem ott, ajánlom mindenkinek, nagyon jó a konyhájuk!
