Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Az egy év és a 15 ekm szinte egyidőben telt el. Ismét Pappas.
Olajcsere, pollenszűrő csere. Minden rendben az autóval.

Megcsodáltam az új fényszórót és a radar burkolatot. Tetszetős.

30699 km

Szeptember után újra Szlovákia. Nyakamon az éves szerviz, még egy ezres belefér, már csak jó idő kell.
6. péntek jónak ígérkezett és mennyire az volt, nem tudok betelni. Basszus mennék újra.
Nem tudtam korán indulni, de hűvös is volt délelőtt. Ózdon még 12 fok volt 10 órakor. 21-esen mentem, utána 23 és Pétervására után Zabar felé. Domaháza és Hagony között volt csak kifogástalan minőségű de fehér aszfalt. Vonalvezetése olyan, mint Jósvafő - Szin között. Ózdon tankoltam (39 l / 335 km) és kajáltam.

11:30 körül értem Tornaljára. 14 fok volt, napsütés.
A Gömörfalva - Gömörrákos szakaszt A módban kézi váltással nyomtam végig. Így is elég élményt nyújtott, végig vigyorogtam.
Utána elmentem Nyustáig. Valóban több helyen vacak a burkolat, kihagyható. Melegebb volt már, Race-ben hajtottam. Nyustától vissza Szirk - Lubény. A kőbányánál visszafordultam, mentem az 526 elágazásig és újra Lubény felé. Kurvajó ez a szakasz. A falvakban integettek a gyerekek, kaptak műsort.

Ideje fejlődni, egy életem egy halálom, a ballábas fékezést kipróbálom. Hú, azért fostam, nehogy elbaltázzam és korlátot fogjak, de kár volt. A lábam jól elfér, a fék szépen adagolható és közben váltani is lehet. A jobb lábom a gázpedálon, semmi késlekedés, az autó mintha új fokozatra kapcsolt volna. Remek összhang, finom mozgás, egy tánc, profi.

Jolsva - Csetnek után Restér felé. Restér - Henckó szakaszt megjártam még oda-vissza, nagyon tetszett. Tankolás Rozsnyón (csak 20 l, hogy elég legyen Ózdig, 222 km eddig), vissza Veszverés - Nyilas - Szepespatak - Szomolnok - Stósz - Dénes - Krasznahorkaváralja.
Nyilasig több kanyarban is aszfaltoztak, sávszűkítés, felmart burkolat nehezítette a haladást. Nyilas után a hegyen több szakaszon teljes burkolatjavítás folyamatban. Lámpás irányítás, torlódás, aszfaltmorzsák. Tavaszra jó lesz.

A völgyben jót autóztam Szepesremete felé, haladós. Egy hatalmas szarvas állt az árokban az út szélén. Lefékeztem, megfordult és bement az erdőbe.
Szomolnok - Stósz szenzációs. Csak egy oda-visszát mentem, későre járt, néhány északi kanyarban páralecsapódás jelentkezett.
Dénes - Krasznahorkaváralja ütős. Egy autót értem utol, szembe 2 autó jött, 1 motoros és 1 bringás. Nem volt gond, de keskeny, nem lehet nyomni csak ha belátom a szakaszt. De akkor aztán hajrá. Lefele jövet egy visszafordító előtt hosszú egyenes enyhe ívekkel, a kanyarban egy faszi időzött az autója mellett. Felfigyelt a hangokra ahogy megérkezek féktávra és pakolom vissza a fokozatokat. Látva az arcát, nem hitte, hogy ott elfordulok :D

Nem maradt időm játékra, indultam haza. 16-os Tornaljáig, Ózdon tankolás (51 l ment bele/ 202 km Rozsnyó óta, vagyis 71 l / 424 km). 25-ösön mentem Bekölce felé. Hűvös volt, gumik hidegek, fehér aszfalt, alig volt tapadás. Nagy küzdelemmel megelőztem egy F Astrát és alig tudtam lehagyni :D
Bekölce - Egercsehi szuper. Utána 23, 21, M3 ...

Összesen 1103 km, 12:35 úton töltött idő, 14 óra indulástól érkezésig. Messze van, de nincs jobb.

u.i.: egy meleg helyzet volt Bátonyterenyén. Körforgalom épül, lámpás terelés. Állok a sorban másodikként, balra egy utca. Érkezik egy néni a 30 éves puntoval, mossa a szerintem tiszta szélvédőt. Gondoltam ez vaksi. Vált a lámpa indulunk. Erre a nyanya gázt ad és fordul balra, mintha ott sem lennék. Ez tényleg vaksi bazdmeg. Nyomom a dudát és közben kilövök amennyire lehet, mert ez telibever. Megúsztam.

Megmozgattam az autót és magamat is az Északi-középhegységben. Szlovákiai túrának indult, de az időjárás előrejelzés esőt írt arra a vidékre, beijedtem.
Sebaj, a Mátra és Aggtelek száraz lesz. Irány Gyöngyös.
Délben beszéltünk meg találkozót Ferivel ott, hogy együtt induljunk tovább a hegyekbe.
A jó időnek köszönhetően a Mátra dugig volt. Autós nézelődők, motoros versenyzők, bringás túrázók. Folyton fennakadtam valakin. A parádsasvári felfutón utolértem egy motoros karavánt. Eleinte megálltam és hagytam menni őket, amíg nem jön valaki mögöttem. De csak 2-3 kanyart tudtam tisztán autózni. Ilyen nincs, menni kell. Három szakaszban tudtam megelőzni a konvojt, utána maradt még pár kanyar, amit élvezhettem.
24-esen tovább.
Eger után Balaton, kis farriszálás a fehér aszfalton. Borsodnádasd, Ózd, Bánréve, Szlovákia. Későn érkeztünk, benzin is fogyóban, térképem sem volt. Emlékezetből egy rövid szakaszt mentünk. Tornalja, Deresk, Gömörrákos, Jolsva, Csetnek, Rozsnyó, Aggtelek. Onnan Szin, majd vissza Putnok.
Fáradt voltam már, de még kívántam a kanyarokat. Szilvásvárad, Eger, Parádsasvár, Gyöngyös. Felfutón egy autót kellett elkerülnöm, tiszta. Mehettem a tempómat. Elképesztő tapadás és kanyarvétel.
Gyöngyös után nyugiban haza.
908 km, 137 l, 28505 km

Szombaton egy kisebb Giulia különítménnyel vettünk részt a Balaton Park Circuit avatásán: Dénes Péter, Zoltan Garabuczi, Szabó Ferenc és én voltunk Q-val, Tóth Béla pedig egy Veloce-val.
Izgatottan vártuk a napot, amikor így öten egy csoportban felhajtunk a pályára. De az időjárás megtréfált. A verőfényes napsütés helyét egy hatalmas zivatarfelhő vette át, amelyet sikeresen elkísértem Kiskunfélegyházától Balatonfőkajárig.
A szakadó eső és a vízátfolyások sem tántorították el Zolit és Bélát, rótták a köröket. A döntésüket az időjárásra alkalmas gumi indokolta. Hárman a gyári Pirellikkel a szerencsétlenkedést elkerülendő, nem vállaltuk be a futamot, inkább átkértük magunkat a délutáni csoportba, amikor már minden bizonnyal száraz pályán verethetünk.
A számításunk bejött. Remek idő kerekedett délutánra, száraz aszfalton hajtottunk.
A pálya gyors, a három egyenes szakaszon (harmadik íves) valamivel 200 fölé tudtam gyorsítani. Az acélféket kimélendő a féktávokat hosszúra nyújtottam, Feri azonban rendesen nyúzta a karbon tárcsákat.
Mindannyian elégedetten szálltunk ki az etap után és izgatottan osztottuk meg élményeinket. Magam részéről mentem volna még. Az autó fantasztikus, fekszik neki ez a pálya. Gumi és a fék bírja a forszírozott tempót, de aki csak lazán körözgetni akar, annak is ajánlom. Várom a következő alkalmat.

Ezt az alkalmat a fogyasztási rekord miatt jegyzem fel.
Deszk - Szolnok - Deszk: 260 km, sebességhatárok +10 km/h max, ritka forgalom, A mód, pár előzés (D mód), 8-12 fok, száraz idő, tempomattal, klíma nélkül :D Unalmas útvonal, Kunszentmártontól még szar is az aszfalt.
8,7 l/100km

Nyáron volt az első pécsi autós találkozó a HCO szervezésében. Ez az őszi volt a második. Időben indultam, így egy Bátaszék - Bonyhád oda-vissza belefért Race módban. Őrület az a szakasz.
Pécsen az idő csodás volt. Szikrázó napsütés, 16 fok. A mosóban mellettem egy fehér AMG Merci fürdött, gondoltam az is oda készül. Megtöröltem a kocsit, hívom a srácot, hol a csapat, senkit nem látok, még a Merci is eltűnt.
- Baszd meg, tegnap volt!
- Azt a mindenit...

Ha már így alakult ne vesszen kárba a nap. Végigmentünk a tegnapi útvonalon és az Orfűi-tónál egy fotózást is kaptam.

Visszafelé a Bátaszék - Bonyhád szakaszon egy oda-visszát még lenyomtam :) (Talán 2x bevillant a kanyarfény, ami a frissítés miatt lehet)
Jól sikerült a nap. Jövő tavasszal újra Pécsen HCO tali. Dátumra figyelek.

Az autó vásárlásakor 15 ekm-es éves futásteljesítménnyel számoltam. De valahogy ezt a távot már októberben elértem. Bitang jó hajtani ezt az autót.

Bp. Pannónia utca, Pappas. Bemehettem, néztem, kérdeztem, élmény volt. Olajcsere és fényszóró szoftver frissítés.
15841 km

Nyaralásból hazafelé egy kis izgalom reményében a Stelvió hágón keltünk át. Bormio felől mentünk dél körüli órákban. Tiszta idő, 28 fok a völgyben, 19 fok az átkelési ponton. Az úton több biciklis küzdött, mint autó, szerencsére azokból maximum 10 lehetett. Pár motoros volt még. Gyerekek kaptak daedalont, asszony meg bírja. Kipufogót hangosba kapcsoltam, Race mód és hajrá. Mindenkit megelőztem :D

Jóllehet ide inkább a látvány miatt jönnek, mert a kanyarok lassúak. Legtöbb visszafordító, de volt egy-két gyors kanyarral tűzdelt viszonylag egyenes szakasz. A 200 éppen nem volt meg. Talán az emelkedő és a magasság miatt ritkább levegő miatt.
Pár szűk alagút is lassít, van egy lámpás is köztük, ahol csak egy jármű fér el.

A látvány valóban lenyűgöző. Ahogy fogy a növényzet és a kopár sziklák között feltűnnek a gleccserek.

Fent nem álltunk meg, tömeg volt. Lefelé a nyugati oldal rém unalmas. Semmi más, mint meredek egyenes szakaszok hajtűkkel összekötve. Sajnos az egyik jobbosban a bal eleje leért, bármennyire óvatoskodtam. Kár. Onnantól csak a külső íven mentem. Ha jött valami, inkább vártam.

A képek a keleti oldalon készültek. Valaki ebből él, jól teszi.

Alig több mint 800 km út megtétele maradt a mai napra, hogy meglássuk az óceánt.
Toulouse mellett volt egy kisebb torlódás, ezen kívül rendkívül sima utunk volt. A pihenőhelyek a pálya mellett jól felszereltek, viszont ritkábban vannak, mint itthon. Táblákkal jelzik a benzinkutak árait és távolságát. Érdemes figyelni, mert abból is kevés van arrafelé. Egyes szakaszok 2 lehajtó között simán 60-70 km.

A lendületet csak a fizetőkapuk törték meg. Egyetlen előnyük, hogy a sorompó nyitása után lehet gyakorolni a 0-100-at :D

Monzából eseménytelenül telt az út az autópályán. Az autó falta a kilométereket. A tengerhez közeledve szaporodtak az alagutak és az autók, de tempósan haladtunk.

Monacoba egy rövid kitérőt terveztünk, de már a bejutás a parkolóházig majd egy órába telt. Ha már itt vagyunk címszóval nézzünk is meg valamit. Ez a hercegi palota volt, még egy óránk volt zárásig. Van mire büszkének lenniük, az biztos.

Utoljára 2000-ben voltam itt, akkor inkább az F1-es pályarász érdekelt, meg a Casino parkolóban álló szuper autók.
Na a parkoló megszűnt, helyette parkot telepítettek. Szuperautókat csak a dugóban tudtam nézni, de összesen 1 Ferrari megy 1 Lambo volt csak. A rengeteg autó miatt percekig álló sorban letettem a pályabejárásról. A célegyenes és az emelkedő csigatempóban megvolt. Páran fotóztak, videóztak. Kipufogót hangosba kapcsoltam, néha 1-ben tudtam gyorsítani 40-ig amikor hagytam magam előtt némi helyet. Nem divat ez már arrafelé, de jól esett.

Monacoból Saint-Raphaelbe indultunk tovább. Feleségem keresett egy rövid kanyargós utat Nizza felé, csak hogy kedvezzen nekem 2 unalmas autópálya között. A kilátás gyönyörű lehetett, de a kanyarok olyan gyorsan követték egymást, hogy az a pár pillanat nem volt elég felfogni, mit kellene nézni vagy mit látnak. Élvezetes szakasz volt, köszönöm!

A szállásnál nem volt lehetőség parkolni, meg az utcán kb. az egész városban sem. Viszont bőven akadt parkolóház, a csupán egy sarokra lévőt választottam. Reggelre szép társaság gyűlt össze a Q körül.

Következő megálló már a cél.