15 év után, immár a negyedik Alfámmal ugyanazon a helyszínen jártam 2018 első napján, Alsóörsön! Hogy telik az idő és mennyi minden változik... Egy örök: az Alfa Romeo szeretete! :)
A tegnapi napon Pesten jártam. Nem messze jártunk odafelé, amikor is jobb kanyarban erős pattanásokat, kopogásokat hallottam a futómű felől. Nem voltam túl boldog. Próbáltam rájönni menet közben a hiba okára: nem a kormányzás felől jött, mert volt, hogy bukkanóknál, vagy huplin fékezéskor csinálta. Nem fék, mert sima úton fékezésre nem csinálta. Se gázadásra. Lassú kanyarban nem hallottam. Mi a tököm lehet, valami valszeg eltört, és néha beleüt valamibe. (Túl sok a "valami".) Aztán éreztem, hogy igazából az úttartáson, a kormányzáson, fékezésen nem érezni semmit, haza érek vele. Annyira nem döngettem, nehogy baj legyen belőle. Ja, megrángattam a kasznit, a kerekeket, egy komplett rázópados vizsgálatot leszerveztünk ott saját kezűleg, semmit nem éreztünk. Majd holnap...
Ma reggel lementem a garázsba, mivel bal oldalról véltem hallani a dolgot, előbb ezt az oldalt bontottam meg. Kerék le, ééés elém tárult a gyönyör: a stabilizátor összekötő (ami a stabilizátort összeköti a lengőkarral) nemes egyszerűséggel eltört, és ott lógott, vert össze vissza. Ha ez van, kicserélem majd a szilenteket is a stabilizátorban, had örüljön a kicsike...
Egyik nap Ádám hívott ( akinek 10 éve adtam el életem első Alfáját )
,hogy visszaadná nekem a 155-öt, mert szerzett egy méltó utódot és így már nincs szüksége a rá. Formálisan amúgy is az enyém ( üzembentartóival adtam el) akkor legyen fizikailag is. Először nem is fogtam fel, hogy mi fog történni, de aztán 2013.08.03.-án reggel, megállt a házam előtt a 155-el és átadta a kulcsait, nehezen jut ilyenkor szóhoz az ember, és nehéz is leírni ezt a szótlanságot... . . . . .. . 10év 4 hónap, ennyit volt távol és ez alatt 110e km-el mutat többet az órája. . .. . . .- a többit később -
2013.augusztus 3-án az autót elvittem jogos tulajdonosának, ezzel a bő 10 éves "tartós bérletnek" vége lett. Összesen nagyjából 114 ezer km-t tettünk meg a közösen eltöltött mintegy 3770 nap alatt. A fakormányt kivettem emlékbe... Nem tudom, lesz-e még ennyire nagyszerű autóm életemben. Nyilván, ha majd nyerek a lottón, és befigyel egy maserati... De az sem lesz ilyen jó! A döntés nem volt könnyű, az elválás még nehezebb, de valahogy eljött a pont, amikor biztos voltam benne, hogy ez a helyes választás. Sajnos hobbiautót nem tudok jelenleg fenntartani, márpedig úgy tűnt, 22 éves korára leginkább annak volna jó.
Az utolsó 58543 km-ről van meg minden adatom, ezek alapján egy km autózás költsége 88,3 Ft volt.
Remélem, mégsem bontóban végzi hamarosan, hanem méltó képviselője marad típusának. Én ezt nem tudtam vállalni, drukkolok, hogy a régi/új tulajdonosával sikerüljön neki!
Megláttam a neten és egyből beleszerettem! Másnap elmentem megnézni ide és már együtt jöttünk haza Kispestről! Persze azért egy kis alkudozás is volt az árból, mert 990-ért akarták adni! Így maradt az átíratásra is! ;-) Azt mondják, az első mindig nagyon emlékezetes... az is... mármint az első út! ;-)) (IS)
Az autó 2008.12.29-én használható állapotban!! Azért nem írom hogy KÉSZ, mert rengeteg apróság maradt, amit még meg kell csinálni, de az autó napi használatra kész, üzembiztos..
Az előzményekről, és az azóta megélt eseményekről külön postokat fogok még írni!
Az első esztergom Alfa Amore találkozónkon, 2002-ben
Szülőföldjén, Itáliában igazán jól érezte magát !
Az esküvői autóm sem lehetett más -közös megegyezéssel-, mint az Alfám! :)
Az Alfa és a lényeg :)
