A Szamosi szervizbe jelentkeztem be vezérléscserére. Gondoltam, újonnan vett autónak ennyi jár. A címben már lelőttem a poént, naná, nem az lett belőle.
Hétfőn reggel letettem az autót a szervizben, és elindultam építeni a kapitalizmust. Még délelőtt ért az első telefon: "Elkezdtük szétszedni az autót, de van vele egy kis gond..." Szívroham. "A hosszbordásszíj és a feszítői elég ergyák, rájuk férne egy csere." Kérdeztem árat, kaptam, lepergett előttem az életem. "Ja és a hűtő is szivárog. Igazából csoda, hogy még van benne víz." Ránéztem a Lágymányosi hídra, és elgondolkodtam rajta, hogy mennyire lehet hideg a Duna...
Pár órával később megint csörgött a telefon. (Kinéztem a vasúti hídra is. Éppen jött a Railjet.) "A vezérlés tök új, kár lenne kidobni." Hoppá, újabb matekozás: a rászánt gempából nemcsak új vízpumpára futja, hanem hűtőre és hosszbordásra is. Oké, legyen. Kötelező üröm az örömben, hogy aznap már nem lett kész az autó.
Ma délután mehettem érte (közben épült tovább a kapitalizmus). Hazafelé meg már nem tudtam ellenállni. Volt padló, fordulat, orgazmus, vihogás és boldog káromkodás. Na ez a V6. :)
Kilométeróra állása: 123 301