Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Na ez megint egy csodálatos szervizelés lett :) Az egész úgy kezdődött, hogy beletört 1 darab tőcsavar a fejbe, a leömlő leszerelésekor. Nem pánikoltam, volt már ilyen, gondoltam belefúrok, majd csavarkiszedővel kihajtom, mint anno. Hát az égieknek valami más tervük volt velem, de az fix, hogy nekik összejött. Megfúrtam a beszakadt csavart, szépen sikerült is 2,5-ös fúróval átszaladni rajta, majd emeltem a méretet lassan, majd oda jutottam, hogy 6,5 mm.... na itt lett egy aprócska probléma. Ahogy kivettem volna a fúrót megnézni, hogy mit csinálok, megfeszítettem a furatban és beletört. Itt kezdődött a szentségelés és minden égi hatalmasság emlegetése. Szünetelnem is kellett a munkát egy éjszakára, úgy eldurrant az agyam.
Másnap szépen leengedtem a hűtővizet, levettem a csövet a kipufogó nyílások felől, csináltam még egy kis helyet. 1,5--2 óra szórakozás után mindenféle eszközzel sikerült kivarázsolnom a beletört fúrófejet és a csavar maradékát.
Ismét egy jóbaráthoz fordultam, HeliCoil-nak nevezik. Mivel nem sikerült teljesen középre fúrnom, így 2 választásom volt: vagy felfúrom a menetet M10-re, de akkor megakadok a melóval, mivel csak sima M8-as tőcsavarom van, vagy menetjavítót alkalmazok és újra M8-as menetet varázsolok a fejbe. A második lehetőségnél maradtam, felfúrtam a javítókészletben lévő fúróval, majd belevágtam a menetet, majd menetrögzítővel beletekertem a betétet a fejbe. Annyira gázos volt a menet első 2-3 mm-re, hogy nem mertem ragasztó nélkül alkalmazni a betétet. A biztonság kedvéért még M8-as menetfúróval átszaladtam a javított részen, de fasza lett.
A leömlő kegyetlenül deformált volt. Meg is lett csiszolva síkra, maradt még kb 1-2 tized mm a két végén, lehetett volna jobb is a csiszolgatás. Ezután minden faszán ment, ahova kellett oda tömítőt kapott, ahova zsír kellett, azt kapott. Indításnál érdekes volt, hogy egyre kevesebb zavaró hangot hallok a motortérből és füst sem lebben ki a motortér szellőzőnyílásain. Egyébként nem készültem régóta erre a történetre, 2016 decemberétől várt a polcon az új leömlő sortömítés :D
A következő projekt a kipufogórendszer átdolgozása lesz.

Az autó számára. Kedden nekiestem a szelepfedél-tömítés cseréjének. A szétszedés zökkenőmentesen ment, szerencsére Bognár Zoli barátom kölcsönzött egy-két szerszámot, hogy megkönnyítse a dolgom. Mikor levettem a szelepfedelet (vagy vezérműtengely-házat) kicsit meghűlt bennem a vér. Az egyik kipufogószelep himbája le volt esve a helyéről és a nyomai tisztán látszottak a hengerfejben. Kellemetlen látvány, csodálom, hogy a motor nem akadt meg. Szétszedéskor egyáltalán nem csodálkoztam, hogy nem tömített már semmit és orrán-száján folyt az olaj. A vezérlés melletti rögzítő csavar menete nem létezett, csak a helyén volt a csavar, illetve a többi csavar se volt igazán meghúzva.
Másnap az előkészítéssel kezdtem a dolgokat, minden menetet zsírtalanítottam, átfúrtam, újra zsírtalanítottam. Kivéve azt az egyet, ahol már nem létezett a menet. Ott a bevált HeliCoil menetjavítót használtam, imádom ezt a cuccot. A csavarokon is ugyanilyen módszerrel végigszaladtam, majd ment a helyére a himba, tömítés és a szelepfedél. Most minden egyes csavart menetrögzítővel kentem meg és úgy lettek nyomatékra meghúzva. Miután összeraktam mindent, kapott a motortér egy Brigéciolos, magasnyomású meleg vizes mosást, majd nagynyomású levegős szárítást.
Mióta nálam az autó sosem volt ennyire tiszta a motortere (valószínűleg fejlődöm). A porlasztók tűzkarikáit is kicseréltem, a fészkeket óvatosan felmartam, a teljes biztonság érdekében pedig ki lettek lágyítva a tömítések, hogy biztosan tegyék a dolgukat.
Tök jó lett a motor most, hogy végre dolgozik 20 szelep, könnyebben forgatja a motort az önindító, illetve mintha több kedve lenne pörögni.

Próbaút, Várpalota.

Mivel az autót Április 11.-én sikerült összerakni és 12-én már nem tudtam elvinni futóműállításra, így gondoltam valahogy óvatosan elsurranok Várpalotára, hátha nem lesz olyan szar.
De az volt. A kerékösszetartásnak köszönhetően fura zajok jöttek elölről, majd az M7 után a 8-as főúton elkezdett kicsit rázni a kocsi. Mivel már nem volt sok hátra, nem fordultam meg, elértünk az Alfa Romeo Club Magyarország évadnyitó találkozójára. Visszafelé keményebb utam volt. Már indulástól fogva ütött/rázott az első tengely, a km-k szaporodásával pedig csak rosszabb és rosszabb volt. Élmény volt így 110 km-t megtenni. A városon keresztülvágni pedig egyenesen imádtam, alig volt necces.
Este még ellátogattam egy kisebb találkozóra, amit a fóti Auchan parkolójában rendeztek meg, de ide már kb 70-80 km/h volt a csúcssebességem.
Mivel nem hagyott nyugodni a dolog, így ma begurultam munkahelyemre és nekiláttam a vergődő közlekedés oka után kutatni. Nem tartott sokáig, hamar megtaláltam a probléma forrását. A két első gumim szálszakadt lett a belső oldalon. 195/35 ZR18 vs. magyar utak 0:1. Ha már úgyis ott jártam, feljebb tekertem a futóművet, meg kellett húzni a jobb külső csukló anyáját, mert nem volt teljesen meghúzva, észrevettem pár apróságot, de aránylag jól ment a munka. A kerékösszetartáson annyit tudtam segíteni, hogy 3-3 menetet tekertem az összekötőkön, bár ott is észrevettem egy kisebb-nagyobb problémát, így ennek a korrigálása is felkerült a teendők listájára. Amúgy motorikusan nagyon jól teljesített az autó, a hangja jó, teljesítménye megvan és még mindig rendesen suhan. Miután sikerül a futóművet gatyába rázni, nem lesz akadálya a napi szintű használatnak.

Úgy gondoltam, hogy a leendő tulajnak ne legyen túl sok gondja a hátsó felfüggesztéssel sem, kicserélem a keresztlengőkarokat tartó csavarokat. Az egyik oldalt már nem lehetett állítani az összetartást, ezért estem neki ennek a procedúrának is. Beszereztem 4 darab csavart, majd gondoltam fél óra alatt végzek, mi baj történhet... 4-ből 1 csavar beszakadt, ezzel vette kezdetét a pechszéria. Bár miért is lenne ez meglepő ezzel az alfával :)... Két szilent darabokra hullva jött le a csavarokról, a két hosszlengőkar olyan állapotban volt, hogy nem bírtam ki csere nélkül, a hosszlengőkarok agynál lévő szilentjeit is kicseréltem, ugyanis az egyik teljesen át volt már szakadva. Szombaton megrendelem az alkatrészeket, hogy legalább annyira össze tudjam rakni az autót, hogy ne foglalja az aknát a munkahelyen. Amilyen mázlim volt, nem szállították ki szombaton a cuccokat, így a széthullott szilentekkel raktam össze az autót. Másnap megjöttek a cuccok, de mivel a beszakadt csavarral nem lett csinálva semmi, így hétfőn nem is foglalkoztam az autóval. Kedden egy lakatos kolléga segítségével sikerült megoldani a csavar problémát, majd este 10-re össze is lett szerelve a felfüggesztés 90%-a. Azért csak ennyi, mert hiába ugyanaz a cikkszám, hiába ugyanaz a csomagolás, a rendelt hátsó szilentből az egyik 1,5 mm-vel nagyobb volt átmérőben. Ezt a problémát ma sikerült orvosolni és végre sikerült 100%-ban összerakni a hátulját. Cserébe felvillant az ABS visszajelző, de ez már egy másik történet.

Sikerült ezt is megoldani, ki lett cserélve a főfékhenger. Első körben (hozzám hűen) sikerült rosszul összeszerelni, így végül a fékrásegítőt is ki kellett kapnom, sebaj. A nagyobb dugattyúátmérőjű főfékhenger került bele, a fékszervó kiszedéséhez a motort/váltót le is kellett engednem amennyire lehetett, csak akkor jött ki. Az első körben figyelmetlenségnek hála elcseszett felhelyezés miatt a rásegítő rúdját tartó lemeze elhajlott, ezt kellett a szerelőasztalon visszaállítani eredeti pozíciójába. Szerencsémre más nem sérült, így összeszerelhettem az autót. Miközben összeállt a motortér, igyekeztem minden apró hibát javítani, minden csavart/anyát pótolni, minden vezetéket és csövet rendesen a helyére rakni. Most sokkal kulturáltabbnak néz ki minden a fedél alatt, kár, hogy ezt nem látja senki :)

Múlt szombaton egy találkozóról hazaérve lettem figyelmes arra, hogy az autó nagyon remeg, alapjáraton a műszerfalat is rázta a motor. Alánéztem, s észrevettem, hogy a bak le van szakadva. Megrendeltem, kicseréltem. Csere után ismét nyugalom van az utastérben.

Kicseréltem az elfáradt gázrugókat a motorháztetőn, illetve a csomagtartóajtón is. Elég volt a pálcából, illetve abból is, hogy attól függően épp milyen kedve van a kocsinak vagy nyitva marad a csomagtartóajtó vagy nem. Mivel a kapcsolatunk a kis döggel elég necces, nem kapott gyári teleszkópokat, hanem Magnetti Marelli gyártmány (bár nem tudom az milyet csomagol).

Sikerült pótolni az eltört könyököt, így össze is lehetett szerelni a motort. Mivel sikeresen megsértettem a fejet egy helyen a tűzkarika kiszedése közben, az első próbálkozás sikertelen volt. Füstölt a befecskendező mellől, majd az üzemanyagot is fröcskölte kifelé szépen. Nem is foglalkoztam vele kb. 2 hétig, majd ma újra elővettem ezt a vacakot. Kiszedtem a kettes számú befecskendezőt, majd megigazítottam a fejet, felhevítettem a réz tömítést és visszaraktam a befecskendezőt a helyére. Indítás után nem füstölt, viszont ugyanolyan csattogó hangot adott ki, mint korábban. Finoman beütöttem hát a helyére, majd hagytam a motort felmelegedni üzemhőmérsékletre. Megszűnt a csattogás, így jó érzéssel folytathatom a féltengellyel való háborút.

Kegyetlenül bosszantó volt, hogy álló helyzetben füstszagot lehetett érezni az utastérben. Már kb. augusztustól fennállt ez a probléma, de annyira nem foglalkoztam vele, mert megvettem a Fiatot, így az alfával alig jártam. Az unalmas téli napokat viszont mindig színessé tudom tenni, ha hozzányúlok az alfához. Kezdetben azt gondoltam, hogy a kipufogó tömítésem szállt el, ott fúj ki (mert csattogott is), ám levettem a műanyag motorburkolatot és csodát láttam. A második henger körül egy csodálatos 5 cm átmérőjű fekete koromfolt bámult vissza. Mindenhol koromlerakódás a burkolat alatt, így kezdetét vette a befecskendezők tömítésének cseréje. 5-ből 4 befecskendező könnyen jött ki, ám a másodikkal elég sokat szenvedtem. Kellett is egy rakás speciális szerszám, mire kiimádkoztam a helyéről. ;) A művelet után pár napos pihenő következett, majd nekiugrottam a tömítések kiszedésének. Ezek a kis réz karikák sokkal nehezebben jöttek ki, mint maguk a befecskendezők. Azt hiszem mondanom sem kell, a második hengerrel volt a legtöbb problémám. Sebaj, egy rakás speciális szerszámmal és kellő elszántsággal minden karikát kiszedtem, majd új BOSCH tömítésekkel helyettesítettem. Az összerakás közben sikerült eltörnöm az utolsó befecskendező túlfolyó műanyag könyökét, így ismét letettem a szerszámokat és az újévre hagyom a befejezést. Remélem ezzel már megoldódott a csattogó hang, az undorító keserű füstszag az utastérben. A féltengelyekkel még mindig nem jutottam sokkal előrébb, az autó gyakorlatilag még mindig használhatatlan, ha 50%-tól jobban nyomom le a gázpedált.

Megtörtént a harmadik bak cseréje is, így már minden felfüggesztés és stabilizátor ki van cserélve. Sokkal kisebb lett a vibráció, de még lenne hova javítani

Mióta nálam a kocsi, még nem volt cserélve a pollenszűrő. Több oka is volt, egyik az, hogy máshova öntöttem a pénzt, a másik, hogy fogalmam sem volt róla, hogy hol van. :) Még március közepn megrendeltem bele a szűrőt, ma jött el a pillanat, hogy a kocsi mélyére feküdjek. A pollenszűrő marha jól el van dugva, 5,5 mm fejű csavarokkal rögzítve az ajtó, ami mögött található a 2 kis szűrő. lényegében 5 perces művelet volt, kellett már.