Tagok >> Piritu - 1.000.000 >> Blog
Németbe mentünk, szabad volt a pálya. Az oda-vissza úton sikerült néhány fogyiadatot begyűjteni.
Tempomattal haladva jó pár száz km átlagában:
- 163 km/ó - 8,2 liter/100 km (3.000 ford/min 6-ban)
- 150 km/ó - 7,2 liter/100 km
- 135 km/ó - 6,6 liter/100 km
A 163-as etapon 240 km-t mentünk egyszerre, nem előzött meg minket senki!
A szélvédő csere után újra kellett "Feinstaubpartikel" címkét vennem. Szerencsére sikerült a célállomáson egy Tüv vizsgabázist találni. Ott a forgalmi bemutatása, meg 5 euro ellenében adtak egy zöldet. Kis kavarodás volt, mert nem nagyon tudott mit kezdeni a fickó a magyar forgalmival (szerintem még nem is látott ilyet), így a motortérben lévő adattábla segített neki. A motorkód alapján egy adatbázisban kereste ki az az autót. Majd az ott talált kódot beírta egy másik adatbázisba, ahol kapott egy kb. 15 jegyű számot. Ezt beírva a harmadik adatbázisba kidobta a gép, hogy ZÖLD címke kell. Egyszerű, elég volt 20 perc hozzá.
A szállásra menet elértük a 87ezer km-t, de mire előkerestem a fényképezőt, már 1-lett a vége.
A bal oldalra már a múltkor beraktam a féltengelyt, így oda csak a féket kellett felrakni. A nyergekhez a manual utasítása alapján új gyári csavarokat tettem, természetesen nyomatékra húzva.
A féltengely végén lévő csavar meghúzásához viszont vadászni kellett a manualban is. A gyári előírás:67Nm + 74Nm + 60 fok +/-2fok. Az első kettő még nem ügy, de a 60 fok! A nyomatékkulcs végén a teljes testsúlyomat bevetve sikerült is. A végén természetesen el is nyomtam a tengely vágatába az anya peremét.
A gyári javító készlet (4. kép) is jó szolgálatot tett. Az eredeti stiftben már kicsit odavolt az imbusz, új kerülhetett a helyére. A gyári készletben lévő gumi keményebb, mint ami a féknyeregben volt, így annak szavaztam bizalmat.
A fékcső simán felment, de a felső végét egyenlőre nem tudtam betekerni, mert a réginek nem segített a csavarlazító. Holnap megmelegítem.
Majd a jobb oldal került sorra ugyanígy.
Miután szombaton megkaptam a hiányzó zsírt, ma nekiálltam a féltengelynek.
A zsírozás a balhoz hasonlóan történt. A kerék oldali csukló feltöltése így másodikra se kis feladat. Szerencsére a tubus vége kúpos, úgyhogy a legkisebb résbe is befér.
Elsőre sikerült feltennem a belső csuklót úgy, hogy a gumiharangot lefelejtettem. Gyors le- és felszerelés jött.
Mindkét tubus "belefért" a csuklókba.
Lecseréltük a "vicces" olajat. Még nem kellett volna, de a hiány más gyártól származó olajjal lett pótolva. Keverni meg nem szerencsés, még a Jägert sem az Unicummal.
Szóval elgurultunk Várpalotára, ahol kapott a Párduc friss Selenia WR PE-t, és egy Originale Ricambi olajszűrőt.
Ez volt az egyszerűbb eset, neheze az eltűnés okának a keresése volt.
A gyanú a kartergáz szűrőre terelődött. A csatlakozó csövek közül az olajteknőbe visszavezető durván be volt kenve tömítőanyaggal. Vajon miért?? Az epret tanulmányozva egyértelmű lett, hogy az a két cső valójában egy. Valószínűleg a gyárban (vagy a nullreviziónál) eltörték és a csere (amihez az indítómotort is ki kell szedni) helyett a tömítőpasztára esett a választás. Eddig nem is lenne gond, de a cső belsejébe is jutott a pasztából, ami akár el is dugíthatta. (Vajon mennyi, és meddig bolyongott a még kenési rendszerben?)
Egyenlőre ki lett pucolva az összetoldásnál és kívülről újra le lett szigetelve.
A következő szerviznél cserélve lesz. (55217821)
Km óra állás: 85.300 km
Az alapozó után RAL 3020 lett a végleges szín. (Ez volt a legrikítóbb piros, amit találtam a boltban.)
Bevezetésként a fékeket lealapoztam, holnap pirosak lesznek.
Aztán felmértem a gumiharang készletemet. Csak hármat vettem, mert amit tavaly Csöri felrakott újra hasznosítom. Érdekes zsírokat kaptam hozzájuk, ha jó kedvem lesz megnézem őket. A külső haranghoz viszont nem is adtak.
Először nagyon soknak tűnt egy tubus zsír egy csuklóba, de aztán simán belefért. Egész jó játék becsempészni az összes rejtett helyre. Szerencsére a tubus vége nagyon jól van kiképezve, úgy sikerült megkenni a két csuklót, hogy a kezemre semmi sem jutott. A külső harangba került az All Star, ami egy fekete színű, valószínűleg MoS2 tartalmú zsír. A belsőbe ment a Star 700, ami egy sárgás színű, érdekes tapintású zsír. (Lítium?)
A gumiharangok elég "passzosak" a tengelyen, ezért trükkhöz folyamodtam. Egy műanyag lapot hajtottam a tengely köré, és azzal együtt már könnyen csúszott. (7.kép)
A rottyantós bilincsekkel, mivel volt pár darab próbálkoztam. (utolsó kép) Nem kell hozzá spéci fogó. Mezei homlokcsípőfogó bőven megfelelő, csak vigyázni kell, hogy mind a két oldalát egyformán nyomja az ember. A fogót 180 fokkal forgatva 4 lépcsőben szorítottam össze a véglegesre.
A kész féltengelyt - nem kis küzdelem árán - beraktam a helyére. A küzdelem megint a stabszilent miatt alakult ki, mert nem hagyta a lengőkart mozogni. A gólyaláb miatt meg nem ártott volna erősen lenyomni. Negyed óra elég volt, hogy taktikát váltsak. Kutyacsont ki, és már meg is volt a megoldás.
A lényeg, hogy alakul a dolog, már lassan látni a fényt az alagút végén.
A 8-ason haladva elkezdett esni az eső. Egyre jobban...
Aztán a szemben jövő teherautó felcsapott pár tíz liter víz után összekuszállódtak az ablaktörlők. A teherautó vizét még letörölte, de utána az esőt már nem bírta. Elég kellemetlen, amikor az ember nem lát semmit...
Nagy nehezen félreálltam. Kiszálltam megvizsgálni a szitut. Az ok egyszerű, a lapátokat rögzítő csavarokat a szélvédő csere után nem húzták meg. Elforogtak a tengelyen. Még szerencse, hogy a kocsiban volt a Shell pontokon szerzett szerszámkészlet. Csavart meghúz és go tovább!
Persze mindezt szakadó esőben. A kabátom 4 órát száradt itthon a tűzhely mellett.
Újabb nagy lépés a téli projektben. Elgurultunk a Párduccal Várpalotára pár dologért:
- Bosch első fékek (jobb és bal)
- Eredeti gyári csúszó elem a féknyereghez (gumibetét és a polírozott csavar)
- Gyári féknyereg csavarok (A manual szerint újat kell berakni minden esetben, nekem kettőn meg is van halva a menet.)
- Két tubus Tutele All Star zsír a féltengely csuklóhoz.
- Egy tubus Tutela Star 700 zsír, szintén a csuklóhoz, ebből lesz még egy.
Hazafelé betértem az itthoni autósboltba, ahová megjött a 8-as önzáró anya a féltengely visszacsavarozásához.
Erősen töröm a fejem, hogy lefessem-e a féknyergeket. Igazából most lehetne, mert tiszta. viszont nincs itthon festék...
Elvittem reggel a Topihoz a Párducot, hogy kicserélje a szélvédőt. Amíg a sorára várt a szomszédos szakinál kapott egy külső/belső takarítást. (természetesen a belsőt az üvegcsere után)
Amikor indulni akartam haza elkezdett visítani a kijelző, hogy nincs olaj a motorban!
Nocsak, megint kezdi?
A nívópálca vége éppen beleért az olajba. Hipp-hopp, a múltkor is ezt játszottuk, megyünk egy kört. Nos, nem változott a helyzet. Bele kellett öntenem egy liter olajat, hogy háromnegyed felett legyen a pálcán a szint.
Hová tűnhetett reggel óta majd egy liter olaj?? Reggel induláskor még három kockát mutatott a kijelző, ami jó közelítéssel a pálca kétharmadát jelenti.
A kocsi alatt folt nincs, folyás nyoma nem látszik sehol, a kipuff száraz.
Ami tény, hogy a mosó lejárata nagyon meredek. Tuti, hogy a takarítás alatt ott állt egy jó darabig. De akkor is, egy liter? :-OO
update 2013.02.02.
Reggelre megkerült az olaj. Most a max. felett van rendesen.
Tehát mégiscsak ugyan az a szitu, mint a múltkor.
Hol volt az olaj?? Hogyan került elő a hazafelé vezető 5 km-en? Miért nem került elő tegnap, amikor vagy 3 km-t mentem a hiányos mennyiséggel?
Ma lefestettem a másik kerékagyat is. Meg visszaraktam a gólyalábakat. Ez utóbbi izgalmas lett, mert a gumiharmonika alsó vége a festés közben leugrott a tartó gyűrűről. Egy megfelelő szerszám legyártása után (meghajlított végű drótdarab) sikerült visszarakni.
Ja, a fék projektet leállítottam. Rendeltem Csörinél két felújított cuccot. A hét végére elvileg itt van :-)
