Blog >> v6
Korrekt cég, előbb elküldték a megfelelő fékcsövet, mint ahogy mi visszaküldtük a rosszat. Ez most végre passzentos, fajin, fekete.
Érzésre egy hangyányit keményebb lett a pedálérzet.
Ollahnak még egy köszi.
Valahol elnéztem a kilométeróra állást, mert ma konstatáltam, hogy egy ezressel több van benne, mint ahogy emlékeztem, és mint utoljára feljegyeztem a blogba.
Ma nekiláttam és szétszedtem a tartalék motort. Az összes segéd berendezést ami még rajta volt, azaz generátort, szervoszivattyút, klímakompresszort, stb.
Kiszedtem az injektorokat, gyertyákat, benzinhidat, szívósort, stb. Kiszedtem a vez.tengelyeket, tömítéseket, vezérműkerekeket. Majd leszedtem a hengerfejeket.
Igazából semmi extra nem látható az egyik szíjfeszítő görgőjéből már a csapágygolyók is kiugrottak annyira szar volt, viszont a többi görgő meg nem. A másik érdekes dolog hogy az egyik tengely 2 bütykén vastagnak tűnő rozsda van. Képek alább..
Holnap megbontom az alját is.
Amilyen lelkesedéssel készültem a mai programra, annyira balul sült el.
Új fékek - jól működtek, nem fáradtak, jól fogtak végig. És ami a legjobb, hogy hiába kemény a sportbetét, továbbra sem csikorog hidegen.
Gumik - kurva jók, összehasonlíthatatlanul jobbak, mint az utcai gumik. Bár ez várható volt. Hatalmas a gördülési zaja, hatalmas a gördülési ellenállása, a kormányhoz érezhetően nagyobb erő kell. Cserébe nem tudtam megnyikkantani sem, ahol múltkor gáz nélkül sodródtam le az ívről, ugyanott már gyorsíthattam a belső ívről.
Örömöm egészen az első futamig tartott, miután hatalmas repedések jelentek meg a futófelületen. Olyanok, amiknek nem kellett volna, hosszanti éles, szövetig érő repedések. A tapasztaltabb Evós kollégák végképp lebeszéltek a további erőltetéstől a sztorival, ami arról szólt, hogyan járt a társuk egy hasonló rally slickkel a célegyenesben, mikor szétvált a gumi. Súlyos pusztítás ment végbe a kerékjáratban.
A csalódásomat tetézi az eladó inkorrekt hozzáállása. Rendben, hogy használt gumi, de az az elán, amivel elhajtott feldühít. A 4ből két gumi hasonló repedései gyanúsan gyengébb minőségről árulkodnak. Ennek még azért utána járok.
!!!!! Mindenesetre a nézsai (ez egy falu) Adars kft-t kerüljétek el. !!!!!!
Azért nem bánom a mai napot, mert sok alfás kilátogatott és jó társaság verődött össze.
Valaki okos ember mondta, hogy az autóversenyzés veszélyes sport. Igaza volt. Szar érzés volt azzal kezdeni a futamot, hogy a visszapillantóból végignéztem, ahogy egy forrófejű evós beriszál és frontálisan beleszáll a védőkorlátba.
Szerencsére a társaságunkat egy két technikai bakit leszámítva elkerülte a baj.
Atom leégett a nyakam és a kezem.
Lassan egy hónapja hogy az előző bejegyzést írtam. Túl sokat valóban nem foglalkoztam azóta sem a vassal. Azaz egy picit mégis. Május utolsó hetén ugyanis munkahelyváltás miatt volt pár szabad napom, amikor is ugyan leginkább Vittorio barátomnak segítettem 2 műhellyel odébb költözni, de mivel ott is tárolom a gépet, hát egy picit foglalkoztunk vele is.
Mindenekelőtt sikerült rájönni Mester telefonon "ismeretlenül" nyújtott segítségével, amit ezúton is borzasztóan köszönök neki, hogyan kell beállítani a vezérlést pontosan, célszerszám nélkül, műszeres segítséggel.
Mivel a korábbi ellenőrzéskor tényleg nagyon felületes voltam, így fordulhatott elő hogy nem voltam igazán pontos, és újra kezdve az egészet, meg is találtuk a régi jelöléseket, a vez.tengely kerekeken, és bizony nincs a helyén a cucc. Az első hengerfej, asszem 0,5-1 foggal, bár mivel 3 hete volt, nem emlékszem pontosan. Tehát most be kell állítani rendesen a vezérlést és úgy nézni egy kompressziót. Egyébként előtte mértünk ismét 2 műszerrel is, de természetesen gyalázatos eredménye lett, viszont mérési hiba legalább kizárva.
Utána nagy nehezen sikerült a főtengely ékszíjtárcsát is leimádkozni a helyéről, egyúttal levettem a tartalék motorról is. Így egy picit jobban belátni a görgők közé, és bár valahonnan jön olaj, a szivárgás helyét nem látni egyértelműen. Magyarul nem bizonyosodtam meg 100%osan arról hogy a hidraulikus feszítő fosná a cuccot. Mindenesetre külföldi oldalakon olvastam hogy talán ki lehet váltani azt az egységet, ha úgy alakul akkor biztosan meg is teszem.
Na és ezóta csend és hullaszag lengi körül az autót, mert nem volt időm megint foglalkozni vele.
Most viszont úgy döntöttem hogy ideje rövidre zárni a történetet legalábbis addig ,hogy a helyén legyen a vezérlés és kompresszió ellenőrzés. Ha a vezérlés is a hibás mindenért, utána úgysem rakom össze, mert akkor az okára is rá kell jönni, és egyébként is ki kellene szedni a motort néhány dolog miatt, pl. fékszervodob csere, olajfolyás megtalálása, motortér kifújása, kábelezés revíziója, hidrotőke csere is kényelmesebb így, váltórudazat felújítás, egyebek.. Hosszú lesz ez az út, ha egyáltalán végig akarom járni. No meg egyúttal szétbontanám a tartalék motort is.
Viszont ha jó lesz a motor ismét, úgyis előbb meghirdetem más helyeken is, és meglátjuk.
Szerencsére ismét céges autó állt a házhoz, tehát sem erre, sem a másik "válság" autóra nincs már szükség igazán. Legjobb lenne mindkettőt pénzzé tenni, és beforgatni egy kis nepperkedésbe. Ezek a racionális érvek. Persze a szívem meg inkább nem engedné el az én kis Frankeisten-emet. :)
Pénteken készülgetve a következő nyílt napra, szöget ütött a fejembe a gondolat, hogy biza gumi kéne. A mostani gumik még kibírják ezt a szezont, ha nem látna többet pályát. De ez nem esélyes, így ha túlélnék a keddet, balesetveszélyes állapotba kerülnének. Aztán vehetnék új gumikat, amik megint csak nem bírnák sokáig. Úgyhogy hirtelen felindulásból körbenéztem az interneten és találtam is megfelelő használt slick gumit. Az eredmény egy kb 85%-os Pirelli RS5 száraz-aszfalt rallye gumi lett. A mintázata miatt kedvelt típus, mert könnyen növelhető a vízkiszorítása a barázdák meghosszabbításával, keveréke viszont sokkal keményebb, mint az intermediate vagy esőgumiké. Hátránya, hogy nem roadlegal, bár a mintázat miatt még kimagyarázható. Lényeg, hogy kell egy pótfelni mellé, mert macerás lesz mindig átgumizni ezt az egyet.
A mérete 200/625 R17, ami a 215ös utcai guminak felel meg.
Első versenygumis tapasztalatnak jó lesz.
Délelőtt megjöttek végre a fékek Angliából.
Látva, hogy mennyit bír a gyári konfig, (fél idősen egy futam kinyírta a hungaroringen), gondoltam, most nem aprózom el. A komfort és a gazdaságosság háttérbe került, egyedüli szempont az volt, hogy hidegen is legyen fékhatása a betéteknek, tehát megfeleljenek közúti használatra is. A darálás, csikorgás nem igazán érdekel. A trackday-kánaán angol fórumokat végignyálazva döntöttem a TarOx mellett. Igazából nincs olyan betét-tárcsa páros, amiről ne találtam volna valami negatívat, ám messze a TarOxról találtam a legkevesebb negatív kritikát. Így a Sport Japan tárcsákat és Corsa 114 betéteket rendeltem meg. A betétek bírják 800 fokig, FrMax: 0,47, FrNormal: 0,43 amiből látszik, hogy nem kell neki sok idő, hogy elérje a maximális teljesítményt. A fékfolyadék is cserés, ez is TarOx gyártmány, RoadRace fluid (300°C + forráspont).
Egyedül a fékcsöveket nem sikerült kicserélni, mert rossz típushoz küldték - gyanítom a későbbi, nagy fékes változatához valót.
Jó tanács: tuning alkatrész vásárlása előtt nézzetek körül jól és ne féljetek külföldi online vásárlástól, mert itthon iszonyat felárral adják ugyanazokat a termékeket (+30-50%). Felháborító..
A több, mint egy hónapos álldogálást sajnos nem viselte jól a kocsi. Most ropog a futómű, búg a gumi - ami a pályanap hozadéka is lehet. Egy délutáni féksimítós futtatás kissé segített rajta, de ennél jobb volt azelőtt.
Olajcsere is megvolt, 6L Racing.
Képek: kinyírt féktárcsa és betétek, új szerkó
Lassan végre indulhat a fék kicserélése. A hosszúra nyúlt szállítási idő oka a kiszemelt Goodridge fékcsövek voltak, amiből a gyár nem tart raktáron, minden megrendelést just-in-time gyárt le.. több hetes visszaigazolással. Úgyhogy ezt a részt lemondtuk a megrendelésből, így a fék lényegi része már úton van hazafelé, a fékcsövek pedig ma meg is érkeztek. Köszönet Ollahnak érte.
A fékcső Hel gyártmányú, 'transparent red' színű és gyönyörű. A fékcső belül fémháló, kívül műanyag borítású, így nem tud tágulni, ami pontosabb és fáradás nélküli pedálérzetet ad. Majd és elvileg.
Jelenleg így van a "falnak támasztva". Ma kiderült hogy a vezérlés a helyén van. Úgyhogy még1x kompresszió mérés lesz, ha nem az első készülékkel volt baj és most is 6-os értéket mérünk, úgy leveszem a hengerfejeket. Még jó hogy van tartalék.. :S
Olyan árván, üresen áll itt a blog rész, hogy késztetést érzek írni valamit.
Először is, ez az Alfa egy kompromisszum az Alfás karrieremben. Ez az első nem hátsókerék meghajtású autóm. :) Ezt büszkén írom, és így is érzem. Manapság nagyon kevesen tapasztalják meg a hátsókerék hajtás adta örömöket, és a hozzá illő, hozzá kellő eltérő vezetés technikát. Akik ismernek, jól tudják, hogy élek halok a hátsóhajtásért, és az elsőkerekes technológiát nem igazán szeretem. A 75 Americám orra csúnyán összetört, és mielőtt elkezdtük volna helyreállítani, elgondolkoztam, hogy hogyan tovább. Be kellett látnom, hogy mindennapi közlekedésre egyre inkább kevésbé alkalmas egy 75 V6 3.0 America... Az okok egyszerűek, könnyen beláthatók, ezt a típust élményautónak használják, nem való már neki a napi rutin, az állomásra lejárkálás, kint napoztatás, az Tesco-s bevásárlás...
Tudtam, hogy ha ennél újabb hátsókerekes Alfát akarok, akkor a 8C-n kívül más nem jöhet szóba manapság. :) Azt meg lássuk be, 50 milliós forintos autóra, amiből 500db készült, esélyem se lehet. :)
Nagyon sokat filóztam, és rágódtam a dolgon, mire rászántam magam erre a 155-ösre. Tudtam, hogy gyengébb motorú, vagy dízel motor nálam nemigazán jöhet szóba, mert a tempóról, a gyorsulásról aztán végképp nem akartam lemondani. Na meg nem szívesen ültem volna át olyan autóba, ami nem különleges valamilyen szempontból. Külsőre csak egy zöld, viseltes külsejű 155-ös... Viszont a V6 turbo motor semmiképp nem nevezhető átlagosnak... A 75-ös 1.8 turbóm óta ismerem valamennyire a "turbós világot", és meg kell mondjam, nagyon tetszett mindig is. Ugyan akkor féltem is, mert egy turbós technikánál sokkal több hibalehetőség van, mint egy nagy szívónál. Végül az, hogy egyik jóbarátom generálozta a motort, a hajtásláncot, a futóművet, bizalmat ébresztett bennem, és belevágtam.
Most, hogy az idő már engedi a leengedett ablakos utazásokat, most kezdem igazán élvezni a dolgot. :)
A V6 motor hangja ismerős volt a 75 Americából, amit úgy megszerettem. Igenám, de 3000-es fordulat körül a kipufogógázok egyre intenzívebb pörgetésre késztetik azt a csigát, ami aztán hozza a sok sok plussz lóerőt. :)
Ilyenkor az egyre erősödő szívóhang, és az ezzel egyidőben termelődő nyomaték hihetetlen érzést ad az embernek... Adrenalin termelődik bennem, és ahogy 4500-as fordulathoz érkezünk, már teljes erőből tol az ülésbe a gyorsulás, ami kitart akár 6500-ig is, ha kell. Mikor felengedem a gázpedált, a lefújószelep erőteljes és hangos szisszenéssel engedi el a feltorlódott töltőlevegőt a szívóoldalról... hogy mikor rakok egy 3-ast, és újra padlóig nyomom a pedált, minimális késedelemmel újra a maximális töltőnyomást tartva újra az ülésbe kényszerítsen. Ahogy kapcsolok egyre feljebb a fokozatokban, picivel mindig több töltőnyomást állít a computer, így folyamatos gyorsulással haladunk egyre komolyabb tempóval.
Eddig én úgy autóztam, hogy mindig szólt a zene a kocsimban. Ennek több oka van. Egyrészt mert félig meddig zenész vagyok :) Másrészt nekem fontos a hangulat vezetés közben, harmadrészt eddig mindig zörgött valami a kocsijaimban, amit a zenével nyomtam el. :)
Nos, ez az első olyan autóm, amiben nem zavar, ha otthon felejtem a fejegység előlapját...
Ha nem húzatom ki, hanem elváltom úgy 3-3500 fordulat környékén, akkor nem szisszenéssel fúj a szelep, hanem a filmes tuning autókból jól ismert Sssszutyutyutyu típusú "nyerítéssel" csal mosolyt az arcomra. Ez aztán változik annak függvényében, hogy milyen magas fordulaton / töltőnyomáson váltom el, a következő fokozatot. A Szzutyutyutyu szép lassan átmegy SSzzzzzzz hanggá...
ÁÁ Imádom. :)
Az az igazság, hogy a hátsókerék hajtás hiánya miatt sokkal kevesebb "ökörséget" követek el a közúton, amivel lépten nyomon felhívtam magamra a köznép és a rend őreinek figyelmét. Ez utóbbi sokszor forintokra is rúgott, de volt, hogy megúsztam figyelmeztetéssel. :) Mindenesetre egy elsőkerekes autóval nem lehet olyan csibészül kanyarodni, mint egy RWD-vel. Régen, ha esős időben kellett vezetnem, kifejezetten örültem, mert sokkal hamarabb, olcsóbban, lehetett keresztben haladni :) Ma, ha esik az eső, csak az jut eszembe, hogy nem fog tapadni rendesen a kerék egy egy izmosabb kigyorsításnál. Na meg persze az is eszembe jut, hogy egy-egy kanyar "milyen jól kiadná épp"... 1 szó mint 100, hiányzik a hátsóhajtás. Végülis a Turbó, a hang, a hangulata, a power kárpótol, és nagyon szeretem ezt az Alfámat is, egyáltalán nem bántam meg, hogy ezt választottam! A hátsókerékről meg annyit még, hogy úgyis lesz még nekem hátsókerekes "játszós" Alfám. :)
Gondoltam, ideje átvinni Lolát a szervizbe, olajcserére, illetve megvizsgálni, hogy a fékek kipurcanásán kívül történt-e más is a ringen. Az idő szép, az autó pöccre indul, ablak le...trélerre fel.
A szerviz udvarán próbálgattam, 10 km/h-ról kb 4 méter a fékút. Ezért nem bánom a fuvardíját, sokkal beljebb vagyok, mintha lökhárítót és géptetőt kellene cserélnem :)
Remélem több ilyen fotó nem készül Loláról.
