Blog >> 156
Új gumik, Continental PremiumContact6. Nem a régi 215/40 méretben, mert kicsinek tűnt a kerék külső átmérője. Ezúttal 225/40 R18 lett, így már jobb a szemnek.
Szépen fut vele az autó, nem is érezni, hogy 18-as.
A SportContactban levő többletre úgy érzem nincs szükségem (elvileg amúgy se sok többlet van benne), viszont többet fogyaszt vele az autó és hamarabb elkopik.
Egy felni lett görgőzve, a többi hármat nem kellett. Nem hiába, O.Z.
Km: 182.434
A téliek ebben a szezonban futottak: 2.864 km
Összesen: 10.609 km
Már tényleg nem akartam tovább halogatni az egyre inkább gyengélkedő kuplung cseréjét, így a héten egy laza másfél napos körrel a szopórolleren sikerült abszolválni a dolgot. Már tavaly megvettem a komplett szettet, de tartva a cserével járó tortúrától halogattam amíg csak lehetett. Durván egy hónapja érte el azt az állapotot, hogy az egyre durvább induláskori remegés már elszakította a felső motorkitámasztót, s folyton érezhető volt a rezonancia a kuplungpedálon is.
Írnám, hogy pikk-pakk lejött a váltó, s megvolt a csere, de ezt csak egy masszív félnapos bontást követően sikerült elérni. A szétakasztott futóműben is mindjárt adta magát, hogy kell két új lengőkar a bal oldalra. Nem lepett meg a dolog, hisz a felsőt mindig csak szilentcserékkel javítgattuk - várható volt, hogy lassan a gömbfej is lógni kezd. Sebaj, kapott újat alul felül egyaránt.
Remek alkalom volt ez a futómű hibáinak feltárásán felül a motor és váltótartók cseréjére is (háromból kettő alsót cseréltünk) - ha már úgy is el volt választva a gépezet a kasznitól. Ezt követően már csak a felső motorkitámasztó, valamint egy futóműállítás volt hátra, hogy sikeresnek tekinthessük a beavatkozást. Most, hogy műszakilag egészen közel került a tökéleteshez, még rendbe kell tenni az ideiglenesen kókányolt fenéklemezt, s bár eredetileg nem terveztem, de kicsit próbálunk javítani az autó által nyújtott esztétikai élményen is. Tervbe van a küszöbökön levő horpadások javítása, valamint ezek, a motorháztető, és a lakkhibás tető újrafényezése, hogy ha hunyorítva is, de végre ki is nézzen valahogy. Ennek a fene nagy csinosítgatásnak előszeleként kaptam három egészen hibamentes dísztárcsát (Köszi Laci!), így végre ki tudtam válogatni négyet, amik tényleg jók.
Ezúttal kicsit kalandosra sikerült a hazaút Szófiából Budapestre. Szokásomtól eltérően most nem raktam be semmilyen szerszámot, még egy csavarhúzót sem. Igazság szerint mivel már sokszor megjártam ezt az utat bármiféle fennakadás, vagy hiba nélkül a V6-tal, eszembe se jutott. Pedig így utólag gondolhattam volna rá.
A történet előzménye, hogy a legutóbb februárban Szatyinál megejtett olajcsere óta feltűnt, hogy az alumínium motorvédő lemez olyan helyeken is leér, ahol korábban nem. Úgy voltam vele, hogy majd ha hazamegyek ráállok Apumnál az aknára és megnézem. Tanulság, hogy sose halogasd az ilyet. Belgrád előtt, a szokásosnál is rosszabb a szerb autópálya és hallottam is valami tompa puffanást (ez volt a lelépő csavar). Aztán mikor beálltam a belgrádi fizető kapuhoz már jól hallhatóan húztam a földön a motorvédőt. Az előttem álló porsche-s ki is szállt megnézni, hogy nem az ő kocsijából jött-e ez a fertelmes zaj. Amikor elindultam a zaj megszűnt (a légellenállás felemelte a lemezt), de tudtam, hogy így nem mehetek tovább, tehát az első benzinkútnál megálltam. Egy benzinkutas srác egyből odajött, mivel elég hangos voltam. Láss csodát még angolul is beszélt. Ő szólt egy másik kollégájának, aki ugyan nem beszélt angolul, de a bolgár és szerb nyelv hasonlósága miatt azért elboldogultunk egymással. Mondta, hogy álljak fel a padkára és mivel elég kicsi volt alá tudott mászni a kocsinak. A két hátsó csavar, ami felfogja a lemezt sajnos úgy döntött, hogy körbenéz Szerbiában, ezért leléptek. A benzinkutas viszont leleményes volt, szerzett drótot meg kombibált fogót és pikk-pakk felfogta vele a lemezt a helyére. Bevallom nagyon megkönnyebbültem, ötletem sem volt, hogy mit csináljak egyedül. Adtam nekik egy ki pénzt (levát) nagyon boldogok voltak én pedig tudtam folytatni az utat haza. Ennek a motorvédőnek más márkával szemben itt aerodinamikai szerepe is van, tehát a benne lévő kivágások spoilerként működve nagyobb sebességnél az úthoz szorítják a kocsit. Minél gyorsabban megy az autó annál nagyobb rajta értelemszerűen a terhelés. A drótokban annyira nem bíztam, ezért inkább lassabban mentem, olyan 110-120 között. Elég idegőrlő volt ilyen távon, de szerencsésen hazaértem és a V6 is csak 8 litert fogyasztott. :D
Otthon aztán ráálltam az aknára és Apummal felcsavaroztuk rugós alátéttel a helyére a lemezt. Azóta nem is ér le.
Bosszantó eset volt, főként, hogy Szatyi nem rakta vissza rendesen a helyére motorvédőt.
Megkapta :) Sokkal jobban néz ki :)
Régi vágyam vált valóra RB cartárs jóvoltából. Eladta a 156-osát, a Supersprint rendszert pedig külön árulta. Hengerfejtől a végéig. Minden passzolt a gyári helyekre, semmit nem kellett mókolni. Ki lett cserélve a sortömítés, Reinzet kértem.
A képeken a gyári rendszer mellett látható a Supersprint.
Ismét Castrol Edge Professional 10W60 került bele Mann Filter szűrővel. Kapott új leeresztő csavart is új alátéttel. Spontán jött egy ózonos klíma tisztítás is.
Km: 182.225
A héten felrakattam a nyári felniket. Kisúlyozták és mehettek fel a helyükre. Ma reggel végre sikerült lemosnom is, már nagyon koszos volt szegény.
Ezek a mosások mindig jó alkalmat biztosítanak arra, hogy alaposabban átnézzem az autót, sajnos meg kellett állapítsam, hogy a küszöbök vége és a hátsó kerékjárati ívek pereme már el kezdett rozsdásodni. Elég nagy dilemmában vagyok ezzel kapcsolatban. Már régóta tervben van, hogy teljesen átfényeztetem és rendbe rakatom a kasznit, de itt Szófiában egyelőre nem találtam olyat, akire nyugodt szívvel rá merném bízni. Probléma továbbá, hogy nem mindig tudom védett helyen (kocsibeálló) tartani és a helyiek elég lazán veszik ezt a parkolás dolgot, már így is szinte minden oldala meg van karcolva Ezüst rókának. Ha az új fényezéssel történne ilyen, akkor tökön is szúrnám magam. A másik lehetőség, hogy ha majd hazamegyünk egyszer akkor rakatom rendben, otthon lenne garázs is neki. Csak nem tudom, hogy addig a rozsda nem fog-e vészesen elterjedni. Szóval most agyalok...
Homlok egyenest szembe megy a sztereotípiákkal az én 156-osom is, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy nem szolgáltat kellő témát a blogra, s ilyen "alibi posztot" kell írjak tulajdonképp a semmiről...
Még a tél folyamán elcseréltem a lakásfelújításból megmaradt gázbojlert négy 15-ös tojástartó alufelnire, melyek se jók, sem pedig szépek nem voltak. Ki kellett görgőztetnem a négyből hármat, egynél pedig fel kellett hegeszteni a kitört peremet is. Megcsiszoltam, s lefújtam mind a négyet szórókittel, ezüst keréktárcsa festékkel, valamint lakkal is. Kerítettem hozzájuk négy új felniközepet, s felkerült rájuk a tavaly szerzett négy Pirelli nyárigumi. A dolog pikantériája, hogy alig elkészültek, el is adtam őket, így továbbra is az autóhoz kapott két garnitúra lemezfelnivel operálok.
Még szintén a télen egy hirtelen ötlettől vezérelve benéztem az összes 156-oson bénán álló légzsákfedél mögé, s lám, el volt törve a bal oldali rögzítőpatent. Felbuzdultam a dolgon, s rendeltem egy csomag új patentet. Valamit javult ugyan a helyzet a cserét követően, de úgy látszik a fedél önmagában is csálé gyárilag (plusz a 16 év napsütés és hőingadozás sem feltétlenül javított a helyzeten), így valószínűleg soha nem fog már tökéletesen állni.
Az eladott nyári kerekek helyett intéztem négy vadonat új Falken Ziex ZE914 nyárigumit a megmaradt lemezfelnikre, melyek tegnap fel is kerültek az autóra, bízva abban, hogy most már talán nem kell senki autójába átülni, mint anno 2013 március 15-én. Kerékcsere közben megállapítottam, hogy nem romlott az autó állapota számottevően a télen, így talán tényleg elég lesz a lakatosnak csak a múltkor ideiglenesen javított részeken dolgozni. Ezt követően végre megkaphatja a komplett alvázvédelmet, s szeretném legalább a két küszöböt újrafestetni, hisz ezeken itt ott - ahol a kerekek által felvert kavicsok érik - már a pőre lemez látszik. Ez utóbbi is inkább az állagmegőrzés, mint sem esztétikai szempontból lenne fontos. Ha időnk engedi, rá kell nézessek az ülésfűtésre is, mert idő közben mindkét oldalon megadta magát, valamint egy kuplungcsere is amolyan Damoklész kardjaként lebeg fejem felett. Ez már vásárlás óta hol jobb, hol rosszabb - ha megmelegedett, elkezdett rázni dobálni (valószínűleg a hőtől felhullámosodik a tárcsa). Télen egy Keszthely-Zalaegerszeg etapon a négysávos úton dombon felfelé már meg is csúszott néha, így látva szomorú sorsunkat, beszereztem hozzá egy új Valeo szettet. Legnagyobb meglepetésemre viszont, mióta ott a polcon az új kuplung, se nem csúszott, se nem rázott, egészen az utóbbi hetekig, mikor az induláskori remegés visszatért néha. Következő szerviznél nekiugrunk, és kicseréljük, nem idegesítem magam evvel tovább, s mivel már családi autóról beszélünk, műszakilag minden szempontból kifogástalan kell legyen. Így egy év, s kis híján 25 000 km távlatában is csak azt tudom mondani, hogy nagyon megszerettem, s teljesen magával ragadott az Alfa Romeo, így elég nagy esélyt látok rá, hogy a következő autóm orrán is a kígyós jelvény díszelegjen. Persze nem tervezem konkrétan a cserét, fiam születését követően millió egyéb értelmesebb dologra is el tudjuk költeni a család pénzét. Emiatt akarom olyan állapotba hozni, hogy egy pár évig még mindenképp problémamentesen szolgáljon minket. Persze ha szembe jönne a tuti vétel, s a feltételek is adottak lennének, nem mondnám, hogy ne ugorjunk bele, de az alapfelállás most az, hogy a tőlem megszokottnál hosszabb távra tervezek a 156-ossal...
315 000 km
Itthon voltunk és mentünk pár kört ebben a jó időben a kis Bussoval. Hatalmas élmény továbbra is.
