Úgy kezdődött, hogy összegyűlt egy csomó kisebb-nagyobb apróság, ami zavar az autón. Szerettem volna a Selénia Rally előtt kibogoztatni őket Csörivel, de sajnos betelt az órarendje. A legsürgősebbnek a futóműállítás tűnt, és némi kutakodás után arra jutottam, hogy azt a Kwik Fit is meg tudná oldani. Nosza, telefon, másnap látogatás - aztán kopp. Egy lötyögő gömbfej miatt elúszott az állítgatás, ellenben kaptam egy árajánlatot, amit végül el is fogadtam (hja kérem, működik az üzleti modell). Gond csak az időzítéssel volt: a bakonyi kirándulás előtt nem volt olyan nap, amikor ott tudtam volna hagyni az autót, szóval Selénia Rally utánra maradt a műtét. Ma délelőtt jártam Csepelen, ahol a megbeszéltek szerint zajlott minden. Fillérre pontosan annyit fizettem, amennyi az ajánlatban szerepelt, és egy perccel se tartott tovább. Megint középen áll a kormány, amikor egyenesen megyek.
A többivel még mindig Palotára mennék, ráadásul lassan aktuális lesz egy olajcsere is...
Kilométeróra állása: 175 070
Idén újra rajthoz tudtunk állni. A szokásostól eltérően most csak néhány szóban emlékeznék meg róla.
Az idei Selénia Rally nekünk nosztalgiatúra volt. Azt hittük, mindent láttunk már a környéken, de a szervezők bebizonyították, hogy van még újdonság arrafelé is. Sőt, a kötelező eltévedés is megvolt (kétszer). A szintidőt percre pontosan belőttük - aztán elrontottuk a levonással, megfertőztünk egy japánautós cimborát az Alfa vírussal, leengedett ablakkal hallgattuk egy Maserati koncertjét, ettünk, ittunk, fényképeztünk...
Jó móka volt, jövőre is megpróbáljuk!
Kivételesen nem Valeo lapátok lettek a Tescóból, hanem gyári darabok az Elaforgtól. Hétfőn spájzoltam be őket, ma pattintottam fel a régiek helyére.
Az új ablaktörlőkkel az első utam a gumishoz vezetett, aki visszatette az autóra a nála tárolt Pilot Sportokat az Alpinok helyére. A téli garnitúrát nyugdíjaztam. Hat szezont futottak két Alfán. Kilométert csak tippelni tudnék, mert a régi autónál nem nagyon írtam. Az első öt évben teljesen elégedett voltam velük, de az idő nem kímélte őket sem. A hatodik szezonjukban már nem hozták azt a szintet, amit régen. Azt még nem találtam ki, mi legyen az utóduk, de az Alpin 5 biztosan az esélyesek között van. A gumis ismét megdöbbentett azzal, hogy rendesen felfújta a kerekeket, nem úgy állt, hozzá, hogy kétbármindenbejó.
A végén megkoronáztam az egészet egy alapos takarítással.
Ablaktörlők: 6110 Ft
Gumicsere: 9600 Ft
Kilométeróra állása: 171 497
Boldog eseménytelenségben telnek a mindennapok. A karácsonyi családlátogatáskor kiégett egy Night Breaker. Teszkós vacak ment a helyére, mert az volt a kesztyűtartóban.
Kilométeróra állása: 168 003
A szokásos jövök-megyek helyett egy hosszú hétvégét vendégeskedett az Alfa Várpalotán. A menü egy adag olajból és egy kazal szűrőből (olaj, levegő, pollen) állt.
Csöri, a soros szervizen túl, az elhalt távirányítókba is életet lehelt.
Kilométeróra állása: 166 295
Tegnap estére elhullott a bal helyzetjelző izzó. A sötétben már nem akartam kínlódni vele, ma cseréltem ki. Izzó volt (van) még a kesztyűtartóban, szóval csak pár percnyi időmbe került.
A munkaidőmből, szóval még jól is jártam. :)
A múlt heti takarítás után újra meglátogattam a Magic CarWash-t. A soros bőrápolást - főleg időhiány miatt - profikra bíztam, a fényszórókra meg már régóta ráfért egy polírozás. Szokás szerint szépen és gyorsan dolgoztak, és még Alfás kedvezményt is kaptam. :)
Előtte-utána képeket sajnos nem lőttem, de a különbség több mint látványos.
8-ra volt időpontom a gumisnál, aki a téli garnitúrát tárolta. 7:58-kor már nem voltak kerekek az Alfán, alig negyedórával később meg már kifelé tolattam a műhelyből. Most a nyári cipők maradtak ott megőrzésre.
Az Alpin A4-ek megkezdték az utolsó szezonjukat.
Kilométeróra állása: 165 537
Nem fiatal az Alfa, na. Erre utalhat, hogy a múltkori csöpögés megszűntetésével nem értünk az inkontinencia-gondok végére. Egyik reggel, munkából hazafelé eldurrant az alsó vízcső. Itthon vettem észre, hogy az autó orrából dől a víz. Utána pár napot állt a technika, mert a szó szoros értelmében csak aludni jártam haza. Hétfőn fogadta egy helyi szerviz.
Volt bennem félsz rendesen, mert nemhogy ismeretlen helyre vittem a szarolaszt, ráadásul nem is olaszautós műhelybe. Azért ide, mert ez van tőlünk 600 méterre, és a lehető legkevesebbet akartam elfolyó hűtővízzel autózni. Persze indulás előtt beleöntöttem pár liter desztvizet, mert jobb a békesség.
A szerviz összességében kellemes csalódás volt. Még hétfőn csörgött a szerelő a diagnózissal, az árral és azzal, hogy mikorra várható a megrendelt vízcső. Két napra rá mehettem a gépért, igaz csak késő délután, de akkor már belefért, aznap nem kellett autóznom. Persze az elvonási tünetek enyhítésére belefért egy kör. A kidobásra ítélt csövet kérés nélkül is megnézhettem: több apró lyuk is volt rajta, amiken nyomás alatt jutott át a víz. Alattomos dög.
A leengedett víz helyett természetesen új fagyállót is kaptam.
Egy ideje foltokat hagyott az autó maga után. Egy 12 órás műszak alatt egy tenyérnyi is összejött. Közben a műszaki lejárta is közeledett. Gondoltam, egy füst alatt letudjuk. Ma Várpalotán jártunk. Csöri mester megigazította a bűnös vízcsövet, aztán elvitte vizsgázni. Mármint autóval együtt. Csont nélkül átment. Mármint az autó.
Kilométeróra állása: 163 004