Blog
Xenon szett beszerzése (köszi hunkey) és beszerelése (köszi Zsoltyr). Jó hír, hogy hibátlanul működik, marha jó fénye van még a 6000k-nak is. Rossz hír, hogy továbbra is teljesen az autó elé világít, 3-4 méterre. Mégsem látok normálisan...
115.000 km. Ingadozó alapjárat, néha erőtlen motor. Nézzünk be a szervizbe. Egy légtömegmérő csere és egy alapjárati motor tisztítás. Szerencsére még lehetett tisztítani.
114.000 km. Lengőkar, csapágyak, szilentek. Hurrá!
110.000 km. Castrol motorolaj, szűrők.
2008. május 21-től az enyém. 107 ezer km van benne (elvileg, óra szerint). Egy aranyos kisöregtől vettem, de nála csak egy évig volt. Ő sok olyan dolgot megcsináltatott, amit az előző (ismeretlen) tulaj valószínűleg elfelejtett. A jó, hogy erről a munkalapok is megvannak - ha már szervízkönyv nincs. (Még izzócserére is szervizbe vitte. Hogy ez jó, vagy sem, nem tudom :-)). Téligumi garnitúrát is kaptam.
2009. január 25., 135.997 km
Kezdett elegem lenni az egészből. Körülbelül ugyanezekkel a szavakkal kezdtem a blogot egy éve is, a 156 futóművének nyekergése egyszerűen minősíthetetlen kezd lenni. Fel is akartam tölteni a webre, hogy ezzel riogassam a jónépet, de az autóm egy nagy szajha: egész nap képes úgy nyikorogni, hogy nem hallom a rádiót, de ha becsomagoltam a mikrofont, hogy feljátszom a zajt, egyszeriben elhallhatott. Ezt eljátszottuk 2-3x, aztán feladtam, úgyse kell nyilvánosan kiteregetni a szennyest.
Az egész első futómű kórtörténete:
A vétel után két héttel kezdett el nyikorogni, akkor még azt se tudtam, hogy létezik az autóban lengőkar. Másfél év elég volt, hogy lengőkar szakértő legyen belőlem, fejből fújom az összes lépést....
Szóval első alkalommal jött az ismerkedés. Ez 2007. augusztus 29-én volt, 93300 km magasságában. Megtudtam, hogy a hatalmas nyekergés oka a picike felső lengőkarocska, amilyen kicsi, olyan nagy a szája. A szilentek viszont nem lógtak, így kapott egy rakás fókazsírt. Csodák csodája, igazuk is lett a Szamosiéknak, tényleg az a kis vacak volt zajos. Majd' háromezer kilométert kibírt a fókazsír, aztán a spanyol hegyekben újra kezdte, a helyi greenpeace majdnem kitiltott a Pireneusokból, hogy zavarom a madarakat a párzási időszakban. Valahogy túléltem, de megesküdtem, hogy több fókazsír nem kell. Ezúttal Csöri guru szervizét látogattam meg, aki 2007. decemberében, 103.653 km állásnál kicserélte a nyikknyakk gyári felső lengőkarokat Delphi-re. Újak voltak, szépek voltak, csendesek voltak, forrt bennem az öröm. Januárig. Február 10-én már megint a Szamosiéknál voltam, km állás 108200, a Delphi 5000 km-t bírt ki. Ezúttal bálnazsírt kapott a lengőkar, jól betömtük a pofáját, ne legyen kedve nyöszörögni. Hasonló elánnal tömtem meg a pénztárgépet is, átléptük a 100 ezer Forintot. A bálnazsír jó volt, legközelebb májusban kellett megint másfajta grafitos macskakakival bekenni, ami majdnem annyi volt, mint az új Delphi csendes periódusa (115115 km). A grafitos is hamar megadta magát, bár nehéz összehasonlítani a periódust, hiszen nem fut az ember rögtön szervizbe, egy ideig hallgatja, tűri, aztán lassan kezdi félrerakni az ezreseket a malacperselybe. A következő fordulót augusztus 8-ra írtuk ki, 125226 km, tehát több, mint 10 ezer km-t voltam türelmes. Érdekes módon a Szamosiék még mindig nem raktak be új lengőkart, hanem felújították a Delphit. A szilentezésig tehát csaknem 21573 km-t tudtam a lengőkarokba rakni, aztán végleg megdöglöttek. Ekkor a stabilizátor rudakat is szilentezték.
2009. januárra már teljesen elegem lett az egész lengőkarok taknyolásból. A többség szerint ráadásul én vagyok a hibás, mert nem gyári cuccot használok, így ezúttal - 135997 km-nél, 32344 km után kivágtam a fenébe a Delphit. Úgy lötyögtek a szilentek rajta, mint hűtőből frissen kivett kocsonya. De nemcsak a felsők, az alsók is. A jobb alsó volt a prímás, szerintem az diktálta a fő hangokat, a felső lengőkarok csak asszisztáltak. A vonósnégyest a bal alsó kar egészítette ki és így együtt szépen muzsikálgattak. Mivel a muzsika kikapcsgombját nem találtam, mint a négy zenészt menesztettem. Rohadjanak meg, ahol vannak. Az új lengőkarokat Erhardtól szereztem, a felsők gyári dobozos TRW-k, az alsók Ocap márkájúak, nincsenek ugyan gyári dobozban, de ugyanolyanok :)
Majd 5 órán át cseréltük őket (én, én, csak egy picit segített az András, szépen elmondta, hogy melyik vasnak mi a neve és mire jó, amúgy én csináltam az egész piszkos munkát! Na jó, nem így volt.... Én álltam, ő meg melózott és még magyarázott is... de rongyfelelős én voltam :))
Most már csak az a kérdés, hogy mennyit bír ki alattam egy ilyen konfiguráció. Na meg minél előbb kell egy futómű beállítás, be is jelentkeztem holnap 11.30-ra.
Most,hogy már ez a "szörnyeteg" nálam landolt örülök,hiszen jó alap!
Elég sok munka vár ránk,de ha kellett 6 év,hogy a dízelt rendbe rakjam akkor ez már nem fog ki rajtam!:-)
A gáz olcsósága vezérelt elsősorban mellette,fogyasztása gáz 10-11,benya 8-9,ez van!:-)
Kap 1 jó,lehetőleg sperr-es váltót ha megérdemli!
Vettem bele ledes helyzetjelző izzókat, mert a xenon mellett rendkívül ostobán nézett ki a sárgás fényű izzó. Most sem jobb a helyzet, mert szerencsére az egyik izzó gyárilag fos, így most nem sárgán, de sehogy sem világít. Azért amelyik működik az jól néz ki. Veszek még egy párat, hátha abból is jó lesz az egyik, és akkor mindkettő világít majd. Remélem...
Probléma a bal első ajtón az ablakemelő és a törött kilincs volt. Előzetesen már az anyagbeszerzés megtörtént. Ezek után a szombati napsütést kihasználva csak rajtam állt a javítás. A project sikeresen végződött, minden működik.
2009. január 25., 135.997 km
172 nap és 10771 km után újra eljött az olajcsere ideje. A cserét András bácsival oldottuk meg egy vasárnapi ebéd keretében.
- Olaj Selenia WR 5-40 15600 Ft (Elaforg)
- Gyári gázolajszűrő 5900 Ft (Erhard)
- Olajszűrő 1890 Ft (Erhard)
- Levegőszűrő 1800 Ft (Erhard)
Bár rutinműveletnek tűnik egy olajcsere, ezúttal voltak nehézségek is. Én, főkibici pozíciómnál fogva erről nem tudtam, csak az András nagyon sóhajtozott lenn az aknában, ezért kénytelen voltam lehajolni hozzá. Meg is fájdult a derekam, de nem törődhettem vele, mert az András már méteres erőkarral próbálta megnyitni az olajleeresztő csavart és az meg se mozdult. Ekkora erő kifejtése esetén már reális esélye van, hogy az öntvény kapitulál, ezért nem nagyon feszegettük tovább a dolgot. Végül András édesapja segített a jobb kezébe épített rezonátor segítségével úgy megrázta a csavart, hogy az legyőzte a rákent ragasztót (?) és megindult. Úgy fellélegeztem, hogy megemelkedett a garázs teteje. Az András is, mert egész idő alatt egy 156 műszerfalon állt, amiről nem is tudott, mert egyszer régen oda rejtette az aknába. A pici MJET olajszűrőt olyan gyorsan cserélte ki, hogy szemmel nem tudtam követni. A kifolyott olaj ronda fekete volt, jóérzésű ember ilyet nem hagy az autóban. Ellenben az aránysárga, gyönyörű, új, friss, fincsi Selenia nagyon szép látvány volt, ha nincs fogvacogtató 7 fok a műhelyben, biztosan vadvirágos, méhektől hangos méznektárhoz hasonlítottam volna. A gázolajszűrő cseréje a márkaszerviz szerint nagy esemény, Andrásnak két perces munka volt, amiből másfél azzal telt, hogy megpróbálta belőle kiönteni az összes gázolajat. Közben megtanultam, hogy a Beta nagyon jó szerszámokat gyárt. A levegőszűrő cseréjéhez le kellett venni a motorborítást, egész jó mulatság kihalászni a szűrőt ill. visszarakni az újat és bekattintani a bilincset. A levegőszűrő annyira poros-koszos volt, hogy elhatároztam, ezentúl véletlenül sem hagyom ki és azt is 10000 km után cserélem majd. A mostani így 21016 km-en át szolgált, ami szerintem marketing duma vagy az, aki összeállította a szervizkönyvet, még nem látott húszezret futott szűrőt.
Azért én se voltam teljesen haszontalan, az alsó motorvédőt egyedül szedtem le és segítettem visszarakni :) Másodosztályú inasnak szerintem már jó vagyok, sőt törlőrongy adogatásban verhetetlen vagyok.
A csere után picit járattuk a motort és kiderült, hogy a 4 liter olaj nem elég neki. A pálca alján még nem látszott olaj, a számítógép szerint 2 egység hiányzott. Kapott még 3-4 decit - most már a pálca felénél volt az olaj, de a számítógép szerint még mindig hiányzott 2 egység. Többet már nem mertünk beleönteni és jól is tettük, egy kis idő után szépen megállt az olajszint a MAX jelzésnél és a számítógép is észbe kapott.