Blog
Vettünk a Boom-Basticban egy könyöklőt a kényelem érdekében!
Ez a mai jó sűrű nap lesz...Reggel elviszem a Drágám vizsgára,utána az öcsém cége másnap kiveszi bérbe.es haza látogatnak Olaszországba.Korán felkelek,elviszem a vizsgáztató helyre,majd busszal bemegyek dolgozni.A szerelőm mondja,egyre mehetek érte.Én este 10-ig dolgozom,semmi gond,majd az öcsém...Fél kettőkor csörög a telefonom...Az autom számítógépes rendszer hiba miatt nem vizsgázott le,illetve a motorban valami veszettül csörög,és nem megy többet 40-nél.Mi a f@szom ez?Vizsga nincs,Olaszország nincs,autom nincs.De legalább ennél több baj ma már nem érhet...Szerintem...Este11-kor batyogunk.A Drágám meg Én.Haza kell vinnem,mint Vietnamból a halott amerikai katonákat.Sírás folytogat,ahogy araszolunk,legszívesebben a hátamra venném..A sok fostalicska vidáman kerülget."Na,kellett Neked digókocsi?!!Nem baj drágáim,alázlak benneteket még csak érjek haza a sérült pajtásommal.És ekkor beugrik elém a rend éber örzőjeként egy mutyukuignis.Közúti ellenőrzés.És a szerv egyből kiszúrja,hogy nincs vizsgám egy napja.Hát,lehet,hogy ugrik a forgalmi.Az egyik rendőr nagyon szimpatikus,látja a lelki állapotomat,és felajánl egy 10000ft csekket.Ez már jobban hangzik,de Uram ne engedd,ne most...5000 Ft,hibapont nélkül...Legyen...A rendőr elindul a csekkönyvért.Én megsimogatom a sérült társamat,és valami olyt mondok Neki,-amit csak Én es Ő hallhat-Kedves,mindjárt otthon vagyunk.A rendőr megtorpan,Mit mondott?-kérdi tőlem.Semmit.a rendőr beül a járőrautóba,ahonnan a papírjaimmal tér vissza,és egy széttépet bírsággal.Elrontotta,és már nem írja újra,Még egy pár szót váltunk,és békében elválunk egymástól...Az intézkedő rendőr Alfa Rómeo tulajdonos volt,mániákus,és alfaamore tag.Nagyon hálás vagyok lojalitásáért,segítőkészségéért.Ha valahol összehoz vele az alfasors szeretném Neki meghálálni.A neve nem érdekes,de úgy gondolom bármelyikünk lehetne az az ember,amelyikünk segít egy bajbajutott alfáson...Tehát testvér,ha tudsz segíteni tedd meg,mert lehet,hogy holnap Te szorulsz rá.Köszönöm
Ma megvettem a két toronyszilentet elölre. A régi eléggé puha volt már. Meg ha szét lett szedve a gólyaláb, akkor meg miért ne. A régiekben még benne volt a gyár logója is.
Érdekes ez az olajfogyás ügy... Lassan kiderül, hogy semmi nem úgy van, ahogy azt először elképzeltük. Az olaj fogy, de mégsem a kipuffon keresztül távozik, így a gyűrűzés (egyelőre) még sem kell. Legalábbis remélem. Most újra teszt üzem van. A lamdaszondám teljesen megadta magát, különböző hibaüzeneteket küldött a computerre, így az cserés lett. Emiatt is nőhetett meg a fogyasztásom dúrván két lityóval, mivel sokkal dúsabbra szabályozta a keveréket... Na, de az olaj... Úgy néz ki, hogy a szelepfedél tömítésnél jött ki. Úgyhogy az is cserés lett. Remélem, hogy most már végre túlleszek ezzel ezen az olajfogyás mizérián!
Elegem lett a fából :) Még a váltógombbal kéne valamit csinálni.
A kormányt egy orosházi bőrműves csinálta, 12 rugó volt. A középkonzol a faterom autójából kimaradt vulkánfekete metál színt kapta, 3 ezerért fújták. Gyönyörű színjátszó egyébként :)
Vezérműszíj szett + vízpumpa: 32368
Szamosinál megtörtént a csere km. állás: 150706
ár: 36247
összesen: 68615
Heinrich az ebédszünetben úgy döntött, kicsit kiszellőzteti a fejét. A cég kertjében sétálgatott, közben gonderhelten motyogott maga elé. "Tervezz nekünk valami szépet!", mondták. "oldd meg a feladatot", tették hozzá. "Még jó hogy megoldom", gondolta, "ez a szakmám. Profi vagyok benne. De ezzel az olasz rémálommal... hát, nem tudom, mit tehetnék". Pedig ő is olasz volt. Legalábbis származása szerint. Nagyszülei közép-Olaszországból vándoroltak ki, először Svájcban, majd végül Németországban telepedtek le. Ő már itt született. Olasz gyökereiből csak annyi maradt meg, hogy szülei néha tréfásan Enriconak hívták. Felniket és és egyéb kiegészítőket tervezett, szerette ezt csinálni. Kollégái mindig az mondták neki, hogy kiütközik az olasz vér, és ezért annyira tehetséges. Ezen csak nevetett, igazi németnek tartotta magát. De most... itt van ez a GTV.
"Ilyen elb*szott egy formát", fortyogott tovább "Oldalról nézve egy buta ékalak. Elölről meg... meg mint egy jólakott óvodás, azokkal az ostoba kis lámpákkal... mit lehet egy ilyennel kezdeni?" És neki egy felnit kellene hozzá tervezni. Ami lehetőleg majd más autókon is jól mutat, persze. A sokküllőset már próbálta, naná, ez alap. De ennek a kocsinak ez sem állt jól. Az olaszok már elhasználták a körök-a-körben ötletet, az tetszett is neki, de ő mást akart. Hiába akarta azonban, nem jutott eszébe semmi.
Este meglátogatta édasanyját. Beszélgettek, és elmesélte neki, hogy micsoda gondban van. Választ nem várt, de azért jól esett kiönteni a szívét. "Az egy olasz autó, ugye fiam?", "Igen anya", "Akkor gondolkodj úgy, mint egy olasz", "Igen anya", "Hiszen te is olasz vagy, Enrico", "Jaj anya, ne kezd már ezt megint", "Jójó... Emlékszel - bár még nagyon kicsi voltál - amikor Olaszországba kirándultunk, ahol dédanyád is született, Siénában, és megnéztük azt a lóversenyt? Dédi Leocorno kerületben élt, és szívügyének tekintette a versenyt. Emlékszem, amikor..." Heinrich csak hallgatta a családi mesét, és közben elszenderült. Lovakról álmodott, lobogó zászlókról, porszagról, őrjöngő tömegről... Hirtelen riadt fel. Anyja már lefeküdt aludni, de előtt még gondosan betakargatta. Ahogy az alvástól kábán körbenézett, megpillantott a könyvespolcon egy olaszországi bédekkert. Levette, belelapozott.
Siena. A Palio. Több mint 400 éves lóverseny, amit minden évben megtartanak a Piazza del Campón, a Torre del Mangia árnyékában. Tíz ló és lovas. Három kör. Alig két perc. És utána egy év dicsőség a nyertesnek. A brutális versenyen nem ritka a lovak és a zsokék sérülése. Hiába szórják fel homokkal a Piazzát, az ősöreg köveken gyakran elcsúszik a lovak patája, és ilyenkor... "Hmmm. Paták..." - most már teljesen éber volt.
Gyorsan ceruzát és papírt keresett. "Először a kör. Nézzük a patákat, ezek lesznek a lyukak... mindegyik köré rajzolok egy finom bemélyedést, ezek lesznek a patkók... Tíz darab kell, ez nem kérdés, minden lónak egy-egy. A küllők izmoszerűen domborodni fognak, ez kiemeli a formákat..." Nézegette amit lerajzolt. Alakul. "Egy kicsit talán túl lágy. Valahogy brutálisabbnak kéne lennie... Csavarok! Csavarok kellenek rá. Minden patához kettő: egy jelképezi a lovast, egy a kerületet". Tudta hogy végre sikerült: ez a felni jól fog mutatni azon az átkozott GTV-n is. "Holnap vennem kell egy virágot anyának, hogy megköszönjem! És biztos vagyok benne," mosolygott magában "hogy Herr Zender örülni fog."
Most már tényleg meg lesz a festés szorogitt került a gépre.
Egy szegedi Alfás gyerek lassan fél éve tartozik 20 ropival. Ma felhívtam, erre a haverja veszi fel, mondván, hogy egy hete vette a kártyát, de nagyon nem is erőlködött a hazudozással, eléggé kilógott a lóláb...Borzasztó, hogy milyen jellemtelen férgek vannak ebben az országban. Többet ér neki 20E Ft, mint a becsülete. Az eszem megáll...
Miután megvásároltam álmaim autóját, felkerestem vele a Csörgő Autószervizet Várpalotán. Kicseréltem illetve cseréltettem a szűrőket, olajat, vezérműszíjat a hozzá tartozó mindennel, és az ékszíjat is, valami csapággyal egyetemben. Jó volt látni, hogy olyan ember nyúl az autóhoz aki ért is hozzá, és tudja mit csinál. Nagyon profik és nagyon tudják mit csinálnak. Ismerősöm ajánlotta őket, de ilyen pozitív élménybe még nem volt részem szervizzel kapcsolatban. Még egy lambdaszondát kell cserélnem, amit meg is rendeltem, remélem hamar meg fog jönni, mert az alapjáratom néha ingadozik, és egy kicsit /na jó nagyon/ zavar. Csöri szerint ez miatt is lehet. Remélem igaza lesz.