Blog
Tegnap (0529) végre sikerült eljutnom a Paradox csapatához, ahol egy kisebb hangtechnikai változás következett be az autóban. Bekerült a csomagtérbe egy mac Maximus 12z jelzésű zárt láda, és egy 4 csatornás Limited Edition Z4100-as mac White erősítő. Az előkábelezés ésszerűsítésen esett át, így elég lett a tápkábel hossza is. Sőt. Az erősítő felszereléséhez egy egyedi, méretre szabott és a csomagtartóban lévő kárpit színével azonosan borított falap szolgál. Szép munkát végeztek a srácok. Látszik, hogy értenek hozzá. Időben ez kb. 3,5-4 órát vett igénybe. Kábelezéssel, szereléssel, kárpitozással, EQ állítgatással, stb. De az eredmény magáért beszél. Az első szettet is kinéztem már, de egyelőre az nem került beépítésre. Igaz, hogy gyári van most benne, de meglepően szépen szól együtt a ládával.
Kicsi a világ - szokták volt mondani.. És milyen igaz. 10-re mentünk a Paradox-ba és egy fél órán belül megérkeztek BeeGee-ék.. És ez még mind semmi, mert a 147-es alfa is ott volt, amit már AlfaCity-ben is megcsodálhatott a közönség, úgyhogy egyszerre négy alfa volt jelen a műhelynél. Gondolom, ez nem mindennapos eset náluk sem.
[Költségeim: A láda és az erősítő akciósan történő vásárlása, szerelési anyagok (kábelszett nélkül), egy Connection aksisaru szett és a munkadíj. ]
meg lett mozdítva az öreg
igazából nem hiszem hogy különösebben részletezni szeretném, de gondoltam azért mindenképp érdemes leírnom azt hogy, rettentően megy az autó
rettentően nagyon
talán kicsit túlzás lehet ez a rengeteg kép, bár nem igazán vagyok ebben biztos
úgy érzem nem baj ha megörökítem amennyiszer csak lehet...ilyen autót is gyártott az emberiség
Immár 7. alkalommal vártuk hetek óta a nagy napot, a Selenia rally napját. Az Alfa Romeo Club Magyarország 9. alkalommal rendezte meg ezt a tradicionális versenyt és kétszeres győztesként mi sem hiányozhattunk.
Pénteken már nem nagyon bírtam magammal, illetve csütörtök éjjel 3-ig dolgoztam, mert tudtam, hogy péntek az Olaj napja :) Ezt azt jelentette, hogy délig még tartottam magam a munkában, de utána már csak az Elaforg honlapját bújtam és az Oracle licence politikáját felváltotta a nagy kérdés, mitől lett a Selenia WR egyszeriben Pure Energy és hogyan is hívták azt a spéci féltengelyzsírt, amivel a Szamosiék átkenték csapágyakat.
Fél kettőkör pár a könyökömön jött a Tutela és fejből ment az összes olaj neve. Már annyira nem fértünk a bőrünkbe, hogy cégünknek több kárt okoztunk, mint hasznot, így nem is rontottuk tovább a levegőt, teletankoltuk a Rómeót és már a határon is voltunk. Átkozottul meleg nap volt, áldottuk a légkondicionáló feltálóját és az Alfa mérnökeit a hatékony és gyors rendszerért. A határon megvettük a matricát (megint drágult...) és a tempomatot 160-ra állítva észre se vettük és Budapest határában jártunk. Az M0-on a sebességet felére csökkentve majdnem megütött a guta a lassúságtól, de legalább ment a sor, sütött a nap és szép volt az élet. Az M6 feljárója előtt ugyan vártunk negyed órát, de megérte, az út szinte üres volt és az utazás gondtalan. Kár, hogy az út nem ér egészen Pécsig... Szinte hihetetlen, ha a régi beszámolóim olvasom, mindig kerültem az autópályákat, most meg sztrádáért könyörgök, változik a világ...
Pécsre a 6-os úton, faluzva értünk be, de így sem tartott az út tovább 4 óránál. Ezúttal a Kálvária-Rácz hotelt választottuk, a Valcsics Villában eltöltött két év fantasztikus volt, de a reggeliről alkotott elképzelésem nem sikerült velük egyeztetnem, így a Tettye tér ezúttal kimaradt. Ez a hotel is ***, de én itt se adnék többet kettőnél, vagy még annyit se. A törött WC ülőke, hiányzó WC papír és a folyosón terjengő nehéz ételszag nehezen ellensúlyozható azzal a sok pozitívummal, amit csak Pécs városa nyújthat. Mert Pécs egy fantasztikus város. Teljesen más a klímája, hangulata van, pezsgő élet jellemzi és még a nap is máshogy süt.
Mivel már harmadszor látogattunk ide, már kedvenc helyünk is van, éspedig a Replay. Mexikói vacsorát választottunk és jól választottunk. Hullafáradtan aludtunk el: minden készen állt a másnapi versenyre.
Reggel 7-kor keltem, mégse megy az ember koszos autóval egy Alfa Romeo találkozóra. A reggeli itt se volt olyan, amilyet én szeretnék, de az előző évekhez képest egy szintet feljebb léptünk. Ha lesz időm, biztosan megkeresem a pécsi hotelszövetséget egy baráti e-mailel, honnan szerzik be a sziklamargarint, amit kenni nem lehet és a szájpadlásra ragadva még két hétig tart, mire fogkefével le lehet kaparni. Azt se gondoltam volna, hogy 5 forintos szalámit raknak ki az ember elé, jobb családban ilyet nem vásárolnak a kutyának se, illetve májusban miért kell az ember elé fonnyadt retket és paprikát rakni. Ezen kívül szívesen megtanítanám a személyzetnek, hogyan kell kávét főzni, ilyen rossz kávét csak egyszer ittam, valahol Egyiptomban, a sivatag közepén, mikor az egész autóbusz kávét rendelt, de az öreg arab árusnak csak két kanálnyi őrölt kávéja volt. Feketeleves ugyan mindenkinek jutott, de senki nem itta meg... A Shell kúton a csaj elfelejtett a 2 ezresből 500-at visszaadni, de ez sem zavart már, mert fejben már feladatokat oldottam. A 156 csillogott, mint Marika néni aranyfoga, mehettünk.
9 előtt odaértünk, alig pár autó volt még csak jelen. Az első utam az Elaforg csapathoz vezetett, majd sorra kezet ráztunk a sok ismerőssel. A Selenia rally nagy pozitívuma a családias hangulat, szinte mindenki mindenkit ismer és komoly barátságok is szövődtek. Házigazdánk, az Ábel autóház jelesre vizsgázott, tényleg mindent megtettek, hogy jól érezzük magunkat. Ha a Valcsics Villa tulajdonosa egyszer megkérdezné Tóth urat, hol veszik a friss kenyeret, sokkal több vendégük lenne...
A 18-as számot választottuk, hirtelen ötlettől vezérelve. A Klub ezúttal is talált egy érdekes szponzort, a svájci órák viszonteladója Certina és Tissot kollekcióját mutatta be, a legpontosabb versenyzőnek egy nagyon szép órát ajánlott fel (nem a legpontatlanabbnak kellett volna?), illetve egy tesztet is összeállított. A kérdések könnyűk voltak, szerintem aki kitöltötte, nem hibázott, minden válasz adva volt.
Tűzött a nap, csillogtak az Alfa Romeok, mosolyogtak a srácok, mosolyogtak a lányok, minden a legnagyobb rendben volt, de a levegőben már érezni lehetett a feszültséget, a versenylázt. Több csapat már beült az autóba és az itinert tanulmányozta. Egyedül Cacho állt picit elveszve, navigátor nélkül nehéz az élet.
Ma megérkezett az új szőnyeg az autóba.
A www.autoszonyeg.com-nál csinálták és házhoz is szállították.
Jön a meleg, fel kellett megint tölteni a rendszert a régi gázzal. Lehet, hogy nyár közepén majd cserélünk még egy csövet, és talán azzal megszűnik a szivárgás.
A jobb első féltengely gumiharang is megadta magát. Csere jött, egyidőben a rugók cseréjével.
A GEORGE által beszerelt ültető rugókon 5 éven át autóztunk. Remek volt, kiváló, csodaszép, de már nem volt fenntartható, mert a teherbírás kevesebb volt, mint amit a családi csomag megkövetelt.
Jött a rugók cseréje, Buksi úr régi rugóit vettem át (6000), amiket jó drágán beszerelték a Szamosi műhelyben (22000).
Egy másik autó lett belőle...
Beszereztem egy szépséges szőnyeget. Csak találkozókra :o) Fekete Plüss... Piros szegélyel Varott Alfa Logóval... Illetve kelett némi tisztító és olajzó folyadék a levegőszűrőmhöz.
Elérkezett ismét az Olaj leleresztésének és újjal való feltöltésének ideje, akarom mondani kilométere :o) 120653km. Selenia 20K, Olajszűrő, pollenszűrő, Levegőszűrő. Plusz megcsiáltattam az olajteknőn az olaj leeresztő csavaromat, mert meg volt szakadva a menet... Munkadíj össz 10k, Alapanyagok 13.200 HUF